Az izraeli lakoss\u00e1g \u00f6sszet\u00e9tele k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a legt\u00f6bb eur\u00f3pai orsz\u00e1g\u00e1\u00e9t\u00f3l: t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelv\u0171, kult\u00far\u00e1j\u00fa, vall\u00e1s\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9l egym\u00e1s mellett. Az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 jelent\u0151s n\u00e9pess\u00e9gmozg\u00e1sok t\u00f6bbsz\u00f6r is megv\u00e1ltoztatt\u00e1k az orsz\u00e1g arculat\u00e1t. Az ut\u00f3bbi t\u00f6bb mint h\u00e1romezer \u00e9vben a Szentf\u00f6ld egyetlen \u00e1lland\u00f3 n\u00e9pcsoportja a zsid\u00f3s\u00e1g volt. Olykor t\u00f6bbs\u00e9gben, m\u00e1skor kisebbs\u00e9gben, de Izrael f\u00f6ldje sosem maradt zsid\u00f3 lakoss\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n
A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9ge, azaz a modern cionizmus sz\u00ednre l\u00e9p\u00e9se \u00f3ta, a zsid\u00f3 folytonoss\u00e1got a modern t\u00f6rt\u00e9nelmi kutat\u00e1sok is igazolt\u00e1k. Mintegy ezerh\u00e1romsz\u00e1z \u00e9ven \u00e1t, J\u00f3zsu\u00e9 honfoglal\u00e1s\u00e1t\u00f3l a B\u00edr\u00e1k kor\u00e1n \u00e9s a D\u00e1vid-h\u00e1z kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1n \u00e1t eg\u00e9szen a M\u00e1sodik Szent\u00e9ly pusztul\u00e1s\u00e1ig (azaz az i.e. XIII. sz\u00e1zadt\u00f3l i.sz. 70-ig) Izrael f\u00f6ldje volt a zsid\u00f3s\u00e1g k\u00f6zpontja. Term\u00e9szetesen m\u00e1s n\u00e9pek is laktak ezen a ter\u00fcleten \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 nagyhatalmak t\u00f6bbsz\u00f6r is megh\u00f3d\u00edtott\u00e1k az orsz\u00e1got, \u00e1m mindez nem v\u00e1ltoztatott a lakoss\u00e1g alapvet\u0151 \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9n.<\/p>\n
Az i.e. I. sz\u00e1zadban a Hasmoneus dinasztia uralkod\u00e1s\u00e1nak f\u00e9nypontj\u00e1n a zsid\u00f3 kir\u00e1lys\u00e1g uralma kiterjedt nemcsak a k\u00e9s\u0151bbi Palesztin Mand\u00e1tum ter\u00fclet\u00e9re, hanem a Gol\u00e1n-fenns\u00edkra, illetve a Jord\u00e1nt\u00f3l \u00e9s a Holt-tengert\u0151l keletre es\u0151 ter\u00fcletekre is, kiv\u00e9ve az akkor szinte lakhatatlan, sivatagos Negevet. B\u00e1r Jeruzs\u00e1lem volt a zsid\u00f3 n\u00e9p k\u00f6zpontja m\u00e1r az i.e. VI. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve, jelent\u0151s zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek alakultak ki k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is, a legfontosabb a babil\u00f3niai diaszp\u00f3ra volt. Ez a mintegy 2500 \u00e9ves m\u00faltra visszatekint\u0151 zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g Izrael \u00e1llam megsz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n szinte teljesen megsz\u0171nt, ma m\u00e1r gyakorlatilag egyetlen zsid\u00f3 sem \u00e9l Irakban.<\/p>\n
A R\u00f3ma elleni zsid\u00f3 h\u00e1bor\u00fa tragikus v\u00e9ge, Jeruzs\u00e1lem pusztul\u00e1sa \u00e9s a M\u00e1sodik Szent\u00e9ly lerombol\u00e1sa fordulatot hozott a zsid\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelemben. Szok\u00e1s k\u00e9tezer \u00e9ves sz\u00e1m\u0171zet\u00e9sr\u0151l besz\u00e9lni, \u00e1m ez ink\u00e1bb csak sz\u00f3fordulat, mint t\u00e9nyleges t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9ny. Hiszen a M\u00e1sodik Szent\u00e9ly lerombol\u00e1sa ut\u00e1n egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u0171nt meg a zsid\u00f3 jelenl\u00e9t a Szentf\u00f6ld\u00f6n. Hatvan \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, a Bar Kochba felkel\u00e9s (i.sz. 132-136) lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en a r\u00f3maiak kitiltott\u00e1k Jeruzs\u00e1lemb\u0151l a zsid\u00f3kat \u00e9s J\u00fadea szinte eln\u00e9ptelenedett, \u00e1m m\u00e1sutt folytat\u00f3dott a kiterjedt zsid\u00f3 \u00e9let. Eddig t\u00f6bb mint kilencven \u00f3kori zsinag\u00f3g\u00e1t t\u00e1rtak fel f\u0151k\u00e9nt Galile\u00e1ban \u00e9s a Gol\u00e1n-fenns\u00edkon, de m\u00e1sutt is, p\u00e9ld\u00e1ul a Holt-tenger mellett, Ein Gediben, a Hebron k\u00f6rny\u00e9ki hegyekben vagy a Negev \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n. A zsinag\u00f3g\u00e1k egy r\u00e9sz\u00e9ben fennmaradt l\u00e1tv\u00e1nyos mozaikpadl\u00f3k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek erej\u00e9r\u0151l, gazdags\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s hat\u00e1rozott zsid\u00f3 identit\u00e1s\u00e1r\u00f3l tan\u00faskodik.<\/p>\n
A Jeruzs\u00e1lemi Talmud, melyet az i.sz. III-IV sz\u00e1zadban szerkesztettek Tib\u00e9rias v\u00e1ros\u00e1ban, szint\u00e9n az akkori zsid\u00f3 \u00e9let vitalit\u00e1s\u00e1t mutatja. Ahogy a kereszt\u00e9nys\u00e9g a Biz\u00e1nci Birodalomban egyre jelent\u0151sebb szerephez jutott, \u00fagy v\u00e1lt a zsid\u00f3s\u00e1g helyzete egyre nehezebb\u00e9. Amikor i.sz. 614-ben a Szaszanida Birodalom kis id\u0151re elfoglalta Izraelt, a zsid\u00f3k a biz\u00e1nciak ellen fordultak. A r\u00f6vid id\u0151re visszat\u00e9r\u0151 biz\u00e1nci uralmat az arab h\u00f3d\u00edt\u00e1s v\u00e1ltotta fel. A korabeli le\u00edr\u00e1sok szerint abban az id\u0151ben a Szentf\u00f6ld\u00f6n vir\u00e1gz\u00f3 zsid\u00f3 \u00e9let folyt. Mind a nagyobb v\u00e1rosokban, Caesare\u00e1ban, Askelonban, Lydd\u00e1ban \u00e9s G\u00e1z\u00e1ban, mind a falvakban.<\/p>\n
A X. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve a Szentf\u00f6ld\u00f6n egym\u00e1st v\u00e1ltott\u00e1k az arab dinaszti\u00e1k \u00e9s az ezzel j\u00e1r\u00f3 h\u00e1bor\u00faskod\u00e1sokat gyakran a zsid\u00f3k (\u00e9s a kereszt\u00e9nyek) szenvedt\u00e9k meg. A keresztes uralom idej\u00e9n szint\u00e9n a zsid\u00f3 lakoss\u00e1gon csattant az ostor, akik akkor a mohamed\u00e1nokkal k\u00fczd\u00f6ttek egy\u00fctt a keresztes h\u00f3d\u00edt\u00f3k ellen. A keresztes kir\u00e1lys\u00e1g ut\u00e1n a XIII-XIV. sz\u00e1zadban az egyiptomi Mameluk dinasztia uralkodott eg\u00e9szen addig, m\u00edg 1516-ban az oszm\u00e1n t\u00f6r\u00f6k\u00f6k foglalt\u00e1k el Izraelt. A sok h\u00f3d\u00edt\u00e1s \u00e9s h\u00e1bor\u00fa ellen\u00e9re, a korabeli \u00fatle\u00edr\u00e1sokb\u00f3l egy\u00e9rtelm\u0171en kider\u00fcl, hogy a zsid\u00f3s\u00e1g mindig jelen volt Izrael f\u00f6ldj\u00e9n.<\/p>\n
1165-ben Tudelai Benj\u00e1min \u00fatle\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l megtudhatjuk, hogy b\u00e1r a keresztesek csaknem teljesen megsemmis\u00edtett\u00e9k a jeruzs\u00e1lemi, akk\u00f3i \u00e9s m\u00e1s v\u00e1rosokban l\u00e9v\u0151 hitk\u00f6zs\u00e9geket, j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny galileai faluban a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g fennmaradt. 1267-ben a RAMBAN (Rabbi Mose ben Nachman) Jeruzs\u00e1lembe l\u00e1togatott \u00e9s a hatalmas puszt\u00edt\u00e1s ellen\u00e9re tal\u00e1lt ott k\u00e9t zsid\u00f3t, akik v\u00e1szonfest\u00e9ssel foglalkoztak.<\/p>\n
1335-ben Veronai Jakab, egy zar\u00e1ndok szerzetes, megeml\u00edti hogy a Cion-hegyen tal\u00e1lhat\u00f3 r\u00e9gi zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai k\u00f6zt tal\u00e1lt megb\u00edzhat\u00f3 idegenvezet\u0151ket, akik minden r\u00e9gi v\u00e1rost \u00e9s er\u0151d\u00f6t ismertek melyeket n\u00e9lk\u00fcl\u00fck lehetetlen lett volna megtal\u00e1lni. 1486-ban Bernhard von Breidenbach, a mainzi katedr\u00e1lis esperese zar\u00e1ndokolt a Szentf\u00f6ldre \u00e9s azt \u00edrta, hogy a jeruzs\u00e1lemi \u00e9s a hebroni zsid\u00f3k a lehet\u0151 legbecs\u00fcletesebben b\u00e1ntak vele, sokkal ink\u00e1bb mint b\u00e1rki m\u00e1s a \u201chitetlenek f\u00f6ldj\u00e9n\u201d. 1488-ban Ov\u00e1dja Bartenura neves olasz rabbi Jeruzs\u00e1lembe \u00e9rkezett \u00e9s hamarosan a jeruzs\u00e1lemi zsid\u00f3s\u00e1g vezet\u0151je lett, mely szellemi vezet\u00e9se alatt lassan felvir\u00e1gzott.<\/p>\n
A XVI. sz\u00e1zad elej\u00e9n a t\u00f6r\u00f6k uralom fordulatot hozott a szentf\u00f6ldi zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9let\u00e9ben. Az oszm\u00e1n szult\u00e1nok a birodalmukba h\u00edvt\u00e1k a Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l ki\u0171z\u00f6tt zsid\u00f3kat \u00e9s sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck Izrael f\u00f6ldj\u00e9n telepedtek le. Ekkor kezdtek Hebron, G\u00e1za, Tiberias \u00e9s Cfat zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gei meger\u0151s\u00f6dni. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Cfat v\u00e1rosa v\u00e1lt jelent\u0151ss\u00e9, a XVI. sz\u00e1zadban fontos zsid\u00f3 k\u00f6zpont lett, ott \u00e9lt a kabbalista Jich\u00e1k Luria, Josz\u00e9f K\u00e1r\u00f3 a \u201cSulchan Arukh\u201d szerz\u0151je \u00e9s Slom\u00f3 Hal\u00e9vi Alkabec a \u201cLecha Dodi\u201d p\u00e9ntek esti dal k\u00f6lt\u0151je.<\/p>\n
Az Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l \u00e9s az arab orsz\u00e1gokb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 egyre t\u00f6bb bev\u00e1ndorl\u00f3val a zsid\u00f3 lakoss\u00e1g sz\u00e1ma folyamatosan n\u0151tt. A XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, a modern cionizmus kezdet\u00e9n, a szentf\u00f6ldi lakoss\u00e1g 5-6 sz\u00e1zal\u00e9ka volt zsid\u00f3, de Jeruzs\u00e1lemben a zsid\u00f3s\u00e1g a lakoss\u00e1g relat\u00edv t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t tette ki, mintegy 40 sz\u00e1zal\u00e9kos ar\u00e1nnyal.<\/p>\n
\u00c9rdemes megeml\u00edteni a mai dr\u00faz falut, Pekiin-t. Eg\u00e9szen a XX. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig \u00e9lt ott n\u00e9h\u00e1ny zsid\u00f3 csal\u00e1d, melyek olyan kohanit\u00e1k lesz\u00e1rmazottainak tartott\u00e1k magukat, akik sohasem hagyt\u00e1k el Izrael f\u00f6ldj\u00e9t \u00e9s \u00edgy a zsid\u00f3 folytonoss\u00e1got k\u00e9pviselt\u00e9k Izraelben.<\/p>\n