\u201eRendelkezett-e nemzetk\u00f6zi jogi k\u00f6t\u0151er\u0151vel a Balfour-nyilatkozat?\u201d \u2013 teszi fel a k\u00e9rd\u00e9st Dershowitz, aki el\u0151sz\u00f6r a lehets\u00e9ges v\u00e1dpontokat veszi sz\u00e1mba. Eszerint a Balfour-nyilatkozat, amely egy \u201ezsid\u00f3 otthon kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t ir\u00e1nyozza el\u0151 Palesztin\u00e1ban\u201d semmilyen jogi hat\u00e1llyal nem rendelkezik, hisz ez csak az angol korm\u00e1ny egyszer\u0171 v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sa.<\/p>\n
\u201e[A Balfour-] nyilatkozatot egy (a) eur\u00f3pai hatalom adta ki (b) egy nem eur\u00f3pai ter\u00fclettel kapcsolatban (c) teljesen figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyva a t\u00e9rs\u00e9g t\u00f6bbs\u00e9gi \u0151shonos lakoss\u00e1g\u00e1nak jelenl\u00e9t\u00e9t \u00e9s ig\u00e9nyeit, tov\u00e1bb\u00e1 (d) olyan \u00edg\u00e9ret form\u00e1j\u00e1ban tett\u00e9k ezt egy szint\u00e9n k\u00fclf\u00f6ldi csoport sz\u00e1m\u00e1ra, hogy az val\u00f3ss\u00e1ggal kialak\u00edthatja a zsid\u00f3k nemzeti otthon\u00e1t ezen a ter\u00fcleten\u2026 Balfour nyilatkozat\u00e1ban tett kijelent\u00e9sei mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek tekintik, hogy egy gyarmatos\u00edt\u00f3 hatalomnak fels\u0151bbrend\u0171 joga van ter\u00fcletek f\u00f6l\u00f6tt a maga k\u00e9nye-kedve szerint rendelkezni.\u201d (Edward Said)<\/p>\n
\u201eA Balfour-nyilatkozat 1917-ben nemzeti otthont \u00edg\u00e9rt a zsid\u00f3 n\u00e9pnek. A nemzetk\u00f6zi jog \u00e9rtelm\u00e9ben e nyilatkozat semmis \u00e9s \u00e9rv\u00e9nytelen, mivel Palesztina nem tartozott Britanni\u00e1hoz; a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9ggel k\u00f6t\u00f6tt meg\u00e1llapod\u00e1s alapj\u00e1n T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1ghoz tartozott.\u201d (Faisal Bodi, brit \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3)<\/p>\n
Dershowitz szerint a fenti v\u00e1dak alaptalanok, mert a de facto zsid\u00f3 anyaorsz\u00e1g m\u00e1r l\u00e9tezett Palesztina egyes ter\u00fcletein, amelynek elismer\u00e9se a Balfour-nyilatkozat \u00e1ltal akkor v\u00e1lt k\u00f6t\u0151er\u0151vel rendelkez\u0151 nemzetk\u00f6zi jogg\u00e1, amikor a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9g beemelte azt a saj\u00e1t mand\u00e1tum\u00e1ba.<\/p>\n
Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9re nagyj\u00e1b\u00f3l nyolcvan-kilencvenezer zsid\u00f3 \u00e9lt azon a palesztinai ter\u00fcleten, amit k\u00e9s\u0151bb Izraelnek nyilv\u00e1n\u00edtottak. M\u00e1r az 1917-es Balfour-nyilatkozatot megel\u0151z\u0151en is l\u00e9tezett Palesztin\u00e1ban a de facto zsid\u00f3 nemzeti otthon, amibe sok tucat zsid\u00f3 mos\u00e1v \u00e9s kibuc tartozott a nyugat- \u00e9s \u00e9szakkelet-palesztinai ter\u00fcleteken, tov\u00e1bb\u00e1 beletartoztak olyan zsid\u00f3 v\u00e1rosok, mint Tel-Aviv, Jeruzs\u00e1lem \u00e9s Cf\u00e1t. A zsid\u00f3 menek\u00fcltek b\u00e1rmif\u00e9le gyarmatos\u00edt\u00f3 vagy imperialista hatalom seg\u00edts\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl, saj\u00e1t kem\u00e9ny munk\u00e1juk \u00e1ltal hozt\u00e1k l\u00e9tre otthonukat, \u00e9p\u00edtett\u00e9k ki az infrastrukt\u00far\u00e1t \u00e9s m\u0171velt\u00e9k meg a f\u00f6ldet, amit t\u00f6rv\u00e9nyesen v\u00e1s\u00e1roltak.<\/p>\n
Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa szembe\u00e1ll\u00edtotta a briteket (\u00e9s m\u00e9g t\u00f6bb m\u00e1s orsz\u00e1got) a n\u00e9metekkel \u00e9s az Ottom\u00e1n Birodalommal (\u00e9s m\u00e1s k\u00f6zponti hatalmakkal). Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok az antanthatalmak oldal\u00e1n l\u00e9pett be a h\u00e1bor\u00faba 1917-ben. Woodrow Wilson eln\u00f6k kijelentette, hogy az oszm\u00e1n ter\u00fcleteket illet\u0151en a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni ter\u00fcletrendez\u00e9s els\u0151 sz\u00e1m\u00fa ir\u00e1nyelve az \u00f6nrendelkez\u00e9s. Azokon a palesztin ter\u00fcleteken, ahol a zsid\u00f3s\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9gben k\u00e9pviseltette mag\u00e1t, a zsid\u00f3 \u00f6nrendelkez\u00e9st wilsoni alapokon t\u00e1mogatt\u00e1k.<\/p>\n
Mivelhogy palesztin \u00e1llam sosem l\u00e9tezett a t\u00e9rs\u00e9gben, a tervek szerint a zsid\u00f3 orsz\u00e1g ter\u00fclete nem egy kor\u00e1bban fenn\u00e1ll\u00f3 palesztin \u00e1llamr\u00f3l lenne lev\u00e1lasztva. Egy olyan d\u00f6nt\u00e9st k\u00e9sz\u00edten\u00e9nek el\u0151, amely meghat\u00e1rozza, hogy az Oszm\u00e1n Birodalomt\u00f3l megszerzett 45 ezer n\u00e9gyzetm\u00e9rf\u00f6ldnyi f\u00f6ldter\u00fcletet (amelyet arabok, zsid\u00f3k \u00e9s m\u00e1sok is laktak) mik\u00e9nt fogj\u00e1k felosztani. E feladatra alapvet\u0151en n\u00e9gy \u00fat \u00e1llt rendelkez\u00e9sre: (1) \u00e1tadni az eg\u00e9sz, m\u00e9g a zsid\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ggel lakott ter\u00fcleteket is egy \u00faj arab \u00e1llam kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak c\u00e9lj\u00e1ra; (2) \u00e1tadni az eg\u00e9sz, m\u00e9g az arab t\u00f6bbs\u00e9ggel lakott ter\u00fcleteket is a zsid\u00f3knak; (3) az eg\u00e9szet Sz\u00edri\u00e1hoz csatolni, hogy damaszkuszi uralom \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclj\u00f6n; vagy (4) tisztess\u00e9ges m\u00f3don felosztani a f\u00f6ldet zsid\u00f3k \u00e9s arabok k\u00f6z\u00f6tt, hogy mindenki a maga \u00f6nrendelkez\u00e9si joga alapj\u00e1n \u00e1llamot alap\u00edthasson mag\u00e1nak. Az ut\u00f3bbi megold\u00e1st v\u00e1lasztott\u00e1k, teh\u00e1t \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, a f\u00f6ld azok kez\u00e9re ker\u00fcl, akik ott \u00e9ltek, dolgoztak, infrastrukt\u00far\u00e1t alak\u00edtottak ki. Mi is lenne enn\u00e9l tisztess\u00e9gesebb \u00e9s jobban \u00f6sszhangban az \u00f6nrendelkez\u00e9si joggal?<\/em><\/p>\n Mire Nagy-Britannia el\u0151ny\u00f6sebb helyzetbe ker\u00fclt, hogy ezt a \u201eharmonikus elrendez\u00e9st\u201d tet\u0151 al\u00e1 hozza, Churchill m\u00e9g sz\u00f3kimond\u00f3bban fogalmazott:<\/p>\n \u201eNyilv\u00e1nval\u00f3an \u00fagy helyes, hogy a sz\u00e9tsz\u00f3ratott zsid\u00f3knak is legyen nemzeti k\u00f6zpontjuk, egy nemzeti otthonuk, ahov\u00e1 \u00fajra \u00f6sszegy\u0171lhetnek. \u00c9s mely m\u00e1sik hely lenne erre alkalmasabb, mint Palesztina, amihez h\u00e1rom\u00ad\u00adezer \u00e9ve oly\u2019 m\u00e9lys\u00e9gesen \u00e9s h\u0171en k\u00f6t\u0151dnek? \u00dagy v\u00e9lj\u00fck, ez a l\u00e9p\u00e9s j\u00f3 hat\u00e1ssal lenne a vil\u00e1gra, a zsid\u00f3 n\u00e9pre, a brit birodalomra, de m\u00e9g a Palesztina ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 arabokra is (\u2026) egy\u00fctt osztozn\u00e1nak ugyanis a cionizmus el\u0151nyeib\u0151l \u00e9s fejleszt\u00e9seib\u0151l.\u201d<\/em><\/p>\n Nem meglep\u0151 teh\u00e1t ezek f\u00e9ny\u00e9ben, hogy amint a brit birodalom gy\u0151zelmet j\u00f3solt az oszm\u00e1nok ellen, Lord Arthur Balfour k\u00fcl\u00fcgyminiszter toll\u00e1b\u00f3l a k\u00f6vetkez\u0151 sorok sz\u00e1rmaztak: \u201e\u0150fels\u00e9ge korm\u00e1nya tetsz\u00e9ssel fogadja egy zsid\u00f3 nemzeti otthon kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t Palesztina ter\u00fclet\u00e9n.\u201d Kinyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k tov\u00e1bb\u00e1, hogy ez a kialak\u00edtand\u00f3 otthon \u201enem j\u00e1rhat semmilyen h\u00e1tr\u00e1nnyal a Palesztin\u00e1ban \u00e9l\u0151 nem zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekre n\u00e9zve.\u201d\u00a0 Ironikus, hogy az arab oldal els\u0151 sz\u00e1m\u00fa kifog\u00e1sa a Balfour-nyilatkozat ellen az volt, hogy Palesztin\u00e1t \u00f6n\u00e1ll\u00f3 entit\u00e1sk\u00e9nt \u00e9s nem Sz\u00edria r\u00e9szek\u00e9nt kezeli. Ahogy a Peel-bizotts\u00e1g is meg\u00e1llap\u00edtotta valamivel k\u00e9s\u0151bb: \u201eAz arabok szem\u00e9ben Palesztina mindig is Sz\u00edria r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte.\u201d Legkev\u00e9sb\u00e9 sem akartak f\u00fcggetlen Palesztin\u00e1t, hisz j\u00f3l tudt\u00e1k, hogy k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9gk\u00e9nt a Balfour-nyilatkozat \u00e9rtelm\u00e9ben es\u00e9ly ny\u00edlik a jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa zsid\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra egy otthon kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra Palesztina ter\u00fclet\u00e9n.<\/p>\n T\u00f6bb h\u00f3nappal kor\u00e1bban egy\u00e9bk\u00e9nt a francia k\u00fcl\u00fcgyminiszter is angol koll\u00e9g\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00f3 nyilatkozatot tett: a \u201ezsid\u00f3 nemzetis\u00e9g renesz\u00e1nsz\u00e1t\u201d \u201eigaz tettnek \u00e9s j\u00f3v\u00e1t\u00e9telnek\u201d nevezte \u201eazon a f\u00f6ld\u00f6n, amelyr\u0151l Izrael fiai annyi \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt ki\u0171zettek.\u201d\u00a0 <\/em><\/p>\n A Balfour-nyilatkozat sz\u00f6veg\u00e9t Wilson eln\u00f6k el\u00e9 is beterjesztett\u00e9k, aki el\u0151zetesen j\u00f3v\u00e1hagyta annak tartalm\u00e1t, ahogy ezt k\u00f6vet\u0151en a francia \u00e9s olasz korm\u00e1nyok is. 1919-ben Woodrow Wilson kijelentette: \u201eMeg vagyok gy\u0151z\u0151dve, hogy az antanthatalmak \u2013 n\u00e9p\u00fcnkkel \u00e9s korm\u00e1nyzatunkkal teljes egyet\u00e9rt\u00e9sben \u2013 meg\u00e1llapodtak abban, hogy a zsid\u00f3 \u00e1llam alapjait Palesztina ter\u00fclet\u00e9n kell lefektetni.\u201d\u00a0 1922-ben az amerikai Kongresszus el is fogadta a Palesztin\u00e1ban kialak\u00edtand\u00f3 zsid\u00f3 otthonra ir\u00e1nyul\u00f3 hat\u00e1rozatot. <\/em><\/p>\n Winston Churchill meger\u0151s\u00edtette, hogy \u201ea brit korm\u00e1nyzat is foglalkozott a zsid\u00f3 \u00e1llam l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel\u201d, \u00e9s megjegyezte, hogy a Balfour-nyilatkozat tartalm\u00e1t sz\u00e1mos k\u00f6t\u0151er\u0151vel rendelkez\u0151 multinacion\u00e1lis meg\u00e1llapod\u00e1s szentes\u00edtette, k\u00f6zt\u00fck a N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9g mand\u00e1tuma is, s ez\u00e1ltal \u201emegm\u00e1s\u00edthatatlan lett\u201d. Magyar\u00e1n, k\u00f6telez\u0151 er\u0151vel v\u00e1lt a nemzetk\u00f6zi jog r\u00e9sz\u00e9v\u00e9.<\/em><\/p>\n A nemzetk\u00f6zi jog teh\u00e1t elismerte, hogy a zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u201ejogszer\u0171en \u00e9l Palesztin\u00e1ban\u201d, illetve azt is, hogy \u201ea zsid\u00f3 nemzeti otthon kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ra tett t\u00f6rekv\u00e9sek el\u0151seg\u00edt\u00e9se a palesztinai brit mand\u00e1tum nemzetk\u00f6zi k\u00f6telezetts\u00e9ge.\u201d\u00a0 A k\u00e9t-, esetleg h\u00e1rom\u00e1llami megold\u00e1s jogi \u00e9s politikai magvait \u00edgy hintett\u00e9k el Palesztina \u00fcgy\u00e9vel kapcsolatban. T\u00f6k\u00e9letes mint\u00e1ja volt ez az \u00f6nrendelkez\u00e9s gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\n A palesztinai zsid\u00f3k v\u00e9rrel \u00e9s verejt\u00e9kkel k\u00fczd\u00f6tt\u00e9k el magukat a Balfour-nyilatkozat megsz\u00fclet\u00e9s\u00e9ig. T\u00f6bb sz\u00e1z zsid\u00f3 \u00e9s arab munk\u00e1s csapolta le a mal\u00e1ri\u00e1t\u00f3l hemzseg\u0151 Hula mocs\u00e1rvid\u00e9ket, melynek hely\u00e9n narancs\u00fcltetv\u00e9nyeket hoztak l\u00e9tre. A zsid\u00f3 l\u00e9gi\u00f3 a brit hadsereg oldal\u00e1n k\u00fczd\u00f6tt az Oszm\u00e1n Birodalom ellen, \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel fogadt\u00e1k Jeruzs\u00e1lem bev\u00e9tel\u00e9t Edmund Allenby t\u00e1bornok \u00e1ltal. Ezzel ellent\u00e9tben a palesztinai arabok t\u00f6bbs\u00e9ge, ahogy \u00e1ltal\u00e1ban az arab n\u00e9pek, az Ottom\u00e1n Birodalom oldal\u00e1n harcoltak. Ahogy Lloyd George angol minisztereln\u00f6k megjegyezte: \u201eA h\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n az arab t\u00f6bbs\u00e9g t\u00f6r\u00f6k elnyom\u00f3i\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt. (\u2026) A palesztinai arabok t\u00f6r\u00f6k uralom\u00e9rt vonultak hadba.\u201d<\/p>\nA Balfour-nyilatkozat jelent\u0151s\u00e9ge az \u00d3sz\u00f6vet-s\u00e9gben is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett C\u00edrusz (K\u00fcrosz) \u00f3kori perzsa kir\u00e1ly rendelet\u00e9hez m\u00e9rhet\u0151, amely lehet\u0151v\u00e9 tette a Babilonban raboskod\u00f3 zsid\u00f3s\u00e1g hazat\u00e9r\u00e9s\u00e9t.
\nWinston Churchill brit minisztereln\u00f6k, aki \u201eeg\u00e9sz \u00e9le-t\u00e9ben cionist\u00e1nak\u201d vallotta mag\u00e1t, r\u00e9g\u00f3ta szorgalmazta a zsid\u00f3k \u00f6nrendelkez\u00e9s\u00e9t Palesztin\u00e1ban. M\u00e1r 1908-ban is \u00fagy tartotta, hogy \u201eegy er\u0151s \u00e9s szabad zsid\u00f3 \u00e1llam\u201d kialak\u00edt\u00e1sa \u201ejelent\u0151s l\u00e9p\u00e9s lenne a f\u00f6ld n\u00e9peinek harmonikus elrendez\u00e9se fel\u00e9\u201d.<\/h3>\nChurchill \u00e9rvei<\/h3>\n
Churchill egy\u00e9bk\u00e9nt azt is elismerte, hogy m\u00e1r a brit beavatkoz\u00e1s el\u0151tt is l\u00e9tezett zsid\u00f3 otthon Palesztina ter\u00fclet\u00e9n: \u201eAz el\u0151z\u0151 k\u00e9t-h\u00e1rom nemzed\u00e9k sor\u00e1n a zsid\u00f3s\u00e1g \u00fajj\u00e1teremtette a maga k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t Palesztina ter\u00fclet\u00e9n, melynek sz\u00e1ma m\u00e1ra vagy nyolcvanezerre r\u00fag, kiknek negyede munk\u00e1s vagy f\u00f6ldm\u0171ves. E k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g saj\u00e1t politikai org\u00e1numokkal rendelkezik: v\u00e1lasztott gy\u0171l\u00e9s\u00fck igazgat bel\u00fcgyek tekintet\u00e9ben, v\u00e1lasztott tan\u00e1csaik a v\u00e1rosok vezet\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel\u0151sek, \u00e9s egy k\u00fcl\u00f6n int\u00e9zm\u00e9ny fel\u00fcgyeli az oktat\u00e1si rendszert. V\u00e1lasztott f\u0151rabbi \u00e9s rabbi tan\u00e1cs m\u0171k\u00f6dik a vall\u00e1si \u00fcgyek igazgat\u00e1s\u00e1ra. \u00dcgyeiket nemzeti nyelv\u00fck\u00f6n, a h\u00e9ber nyelven int\u00e9zik; tov\u00e1bb\u00e1 h\u00e9ber sajt\u00f3 t\u00e1j\u00e9koztatja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get. Kiemelked\u0151 intellektu\u00e1lis \u00e9s tekint\u00e9lyes gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9get folytatnak.\u201d<\/h3>\n