{"id":2469,"date":"2016-10-16T14:31:21","date_gmt":"2016-10-16T11:31:21","guid":{"rendered":"http:\/\/magazin.shalom-olim.com\/?p=2469"},"modified":"2017-10-05T16:15:19","modified_gmt":"2017-10-05T13:15:19","slug":"gyerekkoratol-a-cionizmus-elkotelezett-hive-volt-a-zsido-allam-atyja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/?p=2469","title":{"rendered":"A cionizmus elk\u00f6telezett h\u00edve volt"},"content":{"rendered":"

David Ben-Gurion, Izrael els\u0151 minisztereln\u00f6ke, akit a zsid\u00f3 \u00e1llamban „a nemzet atyjak\u00e9nt” tisztelnek, sz\u00e1zharminc \u00e9ve, 1886. okt\u00f3ber 16-\u00e1n sz\u00fcletett.\u00a0Autokrata vezet\u0151 volt, amit sokszor vetettek a szem\u00e9re, \u00e1m a t\u00f6rt\u00e9nelmi, bibliai hagyom\u00e1nyokra \u00e9p\u00fcl\u0151, modern zsid\u00f3 \u00e1llam l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben, gazdas\u00e1gi \u00e9s katonai erej\u00e9nek megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott.<\/p>\n

David Gr\u00fcn n\u00e9ven sz\u00fcletett a Vars\u00f3 melletti Plonsk v\u00e1ros\u00e1ban, orosz alattval\u00f3k\u00e9nt. Apja lelkes cionista volt, fia az \u00e1ltala alap\u00edtott iskol\u00e1ban kezdte tanulm\u00e1nyait. Tizenn\u00e9gy \u00e9vesen m\u00e1r cionista csoportot alap\u00edtott, amelynek tagjai maguk k\u00f6z\u00f6tt csak h\u00e9ber\u00fcl besz\u00e9ltek. A vars\u00f3i egyetem hallgat\u00f3jak\u00e9nt csatlakozott a szocialista-cionista Poale Cion (Sion munk\u00e1sai) sz\u00f6vets\u00e9ghez, tev\u00e9kenys\u00e9ge miatt k\u00e9tszer is letart\u00f3ztatt\u00e1k. 1906-ban az akkor t\u00f6r\u00f6k uralom alatt \u00e1ll\u00f3 Palesztin\u00e1ba ment, ahol r\u00e9szt vett az els\u0151 mez\u0151gazdas\u00e1gi telep alap\u00edt\u00e1s\u00e1ban, amelyb\u0151l k\u00e9s\u0151bb kin\u0151tt a kibuc-mozgalom, s r\u00e9szese volt az egyik els\u0151 zsid\u00f3 \u00f6nv\u00e9delmi csoport, a Hasomer (\u0150rz\u0151k) megszervez\u00e9s\u00e9nek is. 1912-t\u0151l Isztambulban hallgatott jogot, ekkor vette fel a Ben-Gurion nevet a k\u00f6z\u00e9pkori t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3, Josz\u00e9f ben Gorion tisztelet\u00e9re.<\/p>\n

A t\u00f6r\u00f6k hat\u00f3s\u00e1gok az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n kiutas\u00edtott\u00e1k. New Yorkba utazott, ahol megn\u0151s\u00fclt, r\u00e9szt vett a helyi cionista-szocialista mozgalmakban, gazdag amerikai zsid\u00f3kt\u00f3l pr\u00f3b\u00e1lt anyagi \u00e9s erk\u00f6lcsi t\u00e1mogat\u00e1st szerezni a Szentf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. Miut\u00e1n a brit korm\u00e1ny 1917-ben kiadta a Balfour-nyilatkozatot, amely nemzeti otthont \u00edg\u00e9rt a zsid\u00f3knak Palesztin\u00e1ban, a brit hadsereg \u00e1ltal fel\u00e1ll\u00edtott Zsid\u00f3 L\u00e9gi\u00f3 tagjak\u00e9nt visszat\u00e9rt Palesztin\u00e1ba.<\/p>\n

Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a ter\u00fclet form\u00e1lis n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi mand\u00e1tum lett, brit fel\u00fcgyelet alatt. Ben-Gurion 1921-ben Jich\u00e1k Ben Cv\u00edvel (aki Izrael m\u00e1sodik \u00e1llamf\u0151je lett) l\u00e9trehozta a zsid\u00f3 \u00e1llam magj\u00e1nak sz\u00e1nt Hisztadrut szakszervezeti sz\u00f6vets\u00e9get. A Hisztadrut az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9n t\u00e9nykedett, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a zsid\u00f3k palesztinai leteleped\u00e9s\u00e9t \u00e9s f\u00f6ldv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1t seg\u00edtette. Ben-Gurion 1930-ban lett a baloldali Mapai p\u00e1rt eln\u00f6ke, amely az 1960-as \u00e9vekig uralta az izraeli belpolitik\u00e1t. Befoly\u00e1sa a cionista mozgalomban egyre n\u0151tt, 1935-ben megv\u00e1lasztott\u00e1k a Cionista Vil\u00e1gszervezet \u00e9s a zsid\u00f3k palesztinai leteleped\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogat\u00f3 Zsid\u00f3 \u00dcgyn\u00f6ks\u00e9g eln\u00f6k\u00e9nek is.<\/p>\n

A n\u00f6vekv\u0151 zsid\u00f3 jelenl\u00e9t egyre jobban nyugtalan\u00edtotta a palesztinai arabokat, egyre t\u00f6bb \u00f6sszecsap\u00e1s t\u00f6rt ki. A britek 1939-t\u0151l korl\u00e1tozni kezdt\u00e9k a zsid\u00f3k bev\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t, v\u00e1laszul Ben-Gurion k\u00fczdelemre sz\u00f3l\u00edtott fel: elkezd\u0151d\u00f6tt a harcos cionizmus. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se ut\u00e1n a zsid\u00f3 fiatalokat arra buzd\u00edtotta: jelentkezzenek a fasizmus ellen harcol\u00f3 brit hadseregbe, rem\u00e9lve, hogy ezek a harcedzett fiatalok alkothatj\u00e1k majd a zsid\u00f3 hadsereg magv\u00e1t. Szervezte a zsid\u00f3k illeg\u00e1lis bev\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t is, amely a holokausztot k\u00f6vet\u0151en feler\u0151s\u00f6d\u00f6tt, j\u00f3llehet a britek kitoloncolt\u00e1k az elfogottakat.<\/p>\n

Az ENSZ K\u00f6zgy\u0171l\u00e9se 1947. november 29-\u00e9n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy Palesztin\u00e1t egy zsid\u00f3 \u00e9s egy arab \u00e1llamra kell felosztani. A brit mand\u00e1tum lej\u00e1rtakor, 1948. m\u00e1jus 14-\u00e9n Ben Gurion jelentette be a zsid\u00f3 \u00e1llam megalakul\u00e1s\u00e1t, \u0151 lett Izrael els\u0151 minisztereln\u00f6ke. A britek ellen harcol\u00f3 f\u00f6ldalatti szervezetekb\u0151l egys\u00e9ges hadsereget szervezve d\u00f6nt\u0151 szerepe volt abban, hogy Izrael sikerrel v\u00edvta meg harc\u00e1t az ENSZ-hat\u00e1rozatot el nem ismer\u0151, Izraelre t\u00e1mad\u00f3 \u00f6t arab orsz\u00e1g hadsereg\u00e9vel. Az els\u0151 arab-izraeli h\u00e1bor\u00fa 1949 janu\u00e1rj\u00e1ban z\u00e1rult le, a t\u0171zsz\u00fcnet ut\u00e1n Izrael ter\u00fclete Palesztina 78 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ra terjedt ki, bele\u00e9rtve Jeruzs\u00e1lem nyugati fel\u00e9t is.<\/p>\n

\"33_15625_lg\"Az els\u0151 izraeli v\u00e1laszt\u00e1st Ben-Gurion Mapai p\u00e1rtja nyerte meg. A korm\u00e1nyf\u0151i tiszts\u00e9get 1953-ig t\u00f6lt\u00f6tte be, tev\u00e9keny szerepet v\u00e1llalva a fiatal \u00e1llam int\u00e9zm\u00e9nyeinek l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban. Megb\u00edzat\u00e1s\u00e1nak lej\u00e1rta ut\u00e1n a Negev-sivatagban tal\u00e1lhat\u00f3 Szde Boker kibucba vonult vissza. A politikai \u00e9letbe 1955-ben v\u00e9delmi miniszterk\u00e9nt t\u00e9rt vissza, \u00e9s m\u00e9g abban az \u00e9vben, a v\u00e1laszt\u00e1sok ut\u00e1n \u00fajra korm\u00e1nyf\u0151 lett. Az 1956-os szuezi v\u00e1ls\u00e1g idej\u00e9n titkos szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt P\u00e1rizzsal \u00e9s Londonnal, megt\u00e1madta Egyiptomot, a harcokba Franciaorsz\u00e1g \u00e9s Nagy-Britannia is bekapcsol\u00f3dott. A m\u00e1sodik arab-izraeli h\u00e1bor\u00fa sor\u00e1n Izrael megsz\u00e1llta a S\u00ednai-f\u00e9lszigetet, de a Szuezi-csatorn\u00e1t az angol-francia er\u0151k az amerikaiak k\u00f6zbel\u00e9p\u00e9se miatt nem tudt\u00e1k elfoglalni. A szabad haj\u00f3z\u00e1s biztos\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n Izrael visszavonta csapatait, \u00e9s de facto b\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt Egyiptommal. Ben-Gurion ezut\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r kezdem\u00e9nyezett titkos b\u00e9ket\u00e1rgyal\u00e1sokat, minden eredm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n

1963-ban – feltehet\u0151en a p\u00e1rtj\u00e1n bel\u00fcli vit\u00e1k miatt – v\u00e1ratlanul lemondott. Ut\u00f3da L\u00e9vi Esk\u00f3l lett, kettej\u00fck verseng\u00e9se miatt 1965-ben Gurion a Mapaib\u00f3l is kil\u00e9pett. Saj\u00e1t p\u00e1rtot alap\u00edtott, melynek \u00e9l\u00e9n m\u00e9g k\u00e9tszer lett a kneszet k\u00e9pvisel\u0151je. 1970-ben v\u00e9gleg a Szde Boker kibucba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol meg\u00edrta eml\u00e9kiratait, kiadta essz\u00e9it \u00e9s besz\u00e9deit. Izrael \u00c1llam atyja 1973. december 1-j\u00e9n hunyt el, nem sokkal a negyedik, j\u00f3m-kippurinak nevezett arab-izraeli h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n. Annak a kibucnak a k\u00f6zel\u00e9ben temett\u00e9k el, ahol utols\u00f3 \u00e9veit t\u00f6lt\u00f6tte.<\/p>\n

Ben-Gurion autokrata vezet\u0151 volt, amit sokszor vetettek a szem\u00e9re, \u00e1m a t\u00f6rt\u00e9nelmi, bibliai hagyom\u00e1nyokra \u00e9p\u00fcl\u0151, modern zsid\u00f3 \u00e1llam l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben, gazdas\u00e1gi \u00e9s katonai erej\u00e9nek megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1s\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet j\u00e1tszott. Nev\u00e9t sz\u00e1mos utca, iskola viseli Izraelben, r\u00f3la nevezt\u00e9k el Tel-Aviv rep\u00fcl\u0151ter\u00e9t. Az amerikai Time magazin 1998-ban a 20. sz\u00e1zad h\u00fasz legbefoly\u00e1sosabb vezet\u0151je k\u00f6z\u00e9 sorolta.<\/p>\n

2016. okt\u00f3ber 16. \u00a0MTI \/ M\u00falt-Kor<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

David Ben-Gurion, Izrael els\u0151 minisztereln\u00f6ke, akit a zsid\u00f3 \u00e1llamban „a nemzet atyjak\u00e9nt” tisztelnek, sz\u00e1zharminc \u00e9ve, 1886. okt\u00f3ber 16-\u00e1n sz\u00fcletett.\u00a0Autokrata vezet\u0151…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2470,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jetpack_post_was_ever_published":false,"_jetpack_newsletter_access":"","_jetpack_newsletter_tier_id":0,"footnotes":"","jetpack_publicize_message":"","jetpack_is_tweetstorm":false,"jetpack_publicize_feature_enabled":true,"jetpack_social_post_already_shared":true,"jetpack_social_options":{"image_generator_settings":{"template":"highway","enabled":false}}},"categories":[4],"tags":[],"jetpack_publicize_connections":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/wp-content\/uploads\/2016\/10\/margalit_011416.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/p7oEn5-DP","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2469"}],"collection":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2469"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2469\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2477,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2469\/revisions\/2477"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2470"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2469"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2469"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2469"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}