\n
Ez a jegyzet megpr\u00f3b\u00e1lkozik a lehetetlennel. N\u00e9h\u00e1ny mondatba foglalni azt ami sok zsid\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra a teljes \u00e9let\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 tartalmat jelent, m\u00e9g akkor is ha kiemel\u00fcnk egy ter\u00fcletet az \u00f6sszess\u00e9gb\u0151l – tudjuk t\u00f6bb mint b\u00e1tors\u00e1g. Minden esetre eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9r\u00fcnk mindazokt\u00f3l akik ezt s\u00e9rt\u00e9snek fogn\u00e1k fel. Semmi esetre sem ez a c\u00e9lunk.<\/p><\/blockquote>\n
<\/p>\n
A zsid\u00f3 vall\u00e1s az \u00e9let minden ter\u00fclet\u00e9re kiterjed. Meghat\u00e1rozza az ember \u00e9s Isten k\u00f6z\u00f6tti helyes viselked\u00e9st: p\u00e9ld\u00e1ul az im\u00e1dkoz\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t, az \u00fcnnepek \u00e9s a S\u00e1b\u00e1t \u2013 a Szombat \u2013 meg\u00fcnnepl\u00e9s\u00e9nek szab\u00e1lyait, tartalmazza az emberek egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti t\u00f6rv\u00e9nyeit, \u00e9s seg\u00edt a lelki-szellemi \u00e9p\u00fcl\u00e9sben a helyes \u00e9tkez\u00e9si, erk\u00f6lcsi el\u0151\u00edr\u00e1sokkal. Ezen alapul a Judaizmus 613 torv\u00e9nye. A judaizmus k\u00f6zponti eleme a T\u00f3ra<\/p>\n
A T\u00f3ra el\u0151\u00edr\u00e1sainak v\u00e9grehajt\u00e1sa a zsid\u00f3 \u00e9letet egyetlen folyamatos liturgi\u00e1v\u00e1 alak\u00edtja. Parancsai, a „micv\u00e1k” hat\u00e1rozz\u00e1k meg az emberi cselekedeteket. A T\u00f3ra el\u0151\u00edr\u00e1sainak j\u00f3 r\u00e9sze kultikus jelleg\u0171. \u00cdgy azut\u00e1n a zsid\u00f3 \u00e9let a mindennapokban \u00e9s a zsinag\u00f3g\u00e1kban is sz\u00fcntelen szolg\u00e1lat (av\u00f3d\u00e1), amelyen kereszt\u00fcl v\u00e9grehajtja alapvet\u0151 k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t. A liturgia meger\u0151s\u00edti \u00e9s kiemeli a zsid\u00f3 \u00e9let szakr\u00e1lis jelleg\u00e9t. Az \u00fcnnepekkel \u00e9s a szimb\u00f3lumokkal megadja a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9let\u00e9nek ritmus\u00e1t.<\/p>\n
Vall\u00e1si ir\u00e1nyzatok:<\/p>\n
<\/h2>\n
A haszidizmus (vagy ch\u00e1szidizmus)<\/h3>\n
megalap\u00edt\u00e1sa Jiszr\u00e1\u00e9l Ba\u00e1l S\u00e9m Tov nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. A 18. sz\u00e1zadban \u00e9lt lengyel csodarabbi, kor\u00e1ban \u00e9les szakad\u00e9kot tapasztalt a tanult, gazdagabb zsid\u00f3k \u00e9s az egyszer\u0171, szeg\u00e9ny sorban \u00e9l\u0151, tanulatlan zsid\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt. Tan\u00edt\u00e1s\u00e1ban a j\u00e1mbor, \u00f6r\u00f6mmel teli, istenszeret\u0151 \u00e9letm\u00f3dot hirdette, mely nem az \u00f6r\u00f6k\u00f6s tanul\u00e1sb\u00f3l \u00e1ll, hanem az \u00f6r\u00f6mmel v\u00e9gzett istenszolg\u00e1latb\u00f3l fakad, mellyel b\u00e1rki k\u00f6zeledhet Istenhez. A zene, a t\u00e1nc, az \u00e9nekl\u00e9s \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s \u00fcnneps\u00e9gek meghat\u00e1roz\u00f3ak a haszid k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben. A legnagyobb hangs\u00falyt a k\u00e1v\u00e1n\u00e1ra, a micv\u00e1k \u2013 azaz a parancsolatok \u2013 teljes\u00edt\u00e9s\u00e9nek lelki aspektus\u00e1ra helyezik.<\/p>\n
A haszidok sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen ragaszkodnak a vall\u00e1s minden parancsolat\u00e1hoz, fokozottan \u00fcgyelve a k\u00fcls\u0151s\u00e9gek megtart\u00e1s\u00e1ra is. Rendszerint elk\u00fcl\u00f6n\u00fclve \u00e9lnek, f\u00e9ltve \u0151rizve identit\u00e1sukat minden k\u00fcls\u0151 behat\u00e1st\u00f3l. K\u00f6nnyen felismerhet\u0151k jellegzetes viselet\u00fckr\u0151l, mellyel a hagyom\u00e1nyhoz val\u00f3 szigor\u00fa ragaszkod\u00e1sukat fejezik ki.<\/p>\n
Egy-egy haszid csoport vezet\u0151j\u00e9t c\u00e1diknak (\u201eigaz ember\u201d), vagy rebb\u00e9nek h\u00edvj\u00e1k. A h\u00edvek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy tisztelettel \u00e9s rajong\u00e1ssal viseltetnek rebb\u00e9j\u00fck ir\u00e1nt, minden jelent\u0151s k\u00e9rd\u00e9sben kik\u00e9rik v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t \u00e9s \u00e1ld\u00e1s\u00e1t. Istenhez f\u0171z\u0151d\u0151 speci\u00e1lis kapcsolat\u00e1ban hisznek, melyet j\u00e1mbor, vall\u00e1sos \u00e9lete \u00e9s felmen\u0151i \u00e9rdemek\u00e9nt nyert el. Ugyanakkor a haszidok is \u2013 csak \u00fagy, mint a t\u00f6bbi zsid\u00f3 felekezet \u2013 \u00fagy tartj\u00e1k, hogy minden zsid\u00f3nak egy\u00e9nileg kell Istenhez eljutnia, az \u0150 parancsolatainak megtart\u00e1s\u00e1val. Rebb\u00e9j\u00fck teh\u00e1t nem k\u00f6zvet\u00edt\u0151 Isten \u00e9s k\u00f6zt\u00fck, csup\u00e1n legnagyobb k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ld\u00e1juk. A haszidok \u00e9let\u00e9ben nagy hangs\u00falyt kap a Kabbala, a zsid\u00f3 misztika tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, valamint annak a mindennapi \u00e9letbe val\u00f3 be\u00fcltet\u00e9se.<\/p>\n
Konzervativizmus<\/h3>\n
A konzervat\u00edv zsid\u00f3k szerint zsid\u00f3nak lenni egyszerre jelent a zsid\u00f3 nemzethez \u00e9s a zsid\u00f3 vall\u00e1shoz val\u00f3 tartoz\u00e1st \u00e9s hittud\u00f3saik a Talmud b\u00f6lcseivel, az \u00e1mor\u00e1kkal \u00e9rtenek egyet, akik a zsid\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9r\u0151l foly\u00f3 nyilv\u00e1nos vit\u00e1kat t\u00e1mogattak.<\/p>\n
A konzervat\u00edv ir\u00e1nyzat \u00fagy v\u00e9li, a hagyom\u00e1nyokhoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1s \u00e9s az adott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s, a zsid\u00f3 vall\u00e1sban mindig egyidej\u0171leg volt jelen. Ez a szeml\u00e9let seg\u00edtette fennmarad\u00e1s\u00e1ban t\u00f6bb ezer \u00e9ven kereszt\u00fcl, ez\u00e9rt ezt tartj\u00e1k k\u00f6vetend\u0151 \u00fatnak a mai korban is. Ily m\u00f3don a konzervat\u00edv judaizmus is a h\u00e1l\u00e1ch\u00e1n \u2013 a zsid\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeken \u2013 alapszik, de rugalmasabban viszonyul a hagyom\u00e1nyokhoz. Csoportjaik elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don \u00edt\u00e9lik meg a t\u00f6rv\u00e9ny egyes tilalmait \u00e9s az istentiszteleti moderniz\u00e1ci\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. Sokszor egym\u00e1st\u00f3l igen elt\u00e9r\u0151 vall\u00e1si gyakorlatot folytatnak. A konzervat\u00edv judaizmus liber\u00e1lis \u00e1ga, a rekonstrukcionista ir\u00e1nyzat (melynek c\u00e9lja a zsid\u00f3s\u00e1gnak a modern id\u0151kre val\u00f3 \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se) \u2013 hasonl\u00f3an a reform mozgalomhoz \u2013 a n\u0151k teljes egyenjog\u00fas\u00e1g\u00e1t hirdeti, m\u00edg a szigor\u00fabban t\u00f6rv\u00e9nytisztel\u0151 form\u00e1i az ortodoxi\u00e1hoz \u00e1llnak k\u00f6zelebb.<\/p>\n
Neol\u00f3gia<\/h3>\n
a zsid\u00f3 \u00faj\u00edt\u00f3 mozgalmaknak speci\u00e1lisan magyar \u00e1ga. A magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3kt\u00f3l, ahhoz, hogy a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben orsz\u00e1gukban egyenrang\u00fa polg\u00e1rokk\u00e1 v\u00e1lhassanak, elv\u00e1rt\u00e1k, hogy vall\u00e1si szok\u00e1saikon enyh\u00edtsenek \u00e9s k\u00f6zeledjenek a befogad\u00f3 n\u00e9p alapvet\u0151en kereszt\u00e9ny kult\u00far\u00e1j\u00e1hoz. A neol\u00f3g rabbik ez\u00e9rt a k\u00e9t vall\u00e1s etikai hasonl\u00f3s\u00e1gra helyezt\u00e9k a hangs\u00falyt \u00e9s olyan zsinag\u00f3gai \u00faj\u00edt\u00e1sokat vezettek be, mely a kereszt\u00e9ny templomok\u00e9hoz volt hasonlatos. (Volt, ahol ez s\u00farl\u00f3d\u00e1sokhoz vezetett a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl, pl. a miskolci zsinag\u00f3ga \u00e9p\u00edt\u00e9sekor.) Azokat a vall\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1sokat pedig, melyek a zsid\u00f3 n\u00e9p m\u00e1sokt\u00f3l val\u00f3 elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s\u00e9t eredm\u00e9nyezt\u00e9k, fokozatosan cs\u00f6kkentett\u00e9k.<\/p>\n
Mindezen folyamatok elt\u00e9r\u0151en mentek v\u00e9gbe a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 neol\u00f3g k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben. Voltak olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek, amelyek tov\u00e1bbra is megtartott\u00e1k a t\u00f6rv\u00e9nyeket, csup\u00e1n az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9si, nyelvi \u00e9s im\u00e1dkoz\u00e1si szok\u00e1sokban vezettek be \u00faj\u00edt\u00e1sokat, m\u00e1s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek viszont teljesen reform arculatot vettek fel. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n azonban \u00faj helyzet ad\u00f3dott. A Magyarorsz\u00e1gon maradt zsid\u00f3s\u00e1g t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge formailag a neol\u00f3g hitk\u00f6zs\u00e9ghez tartozott, \u00e1m a h\u00edvek a Holocaust sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gei \u00e9s a kommunista \u00e9ra miatt csaknem teljesen elt\u00e1volodtak a hit\u00e9lett\u0151l.<\/p>\n
A mai korban a magyarorsz\u00e1gi neol\u00f3gia a legsz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 zsid\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny Magyarorsz\u00e1gon \u00e9s k\u00f6z\u00e9p\u00faton helyezkedik el a konzervat\u00edv \u00e9s az ortodox ir\u00e1nyzatok k\u00f6z\u00f6tt. A vall\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1sok \u00e9s \u00fcnnepek hagyom\u00e1nyos megtart\u00e1s\u00e1t, valamint a tanul\u00e1st szorgalmazza, mellyel rem\u00e9li, hogy a zsid\u00f3s\u00e1g ism\u00e9t visszatal\u00e1l eredeti gy\u00f6kereihez, \u00e9s a magyars\u00e1gba integr\u00e1l\u00f3dva is szil\u00e1rd zsid\u00f3 identit\u00e1ssal rendelkezhet.<\/p>\n
Ortodoxia<\/h3>\n
Az ortodox judaizmus, a zsid\u00f3 vall\u00e1s szigor\u00faan t\u00f6rv\u00e9nytisztel\u0151 \u00fatja. H\u00edvei a hiteles zsid\u00f3s\u00e1g egyed\u00fcli k\u00e9pvisel\u0151inek tekintik magukat. \u00c9let\u00fck c\u00e9lja a micv\u00e1k \u2013 azaz az isteni parancsolatok \u2013 megtart\u00e1sa.<\/p>\n
A modern ortodoxia kialakul\u00e1sa v\u00e1laszk\u00e9ppen j\u00f6tt l\u00e9tre a 19. sz\u00e1zadi reformok bevezet\u00e9s\u00e9re, melyek az addig t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 egys\u00e9ges zsid\u00f3s\u00e1gban l\u00e1ttak napvil\u00e1got a felvil\u00e1gosod\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra. Az \u00faj\u00edt\u00e1sokkal szemben \u00e1ll\u00e1st foglal\u00f3k nevezt\u00e9k magukat ortodoxnak.<\/p>\n
Az ortodox zsid\u00f3k a T\u00f3ra \u00f6sszes t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t szigor\u00faan megtartj\u00e1k, \u00e9let\u00fck minden mozzanat\u00e1t e szab\u00e1lyoknak vetik al\u00e1. Szellemi vezet\u0151ik a rabbik, akiket nagy tisztelet \u00f6vez. Szigor\u00fa t\u00f6rv\u00e9nytisztel\u0151 \u00e9letm\u00f3djuk mellett az ortodox zsid\u00f3k a h\u00e9tk\u00f6znapi vil\u00e1gban \u00e9lve minden olyan modern dolgot elfogadnak \u00e9s be\u00fcltetnek \u00e9let\u00fckbe, amelyek nincsenek ellent\u00e9tben a T\u00f3ra t\u00f6rv\u00e9nyeivel \u00e9s szellemis\u00e9g\u00e9vel. Idej\u00fck nagy r\u00e9sz\u00e9ben Isten t\u00f6rv\u00e9nyeinek tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekednek, legnagyobb \u00e9rt\u00e9knek az Istennek tetsz\u0151 \u00e9letm\u00f3dot \u00e9s az ehhez n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen tanul\u00e1st tartj\u00e1k. Nagy hangs\u00falyt fektetnek a Talmud min\u00e9l m\u00e9lyebb tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra, melyben a legnagyobb \u00f3kori \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkori rabbik gondolatai, \u00f6r\u00f6k \u00fatmutat\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1lnak minden egyes nemzed\u00e9k\u00fck sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n
Reform<\/h3>\n
A reform judaizmus \u2013 sok helyen Halad\u00f3- (Progressz\u00edv), Angli\u00e1ban pedig Liber\u00e1lis Zsid\u00f3s\u00e1g n\u00e9ven ismernek<\/p>\n
Racion\u00e1lis, humanista jelleg\u0171 ir\u00e1nyzat, mely a zsid\u00f3 identit\u00e1st meg\u0151rizve k\u00edv\u00e1n modern, felvil\u00e1gosult \u00e9letet \u00e9lni. A vall\u00e1s szok\u00e1sait a modern vil\u00e1ghoz k\u00edv\u00e1nja igaz\u00edtani.<\/p>\n
Eredetileg egy vall\u00e1si-teol\u00f3giai mozgalom volt faji- \u00e9s kultur\u00e1lis elemek n\u00e9lk\u00fcl \u00e9s l\u00e9nyege a T\u00f3ra el\u0151\u00edr\u00e1sainak \u00e9s tilt\u00e1sainak a pr\u00f3f\u00e9t\u00e1k erk\u00f6lcsi elhivatotts\u00e1g\u00e1nak hangs\u00falyoz\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben val\u00f3 elutas\u00edt\u00e1sa volt. Ennek keret\u00e9ben megreform\u00e1lt\u00e1k a szertart\u00e1sokat \u00e9s a zsinag\u00f3gai istentiszteletet, ler\u00f6vid\u00edtett\u00e9k a liturgi\u00e1t, a h\u00e9ber helyett nemzeti nyelven im\u00e1dkoztak \u00e9s megsz\u00fcntett\u00e9k a nemek elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9t. Enyh\u00edtettek a vall\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1sokon, sok hely\u00fctt v\u00e9g\u00fcl teljesen el is vetett\u00e9k n\u00e9h\u00e1nyukat: p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si el\u0151\u00edr\u00e1sokat, a k\u00e1srutot.<\/p>\n
A reform judaizmus nem annyira a r\u00edtusokra, sokkal ink\u00e1bb az etikai t\u00f6rv\u00e9nyekre helyezi a hangs\u00falyt. A kinyilatkoztat\u00e1st be nem fejezett folyamatnak tekinti. \u00dagy v\u00e9li, a folyamatosan meg\u00fajul\u00f3 vil\u00e1gban a zsid\u00f3s\u00e1gnak is mindig meg kell \u00fajulnia, \u00e1lland\u00f3 fejl\u0151d\u00e9sben kell lennie, \u00e9s mindig az \u00e9rtelemre alapozva kell az adott korban meghat\u00e1roznia \u00f6nmag\u00e1t. Esetenk\u00e9nt n\u0151k k\u00f6z\u00fcl is v\u00e1lasztanak rabbit. Magyarorsz\u00e1gon a Szim Salom k\u00e9pviseli ezt az ir\u00e1nyzatot.<\/p>\n
\/ forr\u00e1s: wikip\u00e9dia\/<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Ez a jegyzet megpr\u00f3b\u00e1lkozik a lehetetlennel. N\u00e9h\u00e1ny mondatba foglalni azt ami sok zsid\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra a teljes \u00e9let\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 tartalmat jelent,…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2081,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jetpack_post_was_ever_published":false,"_jetpack_newsletter_access":"","_jetpack_newsletter_tier_id":0,"footnotes":"","jetpack_publicize_message":"","jetpack_is_tweetstorm":false,"jetpack_publicize_feature_enabled":true,"jetpack_social_post_already_shared":true,"jetpack_social_options":{"image_generator_settings":{"template":"highway","enabled":false}}},"categories":[2],"tags":[],"jetpack_publicize_connections":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/wp-content\/uploads\/2014\/08\/tora.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/p7oEn5-v","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31"}],"collection":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=31"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2086,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/31\/revisions\/2086"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2081"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=31"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=31"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=31"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}