A rendelet\u00a0 <\/span>n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z csal\u00e1d alkotta kereszt\u00e9ny k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gnek jogot enged arra, hogy imm\u00e1r ne arab nemzetis\u00e9g\u0171k\u00e9nt legyenek nyilv\u00e1ntartva, hanem sz\u00e1rmaz\u00e1suk, t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltjuk, \u00e9s k\u00f6z\u00f6s nyelv\u00fck, de legf\u0151k\u00e9nt \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1suk alapj\u00e1n ar\u00e1m nemzets\u00e9gk\u00e9nt.<\/p>\n A h\u00edr ennyi, azonban a m\u00f6g\u00f6ttes tartalom ann\u00e1l jelent\u0151sebb. S\u00e1di Halul az ar\u00e1mi kereszt\u00e9nyek sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek eln\u00f6ke fogalmazta meg a sajt\u00f3nak tett nyilatkozat\u00e1ban az egyik legfontosabb hozad\u00e9k\u00e1t a bel\u00fcgyminiszteri rendeletnek:<\/p>\n \u201cez t\u00f6rt\u00e9nelmi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9s fordulat az izraeli kereszt\u00e9nyek \u00e9s zsid\u00f3k kapcsolat\u00e1ban. Ezzel kih\u00fazz\u00e1k a k\u00e1rty\u00e1t az antiszemit\u00e1k kez\u00e9b\u0151l, akik becsm\u00e9rlik a zsid\u00f3 n\u00e9pet \u00e9s Izraelt. Azt bizony\u00edtja, hogy Izrael v\u00e9di polg\u00e1rait \u00e9s a benne \u00e9l\u0151 kisebbs\u00e9gek identit\u00e1s\u00e1t,…\u201d<\/p>\n Itt az \u201eidentit\u00e1s\u201d\u00a0 <\/span>a l\u00e9nyeg (meg persze az \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s, meg a t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00falt ), mert ennek jog\u00e1n vagyunk mi zsid\u00f3k is jelen\u00a0 <\/span>ezen a f\u00f6ld\u00f6n. S mert nem csak mi vagyunk otthon ezen a f\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\n Ez az elv Izrael F\u00fcggetlens\u00e9gi Nyilatkozat\u00e1ban gy\u00f6kerezik. A Legfels\u0151bb B\u00edr\u00f3s\u00e1g az egyenl\u0151s\u00e9g kiterjesztett \u00e9rtelmez\u00e9se mellett tette le voks\u00e1t, amikor azt az Alapt\u00f6rv\u00e9ny „Emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g \u00e9s szabads\u00e1g” c\u00edm\u0171 r\u00e9sz\u00e9be foglalt, alapvet\u0151 jogk\u00e9nt ismerte el. A b\u00edr\u00f3s\u00e1g eln\u00f6ke, Barak ezt \u00edrja egyik \u00edt\u00e9let\u00e9ben (HCJ 6698\/95):<\/p>\n „Az egyenl\u0151s\u00e9g elv\u00e9nek val\u00f3di pr\u00f3b\u00e1ja a kisebbs\u00e9gekkel (vall\u00e1si, nemzeti \u00e9s egy\u00e9b kisebbs\u00e9gekkel) szembeni b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d. Ha a kisebbs\u00e9g nem egyenl\u0151, akkor a t\u00f6bbs\u00e9g nem demokratikus.”<\/b><\/p>\n Izraelnek (hivatalos statisztikai ny\u00edlv\u00e1ntart\u00e1sok szerint) 8,2 milli\u00f3s az \u00f6ssz-lakoss\u00e1ga, melyb\u0151l, mintegy 25%\u00a0(2014) nem zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa\u00a0(s\u00a0ezen bel\u00fclt kisebbs\u00e9gekhez tartoz\u00f3k \u00f6sszl\u00e9tsz\u00e1ma mintegy 1,7 milli\u00f3 f\u0151). \u00a0<\/span>A h\u00edr kapcs\u00e1n id\u0151szer\u0171 \u00e1ttekinteni, hogy melyek azok a kisebbs\u00e9gben \u00e9l\u0151, izraeli \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1ggal is rendelkez\u0151 nemzetis\u00e9gek, melyek ma Izrael f\u00f6ldj\u00e9n \u00e9lnek, s melyek ma Izraelt otthonuknak is tekintik:<\/p>\n Arabok.<\/b><\/p>\n Legjelent\u0151sebb kisebbs\u00e9gnek az arabok sz\u00e1m\u00edtanak. \u00d6nmeghat\u00e1roz\u00e1suk alapj\u00e1n mostans\u00e1g palesztinoknak defini\u00e1lj\u00e1k \u00f6nmagukat. Felmen\u0151ik t\u00f6bbnyire K\u00f6zel-Kelet \u00e9s \u00c9szak Afrika elarabosodott ter\u00fcleteir\u0151l v\u00e1ndoroltak a \u201eNagy\u201d Paleszt\u00edna ter\u00fclet\u00e9re.<\/p>\n Az arab \u00e9s iszl\u00e1m h\u00f3d\u00edt\u00e1sok nyom\u00e1n elarabosodott, sz\u00edr, egyiptomi, stb kult\u00far\u00e1kat az \u0151si arab kult\u00far\u00e1val \u00f6tv\u00f6z\u0151 t\u00f6rzsek lesz\u00e1rmazottai\u00a0 <\/span>ett\u0151l m\u00e9g jogosan tekinthet\u0151k a nagy arab csal\u00e1d r\u00e9sz\u00e9nek, de ha ezt az \u00f6nkifejez\u00e9s\u00fck \u00fagy dikt\u00e1lja: palesztinoknak.<\/p>\n Itt meg\u00e1llva egy gondolatsor erej\u00e9ig:\u00a0 <\/span>mint ismeretes a <\/span>Sz\u00edria Pal\u00e6stina n\u00e9ven vette birtokba R\u00f3ma Israel f\u00f6ldj\u00e9t, \u00e9s ez az elnevez\u00e9s a f\u00fcggetlens\u00e9g kiki\u00e1lt\u00e1s\u00e1ig fenn is maradt. Ugyanakkor ez a R\u00f3ma \u00e1ltal kre\u00e1lt nagy Palesztina, mint f\u00f6ldrajzi fogalom mag\u00e1ban foglalta a mai Jord\u00e1ni\u00e1t, \u00e9s Sz\u00edria nagy r\u00e9sz\u00e9t is. E ter\u00fcleten \u00e9l\u0151,\u00a0 <\/span>t\u00f6bbnyire\u00a0 <\/span>egyiptomi, szaudi gy\u00f6kereikt\u0151l elszakadt ut\u00f3dok azok akik a palesztinai \u00e1lomban v\u00e9lik meglelni \u00f6nmaguk identit\u00e1s\u00e1t.<\/em><\/p>\n Az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadokban az itt \u00e9l\u0151k: palesztinai zsid\u00f3k, \u00e9s palesztinai arabok voltak a vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra. A N\u00e9psz\u00f6vets\u00e9g, majd az ENSZ t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a brit\u00a0 <\/span>\u00e9s a francia politika azonban k\u00f6zbesz\u00f3lt. Az itt \u00e9l\u0151k feje f\u00f6l\u00f6tt l\u00e9trehozott k\u00e9t mesters\u00e9ges arab \u00e1llamot. Az iszl\u00e1m t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 Jord\u00e1ni\u00e1t, \u00e9s a Kereszt\u00e9ny t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 Libanont.\u00a0 <\/span>A marad\u00e9k ter\u00fcleten sorsukra hagyt\u00e1k az ott \u00e9l\u0151ket. Ebb\u0151l a patthelyzetb\u0151l\u201d n\u0151tt ki Izrael a zsid\u00f3 \u00e1llam, \u00e9s maradt mindm\u00e1ig a rendezetlen form\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt a \u201enyugati part\u201d. \u00c9s maradt \u00fajra \u00e9s \u00fajrat\u00f6ltve a palesztin \u00e1lom. Mint eml\u00edtve volt palesztinai araboknak\u00a0 <\/span>nevezte a vil\u00e1g egykor az itt \u00e9l\u0151 arabokat. De araboknak defini\u00e1lta a vil\u00e1g az ar\u00e1mikat, a dr\u00fazokat, a cserkeszeket, \u00e9s term\u00e9szetesen a beduinokat is.<\/em><\/p>\n A\u00a0 <\/span>m\u00e1ra elterjedt n\u00e9vhaszn\u00e1lattal szemben, sz\u00e1rmaz\u00e1suk alapj\u00e1n araboknak azonban csak azokat lenne szabad tekinten\u00fcnk, kiknek felmen\u0151ik\u00a0 <\/span>ar\u00e1biai gy\u00f6kerekkel rendelkeznek, s egykor volt nom\u00e1d \u0151seik g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t hordozz\u00e1k. Ha helyes ez a szelekt\u00e1l\u00e1s, akkor araboknak ma csak a beduinokat, a saj\u00e1tos \u0151si kult\u00far\u00e1val rendelkez\u0151 nemzets\u00e9get lenne szabad tekinteni.<\/p>\n Beduinok<\/b><\/p>\n Izraelbn a beduinok \u00e9szakon Galile\u00e1ban, \u00e9s d\u00e9len a Negevben \u00e9lnek. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben mintegy 230-250 000 f\u0151s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get alkotnak.<\/p>\n Beduin,arabul badavi, bedavi. Izraelben a beduinok \u00a0 <\/span>(ak\u00e1r csak Ciszjord\u00e1ni\u00e1ban, Jord\u00e1ni\u00e1ban, Egyiptomban, Irakban, \u00e9s Sziri\u00e1ban) s<\/span>z\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dva, de szigor\u00fa t\u00f6rzsi rendben \u00e9lnek. Galile\u00e1ban letelepedett csal\u00e1dokt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en – akik t\u00f6bbnyire kereskedelemmel foglalkoznak, a d\u00e9li kl\u00e1nok z\u00f6me ma is nom\u00e1d \u00e9letm\u00f3d szerint \u00e9l. T\u00f6bbs\u00e9g\u00fck \u00e1llatteny\u00e9szt\u00e9ssel foglalkozik. A kasztrendszer\u00fck legalj\u00e1n a r\u00f6gh\u00f6z k\u00f6t\u00f6ttek, a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sb\u0151l \u00e9l\u0151k helyezkednek el. A v\u00e1rosban letelepedett beduinokat hadarinak, a nom\u00e1dokat fellahoknak nevezik<\/p>\n Az eredetileg ar\u00e1biai sivatagban \u00e9l\u0151 arabok z\u00f6me \u00e1llatteny\u00e9szt\u0151 beduin volt, de jelent\u0151s szerephez jutottak a cserekereskedelem ter\u00fclet\u00e9n is.\u00a0 <\/span>Nom\u00e1d, v\u00e1ndorl\u00f3 \u00e9letm\u00f3djuk miatt\u00a0 <\/span>meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet t\u00f6lt\u00f6ttek be K\u00f6zel-Kelet \u00e9s \u00e9szak-Afrika el arabosod\u00e1s\u00e1ban. Mohamed kor\u00e1ban az Arab-f\u00e9lszigetet z\u00f6miben v\u00e1ndorl\u00f3 nom\u00e1d beduin t\u00f6rzsek lakt\u00e1k, (maga Mohamed is eredend\u0151en tevehajcs\u00e1r volt) \u00edgy az iszl\u00e1m elterjeszt\u00e9s\u00e9ben is jelent\u0151s volt a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck.<\/p>\n Izrael az elm\u00falt \u00e9vtizedekben t\u00f6bb beduin lakta v\u00e1rosias jelleg\u0171 telep\u00fcl\u00e9st hozott l\u00e9tre a Negevben, de jelent\u0151s azok sz\u00e1ma is, akik nem adj\u00e1k fel a nom\u00e1d \u00e9letm\u00f3djukat, \u00e9s mobiliz\u00e1lhat\u00f3 ideiglenes sz\u00e1ll\u00e1saikkal j\u00e1rj\u00e1k a sivatagot. Az am\u00fagy bar\u00e1ts\u00e1gos, \u00e9s a vend\u00e9gszeretet\u00fckr\u0151l elh\u00edres\u00fclt beduinokkal folyamatos a konfliktus szinte valamennyi orsz\u00e1g adminisztr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, mert egyfajta \u0151si t\u00f6rzsi juss alapj\u00e1n maguk\u00e9nak tekintik a sivatagot, \u00e9s \u00f6nk\u00e9nyesen vesznek birtokba ter\u00fcleteket, hoznak l\u00e9tre \u00fajabb tanya jelleg\u0171 telep\u00fcl\u00e9seket. Az Izraelben \u00e9l\u0151 beduinok sz\u00edvesen v\u00e1llalnak katonai szolg\u00e1latot.<\/p>\n Az Izraelben \u00e9l\u0151\u00a0 <\/span>beduinok t\u00f6bbs\u00e9ge szunnita muszlim. F\u0151k\u00e9nt az \u00e9szakon, Galile\u00e1ban \u00e9l\u0151k k\u00f6z\u00f6tt, a kereszt\u00e9ny hit\u0171ek is \u00e9lnek. Ez ut\u00f3bbiak nem t\u00e9vesztend\u0151k \u00f6ssze a maronita kereszt\u00e9nyekkel. (elterjedt az a k\u00f6zkelet\u0171 hipot\u00e9zis is, hogy a f\u0151k\u00e9nt Libanonb\u00f3l betelep\u00fclt kereszt\u00e9ny arabok az egykori keresztesek ivad\u00e9kai lenn\u00e9nek.)<\/p>\n Ar\u00e1miak<\/b><\/p>\n Az ar\u00e1miak (t\u00e9vesen: arameusok) a s\u00e9mi nyelvcsal\u00e1dhoz tartoz\u00f3, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nyelvet (ar\u00e1mi) besz\u00e9l\u0151 \u00f3kori n\u00e9p. A szent k\u00f6nyvek szerint No\u00e9 egyik fi\u00e1nak, ( a h\u00e1rom k\u00f6z\u00fcl) S\u00e9mnek k\u00f6zvetlen lesz\u00e1rmazottjai k\u00f6z\u00f6tt volt Ar\u00e1m \u00e9s\u00a0 Arpaks\u00e1d.\u00a0 Ez ut\u00f3bbinak volt az unok\u00e1ja H\u00e9ber. H\u00e9ber egyik fi\u00e1t\u00f3l, Pelegt\u0151l sz\u00e1rmaztatjuk \u00c1brah\u00e1m nemzets\u00e9g\u00e9t\u00a0 \u00edgy az egyiptomi any\u00e1t\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Iszmailt, \u00e9s a h\u00e9ber gy\u00f6kerekkel b\u00edr\u00f3 Izs\u00e1kot. (\u00c1brah\u00e1m felmen\u0151i, egym\u00e1st k\u00f6vet\u0151 sorrendben: Peleg-Reu-Szerug-Nahor-Tar\u00e9-\u00c1brah\u00e1m)<\/p>\n \u00cdgy ha nem is k\u00f6zvetlen, de v\u00e9rs\u00e9gi k\u00f6tel\u00e9k k\u00f6ti egym\u00e1shoz az ar\u00e1mi, \u00e9s a h\u00e9ber lesz\u00e1rmazottakat.<\/p>\n Fennmaradt assz\u00edr \u00edr\u00e1sos eml\u00e9kek el\u0151sz\u00f6r i. e. 1400 k\u00f6r\u00fcl tesznek eml\u00edt\u00e9st egy bizonyos ahlamu t\u00f6rzsr\u0151l, mely az ar\u00e1mi nemzets\u00e9g egyik t\u00f6rzse vollt. A jelenleg ismert forr\u00e1sok szerint\u00a0 az ar\u00e1mi \u0151shaza valahol az ar\u00e1biai sivatagban volt. Innen v\u00e1ndoroltak tov\u00e1bb i. e. 2. \u00e9vezred v\u00e9g\u00e9n, \u00e9s telepedtek le Sziria (Anat\u00f3lia) d\u00e9lkeleti r\u00e9sz\u00e9n \u00e9s Mezopot\u00e1mi\u00e1ban. Id\u0151vel meghat\u00e1roz\u00f3 lett a befoly\u00e1suk a t\u00e9rs\u00e9gben, \u00edgy els\u0151sorban a kereskedelem ter\u00fclet\u00e9n. Ezzel mintegy p\u00e1rhuzamosan v\u00e1lt az ar\u00e1mi (\u00f3-ar\u00e1mi) nyelv\u00a0 \u00f6sszek\u00f6t\u0151 kapoccs\u00e1 az e ter\u00fcleten \u00e9l\u0151 n\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt.\u00a0 (mik\u00f6zben ter\u00fcleten besz\u00e9lt nyelvek is integr\u00e1l\u00f3dtak az arami nyelvj\u00e1r\u00e1sokba)<\/p>\n Az ar\u00e1mok legnagyobb t\u00f6rt\u00e9nelmi teljes\u00edtm\u00e9nye nyelv\u00fck \u00e9s \u00edr\u00e1suk \u00e1thagyom\u00e1nyoz\u00e1sa volt a k\u00f6rnyez\u0151 n\u00e9pekre. Az ar\u00e1mi nyelvet k\u00e1ldeusnak is nevezik.<\/p>\n Az ar\u00e1mi nyelvr\u0151l<\/p>\n Az ar\u00e1mi nyelv k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl i. e. 700. \u00e9s 200. k\u00f6z\u00f6tt a korabeli nemzetk\u00f6zi kult\u00fara, az \u00e1llamigazgat\u00e1s \u00e9s diplom\u00e1cia nyelvek\u00e9nt terjedt el a K\u00f6zel-Keleten, eg\u00e9szen \u00c9szaknyugat-Indi\u00e1ig, \u00e9s ebb\u0151l a poz\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l csak az i. sz. 7. sz\u00e1zadban szor\u00edtotta ki az\u00a0arab nyelv<\/span>.<\/p>\n Amikor\u00a0Babil\u00f3nia<\/span>\u00a0i. e. 586<\/span>-ban legy\u0151zte a zsid\u00f3kat,\u00a0 <\/span>az addig besz\u00e9lt\u00a0h\u00e9ber<\/span>\u00a0helyett az ar\u00e1mi terjedt el a zsid\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt is. (a h\u00e9ber ezt k\u00f6vet\u0151en mint vall\u00e1s szent nyelve maradt fenn) (Ezra<\/span>,\u00a0Jeremi\u00e1s<\/span>\u00a0\u00e9s\u00a0D\u00e1niel<\/span>\u00a0k\u00f6nyveinek egy r\u00e9sze az\u00a0\u00d3sz\u00f6vets\u00e9gben<\/span>\u00a0mindemellett ar\u00e1mi nyelven \u00edr\u00f3dott). A\u00a0perzs<\/span>a<\/span>\u00a0birodalom hivatalos nyelv\u00e9ve is\u00a0 az ar\u00e1mi volt.<\/p>\n Nagy S\u00e1ndor<\/span>\u00a0h\u00f3d\u00edt\u00e1sait k\u00f6vet\u0151en a\u00a0g\u00f6r\u00f6g<\/span>\u00a0ugyan sok hely\u00fctt kiszor\u00edtotta az ar\u00e1mit, de f\u0151k\u00e9nt K\u00f6zel-Keleten tov\u00e1bbra is igen elterjedt maradt. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt\u00a0J\u00e9zus<\/span>\u00a0is e nyelven besz\u00e9lt. A\u00a0nabateusok<\/span>, a\u00a0szamarit\u00e1nusok<\/span>\u00a0\u00e9s a\u00a0palm\u00fcraiak<\/span>\u00a0\u00e1ltal besz\u00e9lt nyelvek\u00a0 szint\u00e9n az ar\u00e1mi v\u00e1ltozatai voltak.<\/p>\n A r\u00f3mai korban fejl\u0151d\u00f6tt ki az\u00a0\u00f3ar\u00e1mi nyelvb\u0151l<\/span>\u00a0\u00a0a k\u00f6z\u00e9p-ar\u00e1mi<\/span>, majd a\u00a013. sz\u00e1zadt\u00f3l<\/span>\u00a0az\u00a0\u00fajar\u00e1mi nyelv(ek<\/span>)<\/span>, amelyeket napjainkban is t\u00f6bb sz\u00e1zezer ember haszn\u00e1l a\u00a0K\u00f6zel-Keleten<\/span>, mindenekel\u0151tt az ajszorik\/assz\u00edrok, akik etnikai kisebbs\u00e9gk\u00e9nt \u00e9lnek a Kauk\u00e1zusban (Gr\u00fazia, \u0150rmeny\u0151rszag), T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g \u00e9szakkeleti, Sz\u00edria nyugati, Irak \u00e9szaki \u00e9s Ir\u00e1n \u00e9szaknyugati r\u00e9sz\u00e9n.<\/p>\n Ugyancsak a k\u00f6zelm\u00falt h\u00edreiben szerepelt, hogy a napjainkban d\u00fal\u00f3 sz\u00edriai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa legnagyobb vesztes\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt tartj\u00e1k sz\u00e1mon Malula, a Damaszkuszt\u00f3l \u00e9szaknyugatra fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9s trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t. A m\u00e1ra m\u00e1r sz\u00e9tbomb\u00e1zott telep\u00fcl\u00e9s lak\u00f3ir\u00f3l \u00e1ll\u00edtott\u00e1k nyelv\u00e9szek, hogy napjainkban is besz\u00e9lik a nyugati ar\u00e1mi nyelvj\u00e1r\u00e1st.<\/p>\n Ar\u00e1mok <\/span>t\u00f6bbs\u00e9ge h\u00edv\u0151 maronita. A maronit\u00e1k b\u00e1r a sz\u00edr ortodox egyh\u00e1zhoz is k\u00f6t\u0151dnek, a keleti katolicizmushoz sorolj\u00e1k magukat. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nem \u00f6sszekeverend\u0151 az arab kereszt\u00e9nys\u00e9ggel<\/p>\n Az e f\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 ar\u00e1mok Izraelre, mint saj\u00e1t haz\u00e1ra tekintenek, katonai szolg\u00e1latot is v\u00e1llalnak. Igyekeznek j\u00f3 kapcsolatokat \u00e1polni mind a muszlim, mind a kereszt\u00e9ny arab k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekkel, de elt\u00e9r\u0151 kult\u00fara ok\u00e1n kultur\u00e1lisan elk\u00fcl\u00f6n\u00fclnek, nem k\u00f6tnek vegyes h\u00e1zass\u00e1got.<\/p>\n Dr\u00fazok<\/b><\/p>\n Az eredetileg Egyiptomb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, ma Libanon, Sz\u00edria, Izrael \u00e9s Jord\u00e1nia hegyvid\u00e9kein \u00e9l\u0151 dr\u00fazok genetikailag a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kh\u00f6z, az \u00f6rm\u00e9nyekhez, \u00e9s az ir\u00e1niakhoz is k\u00f6zel \u00e1llnak.<\/p>\n A \u201ekegyelem fiai\u201d n\u00e9ven emlegetett dr\u00faz n\u00e9p vall\u00e1s\u00e1t \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t szigor\u00fa titok \u00f6vezte, m\u00e1s vall\u00e1sb\u00f3l senkit nem engednek bet\u00e9rni, \u00e9s csak egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt h\u00e1zasodnak.<\/p>\n Az \u0151szintes\u00e9g, h\u0171s\u00e9g \u00e9s tisztelet h\u00e1rmas princ\u00edpium\u00e1t vall\u00f3 etnikum az iszl\u00e1m egyik \u00e1g\u00e1r\u00f3l szakadt le, \u00e9s mintegy ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt alap\u00edtott saj\u00e1t hitvil\u00e1got. Az \u00e1brah\u00e1mi vall\u00e1sokat \u00f6tv\u00f6zt\u00e9k gnoszticizmussal, neoplatonizmussal, g\u00f6r\u00f6g pog\u00e1ny mot\u00edvumokkal \u00e9s olyan keleti elemekkel, mint a reinkarn\u00e1ci\u00f3.<\/p>\n Izraelben a\u00a0 <\/span>Karmel hegyen, fels\u0151 Galile\u00e1ban \u00e9s a Gol\u00e1n fenns\u00edk keleti r\u00e9sz\u00e9n \u00e9l\u0151 dr\u00faz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek elk\u00f6telezetten k\u00f6t\u0151dnek Izraelhez, n\u00e9zet\u00fck szerint \u201ev\u00e9rszerz\u0151d\u00e9sben \u00e1llnak a nekik otthont ad\u00f3 orsz\u00e1ggal\u201d. Hit\u00fck egyik alapja, hogy ahhoz a nemzethez kell h\u0171s\u00e9gesnek lenni\u00fck, amelyben laknak, s melynek teljes jog\u00fa \u00e1llampolg\u00e1rai. Jelent\u0151s\u00a0 <\/span>t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltjuk ellen\u00e9re az \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1suk csak Izrael ir\u00e1nti h\u0171s\u00e9gre terjed ki, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nemzetis\u00e9gi t\u00f6rekv\u00e9seik nem ismertek.<\/p>\n A dr\u00fazok akt\u00edvan r\u00e9szt vesznek az izraeli katonai szolg\u00e1latban.<\/p>\n Cserkeszek \/adig\u00e9k\/<\/b><\/p>\n Izrael legkisebb n\u00e9pcsoportja a cserkesz <\/b>(mintegy 3 ezer f\u0151). K\u00e9t \u00e9szaki faluban \u00e9lnek, szunnita muszlim vall\u00e1s\u00faak, annak ellen\u00e9re, hogy nem arab gy\u00f6kerekkel rendelkeznek, A cserkeszek \u00e9szak-Kauk\u00e1zusi t\u00e9rs\u00e9gb\u0151l sz\u00e1rmaznak, jelent\u0151s r\u00e9sz\u00fck T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban, Sz\u00edri\u00e1ban, \u00e9s Jord\u00e1ni\u00e1ban telepedett le az id\u0151k folyam\u00e1n. Saj\u00e1t etnikai identit\u00e1suk fenntart\u00e1sa mellett vesznek r\u00e9szt a k\u00f6z\u00fcgyekben an\u00e9lk\u00fcl, hogy asszimil\u00e1l\u00f3dn\u00e1nak a zsid\u00f3 t\u00e1rsadalomba vagy az arab, illetve muszlim k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe.<\/p>\n Felhaszn\u00e1lt irodalom, mint forr\u00e1s: Wikipedia, Hetek, Leh\u00e1rblog, Izrael kult\u00far\u00e1ja-blog<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A k\u00f6zelm\u00faltban egy sz\u0171kszav\u00fa h\u00edr jelent meg n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9diafel\u00fcleten. Els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt a Haaretz c\u00edm\u0171 napilap tette k\u00f6zz\u00e9 azt a…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":46,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jetpack_post_was_ever_published":false,"_jetpack_newsletter_access":"","_jetpack_newsletter_tier_id":0,"footnotes":"","jetpack_publicize_message":"","jetpack_is_tweetstorm":false,"jetpack_publicize_feature_enabled":true,"jetpack_social_post_already_shared":true,"jetpack_social_options":{"image_generator_settings":{"template":"highway","enabled":false}}},"categories":[2],"tags":[],"jetpack_publicize_connections":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/wp-content\/uploads\/2014\/10\/beduin.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/p7oEn5-J","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/45"}],"collection":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=45"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/45\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2520,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/45\/revisions\/2520"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/46"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=45"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=45"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=45"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
\n<\/span>Izrael val\u00f3j\u00e1ban olyan \u00e1llam, ahol a polg\u00e1rok t\u00f6bbs\u00e9ge zsid\u00f3; a demokratikus \u00e9rt\u00e9keket viszont az orsz\u00e1g az \u00e1llam zsid\u00f3 volt\u00e1nak \u00e9rt\u00e9kei mellett is mindig megv\u00e9dte.<\/p>\n![\"index_clip_image002\"](\"http:\/\/magazin.shalom-olim.com\/wp-content\/uploads\/2014\/10\/index_clip_image002.jpg\")
<\/p>\n![\"20080417-3072683g-528x335\"](\"http:\/\/magazin.shalom-olim.com\/wp-content\/uploads\/2014\/10\/20080417-3072683g-528x335.jpg\")
<\/strong><\/p>\n