Mik\u00f6zben az Erec Jiszr\u00e1\u00e9l ter\u00fclet\u00e9r\u0151l 1948-49 folyam\u00e1n t\u00e1vozott arabs\u00e1got (z\u00f6m\u00fck, illetve z\u00f6m\u00fcknek a felmen\u0151je egy\u00e9bk\u00e9nt a megel\u0151z\u0151 \u00f6tven \u00e9vben, a cionista \u00e9p\u00edt\u0151munka hozta fellend\u00fcl\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra v\u00e1ndorolt be Palesztin\u00e1ba egy\u00e9b arab orsz\u00e1gokb\u00f3l) az eltelt hat \u00e9vtized folyam\u00e1n huszonegy arab orsz\u00e1g k\u00e9ptelen volt befogadni (Jord\u00e1nia kiv\u00e9tel\u00e9vel gyakorlatilag egyik arab orsz\u00e1g sem tett szalm\u00e1t keresztbe az\u00e9rt, hogy a mesters\u00e9gesen kre\u00e1lt \u00e9s \u00e9letben tartott palesztin \u201emenek\u00fcltprobl\u00e9ma\u201d megold\u00f3djon), az egyetlen zsid\u00f3 \u00e1llam \u2013 koldusszeg\u00e9nyen, megcsonk\u00edtva, h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u2013 befogadta az arab orsz\u00e1gokb\u00f3l sz\u00e1zezr\u00e9vel el\u0171z\u00f6tt v\u00e9reit.<\/h4>\n
A n\u00e1ci \u0151rj\u00f6ng\u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le arab \u00e1llamokban megism\u00e9tl\u0151d\u00f6tt a negyvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben. A zsid\u00f3kat a cs\u0151csel\u00e9k sok hely\u00fctt megt\u00e1madta, pogromok zajlottak Egyiptomban, L\u00edbi\u00e1ban, Sz\u00edri\u00e1ban \u00e9s Irakban. A zsid\u00f3s\u00e1g ing\u00f3- \u00e9s ingatlanvagyon\u00e1t a legt\u00f6bb helyen mindenest\u00fcl elkobozt\u00e1k. Irakban a cionizmus f\u0151benj\u00e1r\u00f3 b\u0171n lett, s akit abban b\u0171n\u00f6snek tal\u00e1ltak, azon v\u00e9grehajthatt\u00e1k a hal\u00e1los \u00edt\u00e9letet. K\u00e9ts\u00e9gbeesett, rem\u00e9nyvesztett sz\u00e1zezrek \u00e9rkeztek a zsid\u00f3 \u00e1llamba, ahol sok \u00e9vig szoci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1t k\u00e9peztek, de v\u00e9g\u00fcl otthonra tal\u00e1ltak. Teljes jog\u00fa izraeli \u00e1llampolg\u00e1rok lettek, szemben az Erec Jiszr\u00e1\u00e9lb\u00f3l t\u00e1vozott arabokkal, akik a szomsz\u00e9dos arab orsz\u00e1gokban len\u00e9zett \u00e9s megvetett p\u00e1ri\u00e1k a mai napig; sem a korm\u00e1nyok, sem a lakoss\u00e1g nem veszik \u0151ket embersz\u00e1mba. L\u00e9nyeg\u00e9ben n\u00e9pess\u00e9gcsere ment v\u00e9gbe az Orsz\u00e1g \u00e9s az arab \u00e1llamok k\u00f6z\u00f6tt. Ut\u00f3biak azonban sohasem ismert\u00e9k ezt el, \u00e9s a vil\u00e1g hatvan \u00e9ve lovagol az \u00fagynevezett palesztin menek\u00fcltprobl\u00e9m\u00e1n. \u00c1m legyen; ez esetben viszont foglalkoznunk kell azzal a t\u00f6bb mint 800 ezer zsid\u00f3 menek\u00fclttel is, akik k\u00f6z\u00fcl 586 ezer Izraelben telepedett le, \u00e9s akiknek elkobzott javai\u00e9rt soha m\u00e9g arab \u00e1llam egyetlen fill\u00e9r k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st sem fizetett.<\/p>\n
A vil\u00e1g az arab etnikai tisztogat\u00e1s ellen semmit nem tett, \u00e9pp \u00fagy nem, mint ahogyan a Holocaust idej\u00e9n sem. Nem \u00e1ll\u00edthatjuk, hogy az olaj j\u00e1tszott szerepet, hiszen ekkoriban az \u201earab\u201d olaj fontoss\u00e1ga kor\u00e1ntsem volt akkora, hogy zsarolni lehetett volna vele a vil\u00e1got. Dr. Stephen Wise, a Zsid\u00f3 Vil\u00e1gkongesszus akkori eln\u00f6ke 1948. janu\u00e1r 18-\u00e1n George Marshall amerikai k\u00fcl\u00fcgyminiszterhez fordult: \u201eA K\u00f6zel-Keleten \u00e9s \u00c9szak-Afrik\u00e1ban, kiv\u00e9ve Palesztin\u00e1t, 800 ezer \u00e9s egymilli\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt van azoknak a zsid\u00f3knak a sz\u00e1ma, akik a Palesztina feloszt\u00e1sa miatt szent h\u00e1bor\u00fara izgatott muzulm\u00e1nok miatt \u2019a megsemmis\u00edt\u00e9s legnagyobb vesz\u00e9ly\u00e9nek\u2019 vannak kit\u00e9ve\u2026 M\u00e1ris t\u00f6rt\u00e9ntek er\u0151szakcselekm\u00e9nyek, s tov\u00e1bbiakat helyeztek kil\u00e1t\u00e1sba, amelyek egy\u00e9rtelm\u0171 c\u00e9lja a zsid\u00f3s\u00e1g teljes kipuszt\u00edt\u00e1sa, n\u00e9pirt\u00e1s v\u00e9ghezvitele, amely a K\u00f6zgy\u0171l\u00e9s hat\u00e1rozatai \u00e9rtelm\u00e9ben emberiess\u00e9g elleni b\u0171ncselekm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edt.\u201d Az Egyes\u00fclt \u00c1llamok korm\u00e1nya azonban nem foglalkozott Wise figyelmeztet\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n A New York Times 1948. m\u00e1jus 16-\u00e1n \u2013 aznap Izrael m\u00e1r negyvennyolc \u00f3r\u00e1ja l\u00e9tezett \u2013 ezt a szalagc\u00edmet hozta els\u0151 oldal\u00e1n: Jews in Grave Danger in all Muslim Lands: Nine Hundred Thousand in Africa and Asia Face Wrath of their Foes (Zsid\u00f3k hatalmas vesz\u00e9lyben az \u00f6sszes muszlim f\u00f6ld\u00f6n: Afrik\u00e1ban \u00e9s \u00c1zsi\u00e1ban kilencsz\u00e1zezren n\u00e9znek szembe ellens\u00e9geik d\u00fch\u00e9vel). A New York Times hozta az Arab Liga Politikai Bizotts\u00e1ga hat\u00e1rozat\u00e1t, \u201eamely azt c\u00e9lozta, hogy az Arab Liga \u00e1llamaiban \u00e9l\u0151 zsid\u00f3 lakoss\u00e1g jogi helyzet\u00e9t rendezze. Bankbet\u00e9teiket befagyasztj\u00e1k, s a p\u00e9nzt arra haszn\u00e1lj\u00e1k fel, hogy finansz\u00edrozz\u00e1k \u2019a palesztinai cionista amb\u00edci\u00f3kkal\u2019 szembeni ellen\u00e1ll\u00e1st. Azokat a zsid\u00f3kat, akiket akt\u00edv cionist\u00e1nak hisznek, intern\u00e1lj\u00e1k \u00e9s vagyonukat elkobozz\u00e1k.\u201d<\/p>\n Pogromok, \u00fcld\u00f6z\u00e9sek, a j\u00f6v\u0151vel kapcsolatos b\u00e9n\u00edt\u00f3 f\u00e9lelem: mindez \u00e1ltal\u00e1ban megel\u0151zi a t\u00f6meges zsid\u00f3 kiv\u00e1ndorl\u00e1sokat, \u00e9s ez nem volt m\u00e1sk\u00e9pp ebben az esetben sem \u2013 azoknak a zsid\u00f3knak az eset\u00e9ben, akiknek az \u0151sei embereml\u00e9kezet \u00f3ta lakt\u00e1k azokat a vid\u00e9keket. 1948-cal kezd\u0151d\u0151en 650 ezer zsid\u00f3 k\u00e9nyszer\u00fclt menek\u00fcltk\u00e9nt elhagyni az arab vil\u00e1got, s Izraelbe v\u00e1ndorolni, abba az \u00e1llamba, amelyet megsemmis\u00edt\u00e9ssel fenyegetett \u2013 s fenyeget m\u00e1ig \u2013 a mohamed\u00e1n t\u00e9boly. L\u00e9v\u00e9n minden\u00fcket elkobozt\u00e1k, sokszor m\u00e9g a kis batyujukat is, szinte mindny\u00e1jan egyetlen fill\u00e9r n\u00e9lk\u00fcl \u00e9rkeztek meg Izraelbe. Mintegy 300 ezren pedig Eur\u00f3p\u00e1ban (\u00e1ltal\u00e1ban a sz\u00e1rmaz\u00e1si orsz\u00e1guk kor\u00e1bbi vagy akkori gyarmattart\u00f3j\u00e1n\u00e1l), illetve az amerikai kontinensen tal\u00e1ltak \u00faj haz\u00e1ra.<\/p>\n A zsid\u00f3k ki\u0171zet\u00e9se \u2013 noha ezzel akkoriban egyetlen politikai er\u0151 sem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt \u2013 a nemzetk\u00f6zi jog l\u00e1bbal tipr\u00e1sa volt. Az 1945-\u00f6s N\u00fcrnbergi Charta az emberiess\u00e9g [\u00e9s nem \u201eemberis\u00e9g\u201d, mint gyakorlatilag minden\u00fctt helytelen\u00fcl haszn\u00e1lj\u00e1k a magyar nyelvben] elleni b\u0171ncselekm\u00e9nyk\u00e9nt defini\u00e1lja a t\u00f6meges deport\u00e1l\u00e1sokat, ami pedig az 1949-es genfi konvenci\u00f3t illeti, amely a polg\u00e1ri szem\u00e9lyekkel szembeni h\u00e1bor\u00fas id\u0151kbeli b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d szab\u00e1lyait \u00e1llap\u00edtja meg, megtiltja a deport\u00e1l\u00e1st \u00e9s az er\u0151szakos transzfer\u00e1l\u00e1st, lett l\u00e9gyen az egy\u00e9nekkel vagy t\u00f6megekkel szemben alkalmazott. Az arab orsz\u00e1gokban r\u00e1ad\u00e1sul olyan zsid\u00f3ellenes dekr\u00e9tumok sz\u00fclettek, amelyeket egy az egyben a n\u00fcrnbergi t\u00f6rv\u00e9nyekr\u0151l koppintottak; k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen k\u00eds\u00e9rtetiesen id\u00e9zte az \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1gr\u00f3l \u00e9s fajr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u201ejogszab\u00e1lyt\u201d egy sor denacionaliz\u00e1ci\u00f3s, azaz az \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1gt\u00f3l megfoszt\u00f3 arab t\u00f6rv\u00e9ny, ami pedig a szenved\u0151 alanyokat illeti, azok ugyanazok voltak mind a k\u00e9t esetben.<\/p>\n Ma az izraeli lakoss\u00e1g mintegy fel\u00e9t teszik ki az arab orsz\u00e1gokb\u00f3l elkergetett zsid\u00f3k, illetve azok lesz\u00e1rmazottjai. Milli\u00f3kr\u00f3l van sz\u00f3, akik soha, semmif\u00e9le humanit\u00e1rius seg\u00edts\u00e9get nem kaptak az ENSZ-t\u0151l. Az arab \u00e1llamok a mai napig elutas\u00edtj\u00e1k, hogy b\u00e1rmilyen kompenz\u00e1ci\u00f3t fizessenek az ut\u00e1n a vagyon ut\u00e1n, amit a t\u00f6bb sz\u00e1zezer ember nem \u00f6nsz\u00e1nt\u00e1b\u00f3l hagyott h\u00e1tra. Izrael konzekvensen ki\u00e1llt amellett, hogy amennyiben a palesztin menek\u00fcltek kompenz\u00e1ci\u00f3ban folyamodnak, \u00fagy kompenz\u00e1ci\u00f3t kell kapniuk a zsid\u00f3 menek\u00fclteknek is.<\/p>\n A zsid\u00f3kkal szembeni, a ki\u0171zet\u00e9st megel\u0151z\u0151 arab-iszl\u00e1m embertelens\u00e9gek<\/p>\n Sz\u00edria <\/strong><\/p>\n Sz\u00edria ter\u00fclet\u00e9n m\u00e1r a bibliai id\u0151kben is laktak zsid\u00f3k (k\u00e9p), sz\u00e1muk azonban a zsid\u00f3s\u00e1g 1492. \u00e9vi spanyolorsz\u00e1gi sz\u00e1m\u0171zet\u00e9se ut\u00e1n n\u0151tt meg jelent\u0151sen. A legnagyobb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek Damaszkuszban \u00e9s Alepp\u00f3ban voltak. 1943-ban harmincezer lelket sz\u00e1ml\u00e1lt a sz\u00edriai zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g. 1945-ben a korm\u00e1ny a nemzetk\u00f6zi joggal ellent\u00e9tesen korl\u00e1tozta a szabad kiutaz\u00e1sukat, hogy ne szapor\u00edthass\u00e1k az Erec Jiszr\u00e1\u00e9l-i jisuvot. M\u00e1r akkor pogromok t\u00f6rtek ki, a cs\u0151csel\u00e9k zsid\u00f3 \u00fczleteket, lak\u00e1sokat fosztogatott \u00e9s gy\u00fajtogatott. Ezt k\u00f6vet\u0151en a korm\u00e1ny befagyasztotta a zsid\u00f3 banksz\u00e1ml\u00e1kat, \u00e9s hivatalosan elkobozta mindazt a tulajdont, amit a pogromok ut\u00e1n m\u00e9g maguk\u00e9nak mondhattak.<\/p>\n Noha a sz\u00edriai zsid\u00f3s\u00e1g a cionizmus mellett az arab nacionalista t\u00f6rekv\u00e9seket is p\u00e1rtolta, mert \u00fagy k\u00e9pzelte, a kett\u0151 \u00f6sszeegyeztethet\u0151 s \u00edgy a palesztinai konfliktus is megoldhat\u00f3, az orsz\u00e1g Franciaorsz\u00e1gt\u00f3l t\u00f6rt\u00e9nt 1946. \u00e9vi teljes f\u00fcggetlened\u00e9se ut\u00e1n a vel\u00fck szembeni er\u0151szak n\u0151tt\u00f6n-n\u0151tt. A legborzalmasabb pogromok 1947-ben zajlottak, amelyek nyom\u00e1n Alepp\u00f3ban minden zsid\u00f3 \u00fczlet \u00e9s az \u00f6sszes zsinag\u00f3ga elpusztult. Menek\u00fcltek a zsid\u00f3k, mintegy t\u00edzezren az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba, \u00f6tezren Izraelbe; az \u0151 otthonaikat \u00e9s tulajdonukat a helyi muzulm\u00e1nok sz\u00e9tosztott\u00e1k maguk k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n Azok, akik valami okn\u00e1l fogva maradtak, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekre gyakorlatilag egy v\u00e9gtelen\u00fcl ellens\u00e9ges rezsim t\u00faszai lettek, olyan diktat\u00fara foglyai, amely sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n haboz\u00e1s \u00e9s szemrebben\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl irtotta ak\u00e1r ezr\u00e9vel a saj\u00e1t v\u00e9reit is. Sz\u00edri\u00e1ban \u00e9letbe l\u00e9ptek egyes n\u00e1ci t\u00f6rv\u00e9nyek. A zsid\u00f3kat megfosztott\u00e1k az \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1gukt\u00f3l, munkav\u00e1llal\u00e1s eset\u00e9n negat\u00edv diszkrimin\u00e1ci\u00f3ban r\u00e9szes\u00fcltek. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1lland\u00f3 ostrom\u00e1llapotba k\u00e9nyszer\u00fclt, amit csak fokozott az \u0151ket folyamatosan szemmel tart\u00f3 titkosrend\u0151rs\u00e9g terrorja.<\/p>\n Sz\u00edria utols\u00f3 zsid\u00f3i 1994 okt\u00f3ber\u00e9ben hagyt\u00e1k el az orsz\u00e1got, \u00e9l\u00fck\u00f6n a f\u0151rabbival. Az egykori gazdag, harmincezres k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l \u2013 a kurd nyelven besz\u00e9l\u0151 kamsili zsid\u00f3kb\u00f3l, a Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l elsz\u00e1rmazot alepp\u00f3iakb\u00f3l \u00e9s az eredeti damaszkusziakb\u00f3l napjainkra mintegy k\u00e9t tucatnyian maradtak.<\/p>\n Egyiptom<\/strong><\/p>\n Egyiptom is k\u00f6zismerten olyan orsz\u00e1g, ahol sok \u00e9vsz\u00e1zaddal az arab-muszlim h\u00f3d\u00edt\u00e1s el\u0151tt is m\u00e1r \u00e9ltek zsid\u00f3k (dac\u00e1ra annak, hogy az Egyiptomban val\u00f3 \u00e9l\u00e9st kiemelten tiltja a T\u00f3ra). 1897-re t\u00f6bb mint huszon\u00f6tezres volt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, tagjai f\u0151k\u00e9nt Kair\u00f3ban \u00e9s Damaszkuszban \u00e9ltek. Az orsz\u00e1g els\u0151 nemzetis\u00e9gi t\u00f6rv\u00e9ny\u00e9t 1926. m\u00e1jus 26-\u00e1n hozt\u00e1k meg, m\u00e1r akkor igazi n\u00e1ci \u00e9llel: kiz\u00e1r\u00f3lag az volt jogosult arra, hogy \u00f6nmag\u00e1t egyiptominak vallja, \u201eaki fajilag egy olyan orsz\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9gi n\u00e9pess\u00e9g\u00e9hez tartozik, amelynek a nyelve az arab, vagy amelynek a vall\u00e1sa az iszl\u00e1m\u201d. K\u00e9s\u0151bb ez a megsz\u00f6vegez\u00e9s lett az egyiptomi zsid\u00f3s\u00e1g ki\u0171zet\u00e9s\u00e9nek \u201ejogi\u201d alapja.<\/p>\n 1937-ben a zsid\u00f3 popul\u00e1ci\u00f3 meghaladta a 63 ezret. Az els\u0151 pogromok 1945-ben robbantak ki, amikor az egyiptomi nacionalizmus Nyugat-ellenes \u00e9s antiszemita sz\u00e1rnypr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1saira sor ker\u00fclt. T\u00edz zsid\u00f3t m\u00e9sz\u00e1roltak le, h\u00e1romsz\u00e1z\u00f6tvenet sebes\u00edtettek meg, s a h\u0151stettek sz\u00e1m\u00e1t gyarap\u00edtand\u00f3 felgy\u00fajtottak egy zsinag\u00f3g\u00e1t, egy zsid\u00f3 k\u00f3rh\u00e1zat meg egy \u00f6regotthont. A kair\u00f3i t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s k\u00e9t \u00e9vre r\u00e1 mintha a magyar zsid\u00f3t\u00f6rv\u00e9nyeket ny\u00e1lazta volna v\u00e9gig: 1947. j\u00falius 29-\u00e9n kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9st csatoltak a c\u00e9gt\u00f6rv\u00e9nyhez, s ennek \u00e9rtelm\u00e9ben egy c\u00e9g adminisztrat\u00edv foglalkoztatottainak h\u00e1romnegyede egyiptomi kellett legyen, \u00e1ltal\u00e1ban az alkalmazottaknak pedig a 90 sz\u00e1zal\u00e9ka. E dekr\u00e9tum sz\u00e1mos zsid\u00f3t t\u00fart ki az \u00e1ll\u00e1s\u00e1b\u00f3l. Izrael \u00c1llam megalap\u00edt\u00e1sa tov\u00e1bb hergelte az antiszemita \u00e9rzelmeket. 1948 j\u00faniusa \u00e9s novembere k\u00f6z\u00f6tt bombamer\u00e9nyletek sor\u00e1t k\u00f6vett\u00e9k el a kair\u00f3i \u00e9s alexandriai zsid\u00f3negyedekben, a halottak sz\u00e1ma meghaladta a hetvenet, a sebes\u00fcltek\u00e9 pedig a k\u00e9tsz\u00e1zat. A hat\u00f3s\u00e1gok sem maradtak t\u00e9tlenek: k\u00e9tezer gazdag zsid\u00f3t tart\u00f3ztattak le, s javaikat elkonfisk\u00e1lt\u00e1k. Az elk\u00f6vetkez\u0151 h\u00f3napok m\u00e9g t\u00f6bb gyilkoss\u00e1got hoztak.<\/p>\n Mindez a kir\u00e1lyi Egyiptomban t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e1m javul\u00e1st a Gamal Abdel Nasszer \u00e1llamf\u0151 \u00e9s kal\u00f3z vezette diktat\u00fara sem hozott, s\u0151t. 1956-ban Nasszer a Szin\u00e1j-hadj\u00e1ratot haszn\u00e1lta fel \u00fcr\u00fcgyk\u00e9nt tov\u00e1bbi huszon\u00f6tezer zsid\u00f3 kifoszt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s kikerget\u00e9s\u00e9hez (k\u00e9p); minteg ezer zsid\u00f3 pedig b\u00f6rt\u00f6n\u00f6kbe \u00e9s koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borokba ker\u00fclt. A forradalmi t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s 1956. november 23-\u00e1n a vall\u00e1s\u00fcgyi miniszter \u00e1ltal al\u00e1\u00edrott \u2013 \u00e9s az orsz\u00e1g valamennyi mecset\u00e9ben felolvasott \u2013 somm\u00e1s proklam\u00e1ci\u00f3ban tudatta orsz\u00e1ggal s vil\u00e1ggal: \u201evalamennyi zsid\u00f3 cionista \u00e9s az \u00e1llam ellens\u00e9ge\u201d, \u00e9s \u00edg\u00e9retet tett arra, hogy az orsz\u00e1g r\u00f6videsen mind\u0151j\u00fckt\u0151l megszabadul. Ezreknek parancsolt\u00e1k meg az orsz\u00e1g elhagy\u00e1s\u00e1t. Megszabt\u00e1k, hogy mindenki csak egy b\u0151r\u00f6nd\u00f6t \u00e9s maxim\u00e1lt k\u00e9szp\u00e9nzt vihet; er\u0151szakkal al\u00e1\u00edratt\u00e1k vel\u00fck \u2013 ak\u00e1rcsak a k\u00e9s\u0151bbi Ceausescu-Rom\u00e1ni\u00e1ban \u2013 a pap\u00edrt, miszerint javaikat az egyiptomi korm\u00e1nynak \u201eaj\u00e1nd\u00e9kozz\u00e1k\u201d. K\u00fclf\u00f6ldi megfigyel\u0151k besz\u00e1mol\u00f3i szerint a zsid\u00f3 csal\u00e1dok egyes tagjait t\u00faszk\u00e9nt h\u00e1trahagyt\u00e1k, nehogy k\u00e9s\u0151bb, k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n besz\u00e1molhassanak a vel\u00fck t\u00f6rt\u00e9ntekr\u0151l.<\/p>\n 1957-re m\u00e1r csak 15 ezer zsid\u00f3 maradt Egyiptomban. T\u00edz \u00e9vre r\u00e1, a dics\u0151s\u00e9ges Hatnapos H\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en Nasszer h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6s, kal\u00f3z rezsimje \u00fajabb zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9sbe kezdett, ami ut\u00e1n m\u00e1r csak k\u00e9t \u00e9s f\u00e9lezren tartottak ki. A hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re, miut\u00e1n a marad\u00e9k is enged\u00e9lyt kapott a t\u00e1voz\u00e1sra, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gb\u0151l m\u00e1r csak n\u00e9h\u00e1ny fam\u00edlia maradt. Ma a m\u00e9g Egyiptomban l\u00e9v\u0151 zsid\u00f3k id\u0151s emberek \u2013 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, amelyet annak idej\u00e9n m\u00e9g J\u00f3zsef hozott l\u00e9tre, m\u00e1r nem l\u00e9tezik\u2026<\/p>\n Irak<\/strong><\/p>\n Ezerk\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vvel az er\u0151szakos \u00e9s brut\u00e1lis iszlamista h\u00f3d\u00edt\u00e1s el\u0151tt vir\u00e1gzott a babiloni zsid\u00f3s\u00e1g. A muzulm\u00e1n uralom idej\u00e9n a zsid\u00f3k \u00e9let\u00e9t kett\u0151ss\u00e9g jellemezte. Akadtak, akik magas korm\u00e1nytiszts\u00e9geket t\u00f6lt\u00f6ttek be, ugyanakkor \u2013 az iszl\u00e1m faj\u00fcld\u00f6z\u0151 el\u0151\u00edr\u00e1sainak megfelel\u0151en \u2013 k\u00fcl\u00f6nad\u00f3kat vetettek ki r\u00e1juk, \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le foglalkoz\u00e1si tilalmak is \u00e9letben voltak. Az 1917-tel kezd\u0151d\u00f6tt brit uralommal a zsid\u00f3s\u00e1g gazdas\u00e1gilag j\u00f3l j\u00e1rt, \u00e1m amikor az orsz\u00e1g f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt \u2013 mindez megv\u00e1ltozott.<\/p>\n 1941. j\u00fanius\u00e1ban Ras\u00edd Ali szem\u00e9ly\u00e9ben n\u00e1cibar\u00e1t dikt\u00e1tor ker\u00fclt puccsal hatalomra, s Bagdadban is pogrom t\u00f6rt ki. A fegyveres cs\u0151csel\u00e9k a rend\u0151rs\u00e9g \u00e9s a katonas\u00e1g el\u0151z\u00e9keny k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel gyilkolt meg sz\u00e1znyolcvan zsid\u00f3t \u00e9s sebes\u00edtett meg s\u00falyosan ezret. Noha a kiv\u00e1ndorl\u00e1suk meg volt tiltva, sz\u00e1mosan m\u00e9gis Erec Jiszr\u00e1\u00e9lba vett\u00e9k az ir\u00e1nyt egy f\u00f6ldalatti szervezet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. 1946-49 tov\u00e1bbi pogromokat hozott, Izrael megalakul\u00e1sa ut\u00e1n pedig a cionizmus \u201eb\u0171n\u00e9\u00e9rt\u201d hal\u00e1l j\u00e1rt. Az iraki t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s 1950-ben enged\u00e9lyezte csak a zsid\u00f3k kiv\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t, azzal a felt\u00e9tellel, ha lemondanak \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1gukr\u00f3l. Izraelben legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt az \u201eiraki alija\u201d (a k\u00e9pen Izraelbe \u00e9rkezett iraki zsid\u00f3k l\u00e1that\u00f3k): 1950 m\u00e1jus \u00e9s 1951 augusztusa k\u00f6z\u00f6tt a Szochnut \u00e9s a jeruzs\u00e1lemi korm\u00e1ny mintegy 110 ezer zsid\u00f3t alij\u00e1ztatott az Ezra \u00e9s Nechemj\u00e1 M\u0171velet keret\u00e9ben; tov\u00e1bbi h\u00faszezret pedig az akkor m\u00e9g Izrael-bar\u00e1t monarchi\u00e1n, Ir\u00e1non \u00e1t siker\u00fclt kicsemp\u00e9szni. Ramat Gan v\u00e1ros\u00e1t ebben az id\u0151ben \u201epizsamav\u00e1rosnak\u201d nevezt\u00e9k, ide ugyanis jelent\u0151s t\u00f6meg\u0171 iraki alija j\u00f6tt; a f\u00e9rfiak gyakran eg\u00e9sz nap pizsam\u00e1ban voltak m\u00e9g az utc\u00e1n is, ahol ses-best j\u00e1tszottak \u00e9s v\u00edzipip\u00e1t sz\u00edvtak. Sz\u00fcl\u0151haz\u00e1jukban egy \u00e9v m\u00falva befagyasztott\u00e1k a tulajdonukat, az ottmaradottakkal szemben pedig gazdas\u00e1gi szankci\u00f3kat hoztak. Az iraki korm\u00e1ny 1952-ben ism\u00e9t megtiltotta a kiv\u00e1ndorl\u00e1st, \u00e9s hamis v\u00e1dak alapj\u00e1n, nyilv\u00e1nosan felakasztatott k\u00e9t zsid\u00f3t, akikre r\u00e1s\u00fct\u00f6tt\u00e9k, hogy \u0151k robbantottak bomb\u00e1t Bagdadban az Egyes\u00fclt \u00c1llamok Inform\u00e1ci\u00f3s \u00dcgyn\u00f6ks\u00e9g\u00e9n\u00e9l. Az 1947-ben 150 ezres k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g 1951 ut\u00e1n hatezer f\u0151re olvadt. \u00dcld\u00f6ztet\u00e9s\u00fck a Hatnapos H\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n friss lend\u00fcletet kapott: az akkor m\u00e1r csak h\u00e1romezer embert mind letart\u00f3ztatt\u00e1k, \u00e9s aki \u00e1ll\u00e1sban volt valahol, azt kir\u00fagt\u00e1k. T\u00f6bbeket nyilv\u00e1nosan felakasztottak Bagdad f\u0151ter\u00e9n, sz\u00e1mosan a k\u00ednz\u00f3kamr\u00e1kban lelt\u00e9k hal\u00e1lukat. Vezet\u0151iket k\u00e9s\u0151bb arra k\u00e9nyszer\u00edtett\u00e9k, hogy minden \u00e9vben nyilv\u00e1nosan h\u0171s\u00e9get esk\u00fcdjenek Szadd\u00e1m Huszeinnek, \u00e9s a kamer\u00e1k el\u0151tt boruljanak a t\u00f6meggyilkos h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6s dikt\u00e1tor mell\u00e9re. A felszabad\u00edt\u00f3 amerikai \u00e9s sz\u00f6vets\u00e9ges csapatok \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t mintegy harminc zsid\u00f3 \u00e9lte t\u00fal. Enn\u00e9l rosszabb ar\u00e1nyt m\u00e9g a n\u00e1ci megsemmis\u00edt\u0151 t\u00e1borok sem produk\u00e1ltak.<\/p>\n Marokk\u00f3<\/strong><\/p>\n Marokk\u00f3 Irak mellett a m\u00e1sik arab orsz\u00e1g, amelynek ma Izrael lakoss\u00e1ga jelent\u0151s h\u00e1nyad\u00e1t k\u00f6sz\u00f6nheti. A zsid\u00f3k itt is messze megel\u0151zt\u00e9k az arabokat, k\u00e9tezer \u00e9vvel ezel\u0151tt m\u00e1r kapcsolatban \u00e1lltak a f\u00f6n\u00edciai keresked\u0151kkel. Az els\u0151 jelent\u0151sebb zsid\u00f3 telepek i.e. 586 ut\u00e1n alakultak ki, amikor Nabukodonozor elpuszt\u00edtotta Jeruzs\u00e1lemet. 1948. j\u00fanius\u00e1ban Oudzs\u00e1ban \u00e9s Dzserad\u00e1ban robbantak ki pogromok, a halottak sz\u00e1ma negyvenn\u00e9gy volt, s m\u00e9g ugyanabban az \u00e9vben nemhivatalos bojkott kezd\u0151d\u00f6tt a zsid\u00f3k ellen; sz\u00e1mosan elhagyt\u00e1k az orsz\u00e1got (az 1949-es fot\u00f3 marokk\u00f3i zsid\u00f3kat \u00e1br\u00e1zol egy izraeli m\u00e1\u00e1b\u00e1r\u00e1ban, azaz s\u00e1tort\u00e1borban). Marokk\u00f3 1956-ban nyerte el teljes f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, s 1959-ben a cionista aktivit\u00e1s illeg\u00e1liss\u00e1 v\u00e1lt. 1963-ban t\u00f6bb mint sz\u00e1zezer zsid\u00f3t \u0171ztek el Marokk\u00f3b\u00f3l Izraelbe, \u00e9s mintegy harmincezren v\u00e1lasztott\u00e1k \u00faj haz\u00e1jukul Franciaorsz\u00e1got, illetve az amerikai kontinenst.<\/p>\n![\"10000\"](\"http:\/\/magazin.shalom-olim.com\/wp-content\/uploads\/2014\/11\/10000.jpg\")
<\/a>A viharfelh\u0151k 1947-ben kezdtek gy\u0171lni az arab orsz\u00e1gok zsid\u00f3s\u00e1ga felett. Ebben az \u00e9vben zajlottak az ENSZ-ben a vit\u00e1k Palesztina feloszt\u00e1s\u00e1r\u00f3l (amelyet k\u00e9s\u0151bb a zsid\u00f3s\u00e1g elfogadott, az arabs\u00e1g nem), melynek hat\u00e1s\u00e1ra az arab vezet\u0151k ny\u00edltan az orsz\u00e1gaikban \u00e9l\u0151 zsid\u00f3k ki\u0171zet\u00e9s\u00e9t, illetve a vel\u00fck szembeni er\u0151szakot helyezt\u00e9k kil\u00e1t\u00e1sba arra az esetre, ha a vil\u00e1gszervezet egy zsid\u00f3 \u00e1llam l\u00e9trehoz\u00e1sa mellett d\u00f6ntene. Sz\u00f3 sincs teh\u00e1t valamif\u00e9le spont\u00e1n n\u00e9pharagr\u00f3l, net\u00e1n \u2013 mint manaps\u00e1g szok\u00e1s mondani \u2013 a \u201esz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek\u201d akci\u00f3j\u00e1r\u00f3l. A zsid\u00f3k ki\u0171zet\u00e9s\u00e9t, meggyilkol\u00e1s\u00e1t eleve beharangozt\u00e1k, \u00e9spedig hivatalos \u00e9s nemhivatalos szinten egyar\u00e1nt. Nem is ak\u00e1rhol, hanem az ENSZ k\u00f6zgy\u0171l\u00e9se el\u0151tt, ahol az egyiptomi k\u00fcld\u00f6tt t\u00f6bbek k\u00f6zt ezt jelentette ki: \u201eA feloszt\u00e1s a muszlim orsz\u00e1gokban \u00e9l\u0151 egymilli\u00f3 zsid\u00f3 \u00e9let\u00e9t vesz\u00e9lyezteti.\u201d Az ENSZ ennek dac\u00e1ra megszavazta a feloszt\u00e1st \u2013 s l\u0151n etnikai tisztogat\u00e1s, b\u00e1r ezt a kifejez\u00e9st a vil\u00e1g csak a kilencvenes \u00e9vekben ismerte meg, persze, hogy a Boszni\u00e1ban \u00fcld\u00f6z\u00f6tt muzulm\u00e1nok szenved\u00e9sei ok\u00e1n (akik k\u00f6z\u00fcl arab \u00e1llam term\u00e9szetesen soha egyet be nem fogadott. Csak Izrael\u2026 de ez m\u00e1r egy m\u00e1sik \u2013 \u00e9s j\u00f3val k\u00e9s\u0151bbi \u2013 t\u00f6rt\u00e9net.)<\/p>\n