Volt id\u0151, amikor Alexandri\u00e1b\u00f3l minden tov\u00e1bbi n\u00e9lk\u00fcl eljuthatott az utaz\u00f3 vonaton Bagdadba \u2013 \u00e9s rem\u00e9lj\u00fck, m\u00e9g lesz is ilyen id\u0151. Az afrikai Egyiptomot az \u00e1zsiai arab orsz\u00e1gokkal \u00f6sszek\u00f6t\u0151 vas\u00fat annak idej\u00e9n ki\u00e9p\u00fclt; ma j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny s\u00ednp\u00e1r rozsd\u00e1sodik gazverte v\u00f6lgyek m\u00e9ly\u00e9n, egykor felrobbantott vas\u00fati hidak maradv\u00e1nyai szomorkodnak, befalazott alagutak komorlanak. Ugyanakkor nagy\u00edv\u0171 tervek sz\u00fcletnek, hatalmasan fejl\u0151dik az izraeli vas\u00fat, amely a piciny orsz\u00e1g hat\u00e1rait egyel\u0151re k\u00e9ptelen \u00e1tl\u00e9pni az esztelen ellens\u00e9gesked\u00e9s miatt. A vas\u00fat a vil\u00e1g minden t\u00e1j\u00e1n nem csak a m\u0171szaki fejl\u0151d\u00e9s, de a t\u00f6rt\u00e9nelem egyik legf\u0151bb hordoz\u00f3ja is, olyan szimb\u00f3lum, amelyre b\u00fcszk\u00e9n tekinthetnek vissza a haz\u00e1jukat \u00e9p\u00edt\u0151k.<\/p>\n
A kezdetek<\/strong><\/p>\n Az ereci vas\u00fat gondolata a XIX. sz\u00e1zadi zsid\u00f3 milli\u00e1rdos, Sir Moses Montefiore nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, akinek a Rothschildok mellett a legt\u00f6bbet k\u00f6sz\u00f6nhetik a h\u0151sid\u0151k pion\u00edrjai. Montefiore 1838-ban \u00e1llt el\u0151 az \u00f6tlettel, hogy vasutat k\u00e9ne \u00e9p\u00edteni Jaf\u00f3 \u2013 ma Tel-Aviv d\u00e9li r\u00e9sze \u2013 \u00e9s Jeruzs\u00e1lem k\u00f6z\u00f6tt. Akkoriban m\u00e9g nem l\u00e9tezett a haifai \u00e9s az asdodi kik\u00f6t\u0151, a Szentf\u00f6ldre ir\u00e1nyul\u00f3 haj\u00f3forgalom a vil\u00e1g leg\u0151sibb, ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 kik\u00f6t\u0151j\u00e9be tartott (innen indult annak idej\u00e9n kalandos \u00fatj\u00e1ra a bibliai J\u00f3n\u00e1s, akit cethal nyelt el), \u00e9s a sz\u00e9p sz\u00e1mmal \u00e9rkez\u0151 zar\u00e1ndokok Jeruzs\u00e1lem fel\u00e9 szekereken, szam\u00e1rh\u00e1ton, rabl\u00f3k j\u00e1rta k\u00f6rny\u00e9kem, \u00e1ldatlan viszonyok k\u00f6z\u00f6tt folytatt\u00e1k \u00fatjukat.<\/p>\n Montefiore 1856-ban jutott el az \u00f6tlet\u00e9vel az akkori brit minisztereln\u00f6kig, Lord Palmerstonig, s azt bizonygatta neki: ha az akkor az Ottom\u00e1n Birodalomhoz tartoz\u00f3 Sz\u00edria tartom\u00e1ny d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n, Palesztin\u00e1ban fejleszten\u00e9k a vasutat, az nem csak a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, de a Brit Birodalomnak is j\u00f3t tenne. Tal\u00e1lkoz\u00f3t szerveztek Londonban Ali pasa, nagyvez\u00edr r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel 1856. m\u00e1jus 20-\u00e1n, \u00e9s siker\u00fclt is tet\u0151 al\u00e1 hozni az egyezm\u00e9nyt. Laurence Oliphant als\u00f3h\u00e1zi k\u00e9pvisel\u0151 \u00e9s \u00fczletember is fant\u00e1zi\u00e1t l\u00e1tott a projektben, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azonban v\u00e9g\u00fcl meggondolt\u00e1k magukat, nem biztos\u00edtottak f\u00f6ldter\u00fcletet az \u00e9p\u00edtkez\u00e9shez, az \u00e1lmok egyel\u0151re \u00edgy nem val\u00f3sulhattak meg. Ekkor egy Jaf\u00f3 \u00e9s Lod k\u00f6zti, r\u00f6videbb szakaszt terveztek; Lodr\u00f3l makad\u00e1mutat \u00e9p\u00edtettek volna Jeruzs\u00e1lemig.<\/p>\n Montefiore, akit nem olyan f\u00e1b\u00f3l faragtak, hogy a kudarcok hat\u00e1s\u00e1ra megh\u00e1tr\u00e1ljon, 1857-ben \u00f6t\u00f6dsz\u00f6r j\u00e1rt Erec Jiszr\u00e1\u00e9lben, \u00e9s ez alkalommal egy brit vas\u00fatm\u00e9rn\u00f6k\u00f6t is mag\u00e1val hozott, aki kijel\u00f6lte a lehet\u0151 legolcs\u00f3bb nyomvonalat, \u00fcgyelve arra, hogy \u2013 a g\u0151zmozdonyok kedv\u00e9\u00e9rt \u2013 mindig el\u00e9rhet\u0151 k\u00f6zels\u00e9gben legyen a vas\u00fathoz valamilyen v\u00edzforr\u00e1s. Montefiore lend\u00fclet\u00e9t feles\u00e9ge 1862 zsid\u00f3 \u00faj\u00e9v\u00e9n bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la t\u00f6rte meg; a gy\u00e1szesem\u00e9ny miatt az ereci vas\u00fat egy id\u0151re ism\u00e9t leker\u00fclt a napirendr\u0151l.<\/p>\n M\u00e1soknak is felt\u0171nt azonban, hogy a vil\u00e1g e strat\u00e9giai fontoss\u00e1g\u00fa t\u00e1j\u00e1n nem j\u00e1r m\u00e9g vonat. 1864-ben a n\u00e9met-amerikai vas\u00fatm\u00e9rn\u00f6k, Charles Zimpel \u00e1llt el\u0151 Sz\u00edria tartom\u00e1ny vas\u00fath\u00e1l\u00f3zat\u00e1nak terv\u00e9vel, amelynek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t azonban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k csak akkor enged\u00e9lyezt\u00e9k volna, ha Zimpel f\u00e9l \u00e9v alatt \u00f6sszeszedi a k\u00f6lts\u00e9geket. Ez persze nem siker\u00fclt. Zimpel, aki Palesztin\u00e1ban a mait\u00f3l csup\u00e1n k\u00e9t ponton elt\u00e9r\u0151 nyomvonalat k\u00e9pzelt el, egy eg\u00e9sz \u00e9vet instanci\u00e1zott Konstantin\u00e1polyban, de nem b\u00edrta kij\u00e1rni a F\u00e9nyes Port\u00e1n\u00e1l a sz\u00fcks\u00e9ges politikai \u00e9s anyagi t\u00e1mogat\u00e1st.<\/p>\n Ramall\u00e1n \u00e9s B\u00e9t Horonon \u00e1t vezet\u0151 vonaltervvel \u00e1llt el\u0151 egy Jeruzs\u00e1lemben \u00e9l\u0151 sv\u00e1jci m\u00e9rn\u00f6k, Conrad Schick, akinek tervei nyom\u00e1n francia m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k 1874-75-ben kiterjedt hat\u00e1stanulm\u00e1nyokat k\u00e9sz\u00edtettek. El-\u00c1risb\u00f3l G\u00e1za \u00e9s Askelon \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel tartott volna a Szent V\u00e1rosba James T. Barclay amerikai \u00edr\u00f3 vonata.<\/p>\n Mivel a briteket \u00e9rdekelte a palesztinai vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s, abban m\u00e1s eur\u00f3pai nagyhatalmak, \u00edgy Franciaorsz\u00e1g \u00e9s az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia is kezdtek fant\u00e1zi\u00e1t l\u00e1tni. Mindenki vasutat szeretett volna Palesztin\u00e1ba, \u00e1m a ter\u00fcletet \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta birtokl\u00f3 Ottom\u00e1n Birodalom, hivatalosan legal\u00e1bbis, amiatt agg\u00f3dott, hogy a l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny el\u0151bb vagy ut\u00f3bb kereszt\u00e9ny misszi\u00f3s c\u00e9lokat szolg\u00e1lna egy, az iszl\u00e1m fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt l\u00e9v\u0151 ter\u00fcleten \u2013 val\u00f3j\u00e1ban azonban egyszer\u0171en k\u00fclf\u00f6ldi beruh\u00e1z\u00f3ra v\u00e1rt, akinek politikai \u00e9rdeke f\u0171z\u0151dik az \u00e9p\u00edtkez\u00e9shez, mert nem volt p\u00e9nze arra, hogy maga \u00e9p\u00edtsen vasutat, r\u00e1ad\u00e1sul a birodalom egyik eldugott zug\u00e1ban, ahol a t\u00f6r\u00f6k m\u00e9lt\u00f3s\u00e1gok nem is igen l\u00e1tt\u00e1k \u00e1t, mi sz\u00fcks\u00e9g van ilyesmire egy\u00e1ltal\u00e1n.<\/p>\n Az, hogy az els\u0151 kapav\u00e1g\u00e1s v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis megt\u00f6rt\u00e9nt, egy jeruzs\u00e1lemi v\u00e1llalkoz\u00f3nak, n\u00e9v szerint Josz\u00e9f N\u00e1vonnak (Jich\u00e1k N\u00e1von, a k\u00e9s\u0151bbi, 1978 \u00e9s 1983 k\u00f6z\u00f6tt volt izraeli \u00e1llameln\u00f6k apj\u00e1nak) k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Egy rabbi fiak\u00e9nt sz\u00fcletett a Szent V\u00e1rosban 1851-ben; az ismert \u00e9s elismert patr\u00edciuscsal\u00e1d a palesztinai szef\u00e1rd fels\u0151 t\u00edzezer tagja volt. N\u00e1von meggy\u0151zte elk\u00e9pzel\u00e9seinek a g\u00f6r\u00f6g-libanoni George Franjieht \u00e9s a sv\u00e1jci protest\u00e1ns bank\u00e1rt, Johannes Frutigert, \u00edgy igazi nemzetk\u00f6zi csapat futott neki ism\u00e9t az enged\u00e9lyeztet\u00e9snek.<\/p>\n Az ottom\u00e1n hivatal malmai m\u00e9g mindig lassan \u0151r\u00f6ltek, N\u00e1von (jobbra) h\u00e1rom \u00e9vig el\u0151szob\u00e1zott Konstantin\u00e1polyban; v\u00e9g\u00fcl 1888. okt\u00f3ber 28-\u00e1n kapta meg a firm\u00e1nt, amely 1959-ig biztos\u00edtotta a koncesszi\u00f3t a t\u00e1rsas\u00e1gnak (nyilv\u00e1n nem is \u00e1lmodva arr\u00f3l, hogy az Ottom\u00e1n Birodalom r\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nelmi eml\u00e9k lesz akkorra, a fiatal zsid\u00f3 \u00e1llam viszont t\u00fal lesz els\u0151 k\u00e9t nagy arab h\u00e1bor\u00faj\u00e1n). A koncesszi\u00f3 kiterjedt a vonal k\u00e9s\u0151bbi meghosszabb\u00edt\u00e1s\u00e1ra is G\u00e1za, illetve Schem (N\u00e1blusz) ir\u00e1ny\u00e1ba. N\u00e1von \u00f6tezer l\u00edr\u00e1t fizetett ez\u00e9rt a ferm\u00e1n\u00e9rt, s mivel a birodalom egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00edv\u00e1nt ebbe a v\u00e1llalkoz\u00e1sba p\u00e9nzt fektetni, tov\u00e1bbi t\u0151k\u00e9st\u00e1rsak ut\u00e1n n\u00e9zett.<\/p>\n 1899-ben utazott Eur\u00f3p\u00e1ba, de akkor \u00e9pp sem Angli\u00e1ban, sem N\u00e9metorsz\u00e1gban nem akart senki besz\u00e1llni az \u00fczletbe. A koncesszi\u00f3t v\u00e9g\u00fcl a francia Bernard Camille Collas vette meg egymilli\u00f3 frank\u00e9rt, ez\u00e9rt lett azt\u00e1n francia neve az 1889. december 29-\u00e9n P\u00e1rizsban n\u00e9gymilli\u00f3 frank alapt\u0151k\u00e9vel megalak\u00edtott r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1gnak, a Soci\u00e9t\u00e9 du Chemin de Fer Ottoman de Jaffa \u00e0 J\u00e9rusalem et Prolongements-nak, amely 8000 r\u00e9szv\u00e9nyt adott ki. N\u00e1von lett a jobb\u00e1ra francia befektet\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 igazgat\u00f3tan\u00e1cs eln\u00f6ke. A c\u00e9g hamarosan 14 milli\u00f3 frankos alapt\u0151ke-emel\u00e9st hajtott v\u00e9gre; a t\u00edzmilli\u00f3 frankba ker\u00fcl\u0151 munk\u00e1latokat a p\u00e1rizsi Soci\u00e9t\u00e9 des Travaux Publiques et Constructionsra b\u00edzt\u00e1k, amely 1893. \u00e1prilis 1-j\u00e9re v\u00e1llalta a kivitelez\u00e9st. A projekt f\u0151m\u00e9rn\u00f6ke a sv\u00e1jci Gerold Eberhardt lett.<\/p>\n \u201eNyamvadt kis vonal\u201d\u00a0<\/strong><\/p>\n Mainaps\u00e1g egyes helyeken divat a zsid\u00f3 t\u0151k\u00e9t t\u00e1madni; nos, ez visszafel\u00e9 is m\u0171k\u00f6dik, a korabeli zsid\u00f3 sajt\u00f3 azt s\u00e9relmezte, hogy az \u00e9p\u00fcl\u0151 vas\u00fat nem zsid\u00f3 \u00e9rdekeket szolg\u00e1l, mivel \u201esz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges katolikusok\u201d p\u00e9nz\u00e9n \u00e9p\u00edtik. Ezt a marhas\u00e1got els\u0151 \u00edzben a The Jewish Chronicle \u00edrta le, de a h\u00e9ber nyelv\u0171 H\u00e1v\u00e1celet is sir\u00e1nkozott amiatt, hogy a palesztinai vas\u00fatban nincs zsid\u00f3 t\u0151ke. Igen jellemz\u0151 volt, hogy hamarosan k\u00edgy\u00f3t-b\u00e9k\u00e1t ki\u00e1ltottak N\u00e1vonra, aki pedig egy zsid\u00f3t sem akad\u00e1lyozott meg abban, hogy p\u00e9nz\u00e9t a palesztinai vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9sbe fektesse, s amikor a r\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g a p\u00e9nzb\u0151l kifogyott, N\u00e9metorsz\u00e1gba\u00fan, Belgiumban, Sv\u00e1jcban kalapozta \u00f6ssze azt, ami a folytat\u00e1shoz kellett. A r\u00e9szv\u00e9nyek piaci \u00e9rt\u00e9ke azonban 1892-ben n\u00e9v\u00e9rt\u00e9k\u00fck al\u00e1 s\u00fcllyedt, vagyis a pap\u00edrok \u00e9rt\u00e9ktelenedtek, csak vesztes\u00e9ggel lehetett volna rajtuk t\u00faladni. N\u00e1von pr\u00f3b\u00e1lt tov\u00e1bbi forr\u00e1sokat felhajtani, m\u00e9g a politikai cionizmus atyj\u00e1val, Herzl Tivadarral is felvette a kapcsolatot, akit viszont nem hozott izgalomba a dolog, feltehet\u0151en az\u00e9rt, mert nem \u0151 tal\u00e1lta ki. Herzl sokkal nagyobb l\u00e9pt\u00e9kben gondolkodott \u2013 vagy ink\u00e1bb \u00e1lmodozott \u2013, \u00e9s megvet\u0151 f\u00e9lmondattal fitym\u00e1lta a \u201enyamvadt kis vonalat\u201d, amely \u201esz\u00fcks\u00e9gleteink szempontj\u00e1b\u00f3l term\u00e9szetesen inadekv\u00e1t\u201d.<\/p>\n Az els\u0151 kapav\u00e1g\u00e1s 1890. m\u00e1rcius 31-\u00e9n zajlott J\u00e1z\u00farban \u2013 ez a nap az izraeli vas\u00fat sz\u00fclet\u00e9snapja. Az \u00fcnnep\u00e9lyes esem\u00e9nyen tisztelet\u00e9t tette a tartom\u00e1nyt korm\u00e1nyz\u00f3 Ibrahim Hakki pasa, G\u00e1za nagymuftija, ott volt, N\u00e1von, Frutiger \u00e9s m\u00e9g sokan m\u00e1sok. Keskeny nyomt\u00e1v\u00fa, egy m\u00e9teres vasutat \u00e9p\u00edtettek, olyat, ami legink\u00e1bb a korabeli francia kisvasutakra hajazott; a p\u00e1ly\u00e1t a belga Angleur c\u00e9g sz\u00e1ll\u00edtotta. A New York Times szerint a vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9shez haszn\u00e1lt anyagokat \u00e9s mag\u00e1t az els\u0151 g\u00f6rd\u00fcl\u0151\u00e1llom\u00e1nyt is a Ferdinand Lesseps tulajdon\u00e1ban l\u00e9v\u0151 Panama Csatorna T\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l vett\u00e9k; ennek ellentmond, hogy a dokumentumokon l\u00e9v\u0151 b\u00e9lyegz\u0151k tan\u00fabizonys\u00e1ga szerint belga gy\u00e1rtm\u00e1ny volt valamennyi. A jaf\u00f3i kik\u00f6t\u0151 \u00e9s a tervezett vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt egy m\u00e9g keskenyebb, hatvan centis nyomt\u00e1v\u00fa s\u00ednp\u00e1rt fektettek le, hogy megk\u00f6nny\u00edts\u00e9k a kik\u00f6t\u0151be \u00e9rkez\u0151 \u00e9p\u00edt\u0151anyagok tov\u00e1bbvitel\u00e9t.<\/p>\n A m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k Sv\u00e1jcb\u00f3l, Lengyelorsz\u00e1gb\u00f3l, Ausztri\u00e1b\u00f3l, Olaszorsz\u00e1gb\u00f3l j\u00f6ttek, a kubikusok z\u00f6me Egyiptomb\u00f3l, Szud\u00e1nb\u00f3l, Alg\u00e9ri\u00e1b\u00f3l \u00e9rkezett, de a helyi arabs\u00e1g is kivette a r\u00e9sz\u00e9t a munk\u00e1b\u00f3l, \u00e1mb\u00e1r csak azokban az id\u0151szakokban, amikor nem volt munka a f\u00f6ldeken. Betlehemi \u00e9s B\u00e9t Dzsalla-i k\u0151m\u0171vesek dolgoztak az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sen a j\u00fadeai hegyekben. Noha az orvosi ell\u00e1t\u00e1st megszervezt\u00e9k, sokakat elvitt az akkoriban Palesztin\u00e1ban m\u00e9g \u0151shonos mal\u00e1ria, a skorbut, a dizent\u00e9ria \u00e9s sok m\u00e1s nyavalya \u2013 no meg a balesetek, amelyek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy sz\u00e1mban k\u00f6vetkeztek be, amikor az \u00e9p\u00edt\u0151k \u00e1tverekedt\u00e9k magukat a Jeruzs\u00e1lemet eltorlaszol\u00f3 szikl\u00e1kon. J\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny hidat kellett felh\u00fazni, a r\u00f6videbbeket k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00edtett\u00e9k, a f\u00e9l tucatnyi nagyobbat azonban az akkori vil\u00e1gszenz\u00e1ci\u00f3, az Eiffel-torony mint\u00e1j\u00e1ra ac\u00e9lb\u00f3l szerelt\u00e9k \u00f6ssze.<\/p>\n Az els\u0151 pr\u00f3ba\u00fczemre 1890 okt\u00f3ber\u00e9ben ker\u00fclt sor, t\u00edzezres n\u00e9z\u0151sereg jelenl\u00e9t\u00e9ben \u2013 a nem mindennapi esem\u00e9nyen minden m\u00e1sodik jaf\u00f3i lakos jelen volt, \u00e9s \u00e1lm\u00e9lkodva n\u00e9zt\u00e9k, amint a kimondottan erre a vonalra \u00e9p\u00edtett h\u00e1rom Baldwin 2-6-0 g\u0151zmozdony egyike, amerikai \u00e9s francia z\u00e1szl\u00f3kkal fel\u00e9kes\u00edtve, nekirugaszkodik a vasp\u00e1ly\u00e1nak. A Jaf\u00f3-Ramle vonalon 1891. m\u00e1jus 24-\u00e9n utazhatott els\u0151 \u00edzben a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, s m\u00e9g az \u00e9v december\u00e9ben elk\u00e9sz\u00fclt a k\u00e9s\u0151bb, az 1948-as F\u00fcggetlens\u00e9gi H\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n eln\u00e9ptelenedett arab faluig, Daj\u00e9r Abanig tart\u00f3 szakasz is.<\/p>\n A franci\u00e1k a jaf\u00f3i \u00e9s jeruzs\u00e1lemi vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sokat az \u00f3v\u00e1rosokhoz min\u00e9l k\u00f6zelebb szerett\u00e9k volna meg\u00e9p\u00edteni, a t\u00f6r\u00f6k hat\u00f3s\u00e1gok azonban ezt megakad\u00e1lyozt\u00e1k, \u00edgy azok a v\u00e1rosmagt\u00f3l viszonylag messze ker\u00fcltek, a f\u00f6ldet azonban a c\u00e9gnek j\u00f3 dr\u00e1g\u00e1n kellett \u00edgy is megvennie. 1892. augusztus 21-\u00e9n p\u00f6f\u00f6g\u00f6tt be az els\u0151 vonat Jeruzs\u00e1lembe, de nem a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sra, mert a s\u00ednek m\u00e9g nem k\u00e9sz\u00fcltek el eg\u00e9szen. Jaf\u00f3 \u00e9s Jeruzs\u00e1lem k\u00f6z\u00f6tt augusztus 27-\u00e9n k\u00f6zlekedett el\u0151sz\u00f6r utassz\u00e1ll\u00edt\u00f3 vonat. A \u201enyamvadt kis vonal\u201d \u00e9p\u00edt\u0151i elk\u00e9peszt\u0151en amb\u00edci\u00f3zus elk\u00e9pzel\u00e9st v\u00e1ltottak val\u00f3ra: t\u00f6bb sz\u00e1z tonna vasat hoztak Belgiumb\u00f3l, szenet Angli\u00e1b\u00f3l, vonatokat Franciaorsz\u00e1gb\u00f3l. Mindezeknek m\u00e1r a kirakod\u00e1sa is hatalmas kih\u00edv\u00e1st jelentett a primit\u00edv jaf\u00f3i kik\u00f6t\u0151ben; a Railway Magazine 1902-es sz\u00e1ma val\u00f3s\u00e1gos csod\u00e1nak nevezte, hogy a sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyok hi\u00e1nytalanul el\u00e9rt\u00e9k\u00a0\u00fati c\u00e9ljukat.<\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faig<\/strong><\/p>\n A vonal hivatalosan 1892. szeptember 26-\u00e1n ny\u00edlt meg. Akkoriban vonattal addig tartott az \u00fat Jeruzs\u00e1lemb\u0151l lefel\u00e9 Jaf\u00f3ra, mint ma Pestr\u0151l Tel-Avivba: h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9l \u00f3r\u00e1ig \u2013 felfel\u00e9 a szerelv\u00e9ny azonban hat \u00f3r\u00e1n \u00e1t is z\u00f6tyk\u00f6l\u0151d\u00f6tt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen felfel\u00e9, amikor k\u00f6zel ezer m\u00e9ter szintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kellett lek\u00fczdenie. Vil\u00e1gesem\u00e9ny volt; N\u00e1vont a franci\u00e1k Becs\u00fcletrenddel t\u00fcntett\u00e9k ki, de \u00e9rdemrenddel jutalmazt\u00e1k a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k is, akik bejj\u00e9 nevezt\u00e9k ki.<\/p>\n A vas\u00fat 1892-ben mintegy h\u00fasz sz\u00e1zal\u00e9kos vesztes\u00e9get termelt: az \u00e9p\u00edt\u00e9si \u00e9s a fenntart\u00e1si k\u00f6lts\u00e9gek t\u00fals\u00e1gosan magasnak bizonyultak. A teherforgalom akkoriban az \u00f6sszes forgalom k\u00e9tharmad\u00e1t tette ki: a szem\u00e9lyforgalom messze elmaradt a v\u00e1rakoz\u00e1st\u00f3l. A befektet\u0151k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Frutiger bankja, neh\u00e9zs\u00e9gek el\u00e9 n\u00e9ztek. A hat \u00f3r\u00e1sra ny\u00fal\u00f3 \u00fat miatt naponta csak egy vonat mehetett fel Jeruzs\u00e1lembe \u00e9s j\u00f6hetett onnan vissza. Lefel\u00e9 reggel j\u00f6tt vonat, ami d\u00e9lut\u00e1n fordult vissza Jaf\u00f3r\u00f3l.<\/p>\n 1894 m\u00e1jus\u00e1ban \u00e1tszervezt\u00e9k a Soci\u00e9t\u00e9 du Chemin de Fer Ottoman de Jaffa \u00e0 J\u00e9rusalem et Prolongements-t, amely \u00edgy \u00fajabb befektet\u0151ket vonzott, noha a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ekkoriban m\u00e1r ahol tudt\u00e1k, g\u00e1tolt\u00e1k a zsid\u00f3 bev\u00e1ndorl\u00e1st \u00e9s a zsid\u00f3 f\u00f6ldv\u00e1s\u00e1rl\u00e1st, ami negat\u00edvan hatott a vas\u00fati forgalomra. Az akkoriban kit\u00f6rt koleraj\u00e1rv\u00e1ny sem kedvezett a turizmus fellend\u00fcl\u00e9s\u00e9nek. A teherforgalom viszont \u00f6tven sz\u00e1zal\u00e9kkal n\u0151tt 1893 \u00e9s 1894 k\u00f6z\u00f6tt. 1895-ben sz\u00e1mos helyen jav\u00edtott\u00e1k a p\u00e1ly\u00e1t, Jaf\u00f3n pedig fel\u00e9p\u00fclt a Chelouche h\u00edd a k\u00e9s\u0151bbi Tel-Aviv magja, Nev\u00e9 Cedek mellett, a Chelouche csal\u00e1d seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\n A vas\u00fat els\u0151 \u00edzben 1897-ben hozott nyeres\u00e9get, k\u00e9s\u0151bb azonban ism\u00e9t v\u00e9gvesz\u00e9lybe ker\u00fclt az eg\u00e9sz v\u00e1llalkoz\u00e1s. Jaf\u00f3r\u00f3l Jeruzs\u00e1lembe sz\u00e9p sz\u00e1mmal utaztak ugyan, visszafel\u00e9 azonban \u00fcresen j\u00f6ttek a j\u00e1ratok: senkinek nem akar\u00f3dzott lej\u00f6nnie a Szent V\u00e1rosb\u00f3l, amely akkoriban az alij\u00e1z\u00f3k els\u0151 sz\u00e1m\u00fa c\u00e9lpontja volt. Teherforgalom se nagyon ir\u00e1nyult a kik\u00f6t\u0151v\u00e1rosba.<\/p>\n Herzl 1898 okt\u00f3ber\u00e9ben l\u00e1togatott el Palesztin\u00e1ba, utazott is a vonaton, \u00e9rdekes m\u00f3don azonban tov\u00e1bbra sem volt t\u0151le elragadtatva; nem tartotta a cionista v\u00e1llalkoz\u00e1s fontos r\u00e9sz\u00e9nek, szemben m\u00e1s cionista vezet\u0151kkel, \u00edgy Z\u00e1lm\u00e1n D\u00e1vid Levontinnal, aki 1901-ben tervet dolgozott ki arra, hogy a mozgalom vegye meg az eg\u00e9sz vas\u00fatvonalat a franci\u00e1kt\u00f3l. Edmond de Rotschild b\u00e1r\u00f3 sz\u00e1mos telep\u00fcl\u00e9st hozott l\u00e9tre a vonal ment\u00e9n, hozz\u00e1j\u00e1rulva a forgalom n\u00f6veked\u00e9s\u00e9hez, amit azonban az 1902-es \u00e9s az 1912-es koleraj\u00e1rv\u00e1ny, valamint a t\u00f6r\u00f6k hat\u00f3s\u00e1gok egyre ellens\u00e9gesebb magatart\u00e1sa rendre visszavetett.<\/p>\n 1903-ra tov\u00e1bbi mozdonyokra volt sz\u00fcks\u00e9g a turistaszezon idej\u00e9re, \u00edgy a t\u00e1rsas\u00e1g N\u00e9metorsz\u00e1gb\u00f3l egy 0-4-4-0-s Borsigot rendelt, amely 1905-re meg is \u00e9rkezett az orsz\u00e1gba; k\u00e9t t\u00e1rsa 1908-ban k\u00f6vette. A negyediket 1914-ben v\u00e1rt\u00e1k, ezt azonban az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kirobban\u00e1sa miatt a britek m\u00e9g valahol k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n hadizs\u00e1km\u00e1nyk\u00e9nt lefoglalt\u00e1k, \u00edgy az soha nem juthatott el Erec Jiszr\u00e1\u00e9lbe.<\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa<\/strong><\/p>\n Az antant tulajdon\u00fa vasutat a n\u00e9metek \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elvett\u00e9k tulajdonosaikt\u00f3l \u00e9s saj\u00e1t c\u00e9ljaik szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, s \u00e9l\u00e9re Heinrich August Meissner f\u0151m\u00e9rn\u00f6k\u00f6t nevezt\u00e9k ki, a jaf\u00f3i vas\u00fat\u00e1llom\u00e1sb\u00f3l katonai parancsnoks\u00e1g lett, de miut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletet a britek a tengerr\u0151l j\u00f3l be tudt\u00e1k l\u0151ni, 1915-ben minden felszerel\u00e9st Jeruzs\u00e1lembe menek\u00edtettek, k\u00e9s\u0151bb pedig a vonalat Jaf\u00f3 \u00e9s Lod k\u00f6z\u00f6tt meg is sz\u00fcntett\u00e9k. Felszedt\u00e9k a s\u00edneket \u00e9s a talpf\u00e1kat, majd az akkor \u00e9p\u00fcl\u0151 haifai vonalhoz haszn\u00e1lt\u00e1k fel \u0151ket. A Lod-Jeruzs\u00e1lem szakaszt 1050 millim\u00e9ter nyomt\u00e1vval \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1, Lod pedig Tulkaremen \u00e1t becsatlakozott a Hidzs\u00e1z vas\u00fathoz. Ez Damaszkuszb\u00f3l indult, \u00e9s Ammanon \u00e1t vezetett az ar\u00e1biai Medin\u00e1ba.<\/p>\n A brit csapatok 1917. novemberi el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9nek h\u00edr\u00e9re osztr\u00e1k szabot\u0151r\u00f6k rong\u00e1lt\u00e1k meg a vonalat, \u00e9s annak legt\u00f6bb h\u00eddj\u00e1t felrobbantott\u00e1k. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k mindent magukkal vittek, ami mozgathat\u00f3 volt \u2013 nem csak a g\u00f6rd\u00fcl\u0151\u00e1llom\u00e1nyt, de m\u00e9g az \u00e1llom\u00e1sok leszerelhet\u0151 fa r\u00e9szeit, \u00edgy p\u00e9ld\u00e1ul a korl\u00e1tokat is. A vonal azonban m\u00e9g ebben az \u00e1llapot\u00e1ban is igen \u00e9rt\u00e9kes zs\u00e1km\u00e1nya lett a briteknek, l\u00e9v\u00e9n az egyetlen \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s Jeruzs\u00e1lem \u00e9s Egyiptom k\u00f6z\u00f6tt, egy olyan orsz\u00e1gban, ahol eur\u00f3pai \u00e9rtelemben vett k\u00f6zutakr\u00f3l nem lehetett besz\u00e9lni. A felrobbantott hidakat gyorsan felh\u00fazott \u00e1llv\u00e1nyhidakkal helyettes\u00edtett\u00e9k, \u00edgy az els\u0151 brit vonat 1917. december 27-\u00e9n g\u00f6rd\u00fclt be Jeruzs\u00e1lembe. 1918 febru\u00e1rj\u00e1ban a francia Decauville 600 millim\u00e9teres kisvasutat \u00e9p\u00edtett Jaf\u00f3 \u00e9s Lod k\u00f6z\u00f6tt, le\u00e1gaz\u00e1ssal az Audzsa foly\u00f3ig, vagyis az akkori frontvonalig. Ez a le\u00e1gaz\u00e1s \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bb al-Dzs\u00e1lil arab faluig, \u00e9s 1922-23-ig haszn\u00e1lt\u00e1k, f\u0151k\u00e9nt \u00e9p\u00edt\u0151anyagok tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A jaf\u00f3i \u00e1llom\u00e1s \u00e9s a kik\u00f6t\u0151 k\u00f6zt is \u00e9p\u00fclt sz\u00e1rnyvonal, ez 1928-ig \u00fczemelt.<\/p>\n Jeruzs\u00e1lemben l\u00e9tes\u00fclt a m\u00e1sodik Decauville vonal, amely az \u00d3v\u00e1ros k\u00f6r\u00fcli hegyekben kanyargott, \u00e9s \u00e9szaknak al-Bireh fel\u00e9 folytat\u00f3dott. Ennek meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a Palesztin\u00e1t elfoglal\u00f3 brit t\u00e1bornok, Allenby \u00a0szorgalmazta azt k\u00f6vet\u0151en, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellent\u00e1mad\u00e1ssal akart\u00e1k visszafoglalni Jeruzs\u00e1lemet. 1918 m\u00e1jusa \u00e9s szeptembere k\u00f6z\u00f6tt el is k\u00e9sz\u00fcltek vele; a vonal a mai Kneszet \u00e9s Bibliai \u00c1llatkert k\u00f6zel\u00e9ben haladt. Egy tov\u00e1bbi keskenyv\u00e1g\u00e1ny\u00fa sz\u00e1rnyvonal \u2013 762 millim\u00e9teres \u2013 \u00e9p\u00fclt a britek j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l Lod \u00e9s Tira meg Lubban k\u00f6z\u00f6tt, r\u00e9szben csatlakozva a m\u00e1r l\u00e9tez\u0151 1050 millim\u00e9teres t\u00f6r\u00f6k vonalhoz.<\/p>\n A h\u00e1bor\u00fat a mozdonyok is megs\u00ednylett\u00e9k, a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat mind\u00f6ssze \u00f6t darab v\u00e9szelte \u00e1t: k\u00e9t Baldwin \u00e9s h\u00e1rom Borsig, az egyik cs\u00fany\u00e1n megs\u00e9r\u00fclve. M\u00e1s mozdonyok alkatr\u00e9szeivel keltett\u00e9k \u00fajra \u00e9letre, \u00e9s a harmincas \u00e9vekig szolg\u00e1lt.<\/p>\n A mand\u00e1tumi vas\u00fat\u00a0<\/strong><\/p>\n A keskeny nyomt\u00e1v nem felelt meg a brit szabv\u00e1nyoknak, \u00edgy azon gondolkodtak, hogy Szud\u00e1nb\u00f3l vagy Ausztr\u00e1li\u00e1b\u00f3l hoznak \u00faj g\u00f6rd\u00fcl\u0151\u00e1llom\u00e1nyt a Palesztin Katonai Vasutak sz\u00e1m\u00e1ra \u2013 merthogy most m\u00e1r brit katonai igazgat\u00e1s alatt volt a vas\u00fat. K\u00e9s\u0151bb azonban m\u00e9gis a brit nyomt\u00e1v\u00fara val\u00f3 \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s mellett d\u00f6nt\u00f6ttek, \u00e9s v\u00e9gre is hajtott\u00e1k 1920. janu\u00e1r 27. \u00e9s j\u00fanius 15. k\u00f6z\u00f6tt. Az utols\u00f3 szakaszt, Jaf\u00f3 \u00e9s Lod k\u00f6z\u00f6tt, 1920 szeptember\u00e9ben k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el; Sir Herbert Samuel brit f\u0151korm\u00e1nyz\u00f3 okt\u00f3ber 5-\u00e9n avatta \u00fajra fel a vasutat.<\/p>\n A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n egy darabig csak katonai c\u00e9lokat szolg\u00e1lt a szentf\u00f6ldi vonat, 1919 j\u00fanius\u00e1ban Haifa \u00e9s Jeruzs\u00e1lem k\u00f6z\u00f6tt megindult az els\u0151 civil szerelv\u00e9ny, 1920 janu\u00e1rj\u00e1ban pedig Lodon \u00e1t m\u00e1r Egyiptomba lehetett utazni Jeruzs\u00e1lemb\u0151l. A cionista mozgalom ebben az id\u0151ben mag\u00e1nak k\u00f6vetelte a vasutat azon az alapon, hogy az francia tulajdon volt, nem pedig angol; az angolok azonban erre azt felelt\u00e9k, Franciaorsz\u00e1g Nagy-Britannia sz\u00f6vets\u00e9gese volt a h\u00e1bor\u00faban.<\/p>\n Maguk a franci\u00e1k, akik ellenezt\u00e9k, hogy a britek tart\u00f3san berendezkedjenek az \u00e1ltaluk is kin\u00e9zett Palesztin\u00e1ban, inger\u00fclten reag\u00e1ltak arra, hogy az angolok a vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9ssel a tulajdonjogot is megszerezt\u00e9k \u2013 hiszen az \u00faj vas\u00fat m\u00e1r nem volt azonos a r\u00e9givel. Hosszadalmas t\u00e1rgyal\u00e1sok ut\u00e1n, 1920 \u00e1prilis\u00e1ban a polg\u00e1ri Palesztin Vasutak vette \u00e1t a vonalat; 1922. okt\u00f3ber 4-\u00e9n pedig megegyez\u00e9s sz\u00fcletett arr\u00f3l, hogy az angolok k\u00e1rtalan\u00edtj\u00e1k a franci\u00e1kat, akik eredetileg 1,5 milli\u00f3 font sterlinget k\u00f6veteltek, v\u00e9g\u00fcl azonban be\u00e9rt\u00e9k 565 ezerrel.<\/p>\n K\u00fcl\u00f6n fejezet a R\u00e1kevet H\u00e1emek (V\u00f6lgyi vas\u00fat) n\u00e9ven ismert l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny, amely r\u00e9sze volt a m\u00e1r eml\u00edtett hidzs\u00e1zi h\u00e1l\u00f3zatnak; a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt, \u00e9s Haif\u00e1t k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze az iszl\u00e1m m\u00e1sodik legszentebb hely\u00e9vel, Medin\u00e1val.\u00a0<\/strong><\/p>\n Thomas B. Sandwit haifai brit konzul az 1860-as \u00e9vekben javasolta, hogy \u00e9rdemes lenne vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st teremteni Haifa \u00e9s Bagdad k\u00f6z\u00f6tt a Jezreel v\u00f6lgy\u00f6n \u00e1t, damaszkuszi le\u00e1gaz\u00e1ssal. A diplomata lelki szemei el\u0151tt az akkor m\u00e9g jav\u00e1ban brit India \u00e9s az ottom\u00e1n-t\u00f6r\u00f6k uralom alatt \u00e1ll\u00f3 Palesztina k\u00f6zel\u00edt\u00e9se lebegett. 1865-ben dr. Charles Ferdinand Zimfel n\u00e9met-amerikai cionista orvos az el\u0151z\u0151 r\u00e9szben t\u00e1rgyalt Jaf\u00f3-Jeruzs\u00e1lem vonalat k\u00e9pzelte el \u00fagy, hogy a vonat Jeruzs\u00e1lemb\u0151l Jerik\u00f3n \u00e1t folytatja az \u00fatj\u00e1t Damaszkuszba, le\u00e1gaz\u00e1ssal a Jezreel-v\u00f6lgy \u00e9s Haifa fel\u00e9. Zimfel be is j\u00e1rta a ter\u00fcletet; \u0151 lett Erec Jiszr\u00e1\u00e9l els\u0151 vas\u00fattervez\u0151je.<\/p>\n Sir Laurence Oliphant, aki Gile\u00e1dban akart zsid\u00f3 telepeket l\u00e9trehozni, ugyancsak Haif\u00e1t javasolta vas\u00fati csom\u00f3pontnak; innen haladtak volna a s\u00ednek d\u00e9lre, Akaba fel\u00e9 \u2013 Eil\u00e1t m\u00e9g nem l\u00e9tezett \u2013, onnan pedig tov\u00e1bb \u00e9szaknak, a Szuezi-csatorn\u00e1ig. \u00c9szakon Damaszkusz lett volna a v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s. Oliphant 1883-ban l\u00e1togatott el a Szentf\u00f6ldre, \u00e9s ekkor v\u00e1ltoztatta meg elk\u00e9pzel\u00e9seit. A vas\u00fat k\u00e9s\u0151bb l\u00e9nyeg\u00e9ben az \u0151 \u00faj tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt fel; az enged\u00e9lyt a Surscock nemesi csal\u00e1d szerezte meg a Magas Port\u00e1t\u00f3l. A f\u0151 c\u00e9l az volt, hogy fellend\u00edts\u00e9k a vonal ment\u00e9n a f\u00f6ldek \u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u2013 ezek jelent\u0151s r\u00e9sze Sursock\u00e9k birtok\u00e1ban volt \u2013, \u00e9s lehet\u0151v\u00e9 tegy\u00e9k az olcs\u00f3 \u00e1rusz\u00e1ll\u00edt\u00e1st az ugyancsak csal\u00e1di \u00e9rdekelts\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Hauran \u00e9s a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger k\u00f6z\u00f6tt. A tervb\u0151l azonban nem lett semmi, nem siker\u00fclt befektet\u0151ket tal\u00e1lni. 1884 v\u00e9g\u00e9re lej\u00e1rt a Porta \u00e1ltal adott enged\u00e9ly, \u00e9s odaveszett az az 50 ezer sv\u00e1jci frankos baksis is, amivel Oliphant c\u00e9ge II. Abdul Hamid szult\u00e1nt megkente.<\/p>\n A sz\u00edr-ottom\u00e1n vas\u00fatt\u00e1rsas\u00e1g<\/strong><\/p>\n A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k v\u00e9g\u00fcl 1890-ben adtak ki \u00faj enged\u00e9lyt a Haifa-Damaszkusz vonal \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re Sukri bejnek \u00e9s egy libanoni kereszt\u00e9ny m\u00e9rn\u00f6knek, Juszuf Eli\u00e1sznak; az \u0151 elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fck szerint a vas\u00fat Akk\u00f3 \u00e9s Damaszkusz k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6zlekedett volna. A p\u00e9nz most sem j\u00f6tt \u00f6ssze, \u00edgy a v\u00e1llalkoz\u00f3k eladt\u00e1k a jogokat egy brit befektet\u0151nek, John Robert Pillingnek, aki l\u00e9trehozta \u00e9s a londoni t\u0151zsd\u00e9re is bevezette a S.O.R. Ltd.-et, vagyis a Syria Ottoman Railway Kft.-t. A S.O.R. lett a versenyt\u00e1rsa az 1889-ben alak\u00edtott Soci\u00e9t\u00e9 du Chemin de Fer Ottoman de Jaffa \u00e1 Jerusalem et Prolongements-nak, \u00e9s \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy az ereci vas\u00fat n\u00e9mi elt\u00e9r\u00e9ssel egyszerre k\u00e9t helyen kezdett \u00e9p\u00fclni, s a k\u00e9t vonal egy darabig \u2013 az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9ig \u2013 nem is tal\u00e1lkozott egym\u00e1ssal.<\/p>\n A tervekben t\u00f6bbsz\u00f6ri v\u00e1ltoztat\u00e1s ut\u00e1n v\u00e9g\u00fcl Akk\u00f3 helyett a m\u00e9lyv\u00edzi kik\u00f6t\u0151vel rendelkez\u0151 Haifa lett a v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s, a Golan-fenns\u00edkon \u00e1t Damaszkuszba tart\u00f3 vonal hossza k\u00e9t le\u00e1gaz\u00e1ssal 230 kilom\u00e9terre r\u00fagott; erre a t\u00e1vra huszonh\u00e9t \u00e1llom\u00e1st \u00e9s meg\u00e1ll\u00f3t terveztek \u2013 \u201eminden bokorn\u00e1l\u201d egyet, ahogyan mondani szok\u00e1s. A munk\u00e1latok 1892. december 23-\u00e1n, kiad\u00f3s \u00fcnneps\u00e9gek k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben kezd\u0151dtek meg, s azokat f\u00e9lt\u00e9kenyen figyelte a Damaszkusz \u00e9s Hama k\u00f6z\u00f6tt tehervonatokat k\u00f6zlekedtet\u0151 francia riv\u00e1lis, a DHP, amely mindent megtett az S.O.R. ellehetetlen\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt, egyszersmind az\u00e9rt, hogy saj\u00e1t mag\u00e1nak enged\u00e9lyt szerezzen a Bejr\u00fat-Hauran-Damaszkusz vonal meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, ami siker\u00fclt is. 1895-re k\u00e9sz\u00fcltek el vele, mik\u00f6zben a briteknek sehogy sem ment a munka, mind\u00f6ssze nyolc kilom\u00e9ter v\u00e1g\u00e1nyt fektettek le Haifa \u00e9s J\u00e1gur k\u00f6z\u00f6tt \u2013 ezen k\u00edv\u00fcl m\u00e9g h\u00fasz kilom\u00e9teren k\u00e9szen \u00e1llt a t\u00f6lt\u00e9s, m\u00e1s azonban nemigen t\u00f6rt\u00e9nt az \u00fcgy \u00e9rdek\u00e9ben. A k\u00e9sleked\u00e9snek s\u00falyos k\u00f6vetkezm\u00e9nyei voltak. A nagyobb haj\u00f3k Haifa helyett Bejr\u00fatba kezdtek befutni, hiszen ott volt vas\u00fat; a S.O.R. r\u00e9szv\u00e9nyei el\u00e9rt\u00e9ktelenedtek, Pilling pedig hamarosan leh\u00fazhatta a red\u0151nyt. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k r\u00e1ad\u00e1sul k\u00f6zben \u00e9p\u00edteni kezdt\u00e9k a hidzs\u00e1zi vasutat, megl\u00e1tt\u00e1k, milyen lehet\u0151s\u00e9gek rejlenek egy Haifa-Damaszkusz rel\u00e1ci\u00f3ban, \u00e9s 1902-ben 150 ezer t\u00f6r\u00f6k l\u00edr\u00e1\u00e9rt visszav\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a S.O.R. enged\u00e9ly\u00e9t. Noha II. Abdul Hamid szult\u00e1n eredeti terveiben nem szerepelt a vonal Haif\u00e1ig t\u00f6rt\u00e9n\u0151 meghosszabb\u00edt\u00e1sa, logikusnak t\u0171nt, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k is vasutat \u00e9p\u00edtsenek egy kik\u00f6t\u0151be, ha ellens\u00falyozni akart\u00e1k a francia Bejr\u00fat-Damaszkusz vonal s\u00faly\u00e1t.<\/p>\n A hidzs\u00e1zi vonal \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t fel\u00fcgyel\u0151 n\u00e9met m\u00e9rn\u00f6k, Heinrich August Meissner 1902. szeptember 1-\u00e9n adta \u00e1t az els\u0151 szakaszt, ami Damaszkusz \u00e9s Daraa v\u00e1rosa k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dott, \u00e9s noha kezdetben ellenezte a Haif\u00e1ig val\u00f3 kiterjeszt\u00e9st, \u00e9p\u00edtkez\u00e9s k\u00f6zben r\u00e1j\u00f6tt, mennyivel egyszer\u0171bb lenne a dolga, ha az \u00e9p\u00edt\u0151anyagot k\u00f6zvetlen\u00fcl az ottani kik\u00f6t\u0151b\u0151l hozathatn\u00e1. A megval\u00f3s\u00edt\u00e1skor a r\u00e9gen k\u00e9szen \u00e1ll\u00f3 brit terveket vett\u00e9k figyelembe. Az eredeti nyomvonal a Sz\u00e1mech patak ment\u00e9n m\u00e1szta volna meg a Golant, ezen v\u00e1ltoztattak, mert a J\u00e1rmuk foly\u00f3 ment\u00e9n jobb \u00fatvonal k\u00edn\u00e1lkozott. A S.O.R. \u00e1ltal meg\u00e9p\u00edtett n\u00e9h\u00e1ny kilom\u00e9tert az ottom\u00e1n standard szerinti v\u00e1g\u00e1nysz\u00e9less\u00e9g\u0171re sz\u0171k\u00edtett\u00e9k, majd 1903-ban megkezdt\u00e9k a v\u00e1g\u00e1nyok lefektet\u00e9s\u00e9t Haifa \u00e9s Daraa k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n A legnagyobb kih\u00edv\u00e1st a Sz\u00e1mech \u00e9s Daraa k\u00f6zti 73 kilom\u00e9ter jelentette, ahol az \u00e9p\u00edt\u0151knek 529 m\u00e9teres szintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kellett lek\u00fczdeni\u00fck. Nyolc alagutat f\u00fartak \u00f6sszesen 1100 m\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1gban, \u00e9s 329 kisebb-nagyobb h\u00edd \u00e9s vas\u00fati fel\u00fclj\u00e1r\u00f3 \u00e9p\u00fclt, ami ekkora szakaszon vil\u00e1grekord. A Golan neh\u00e9z terepe megemelte a k\u00f6lts\u00e9geket is: m\u00edg Damaszkusz \u00e9s Daraa k\u00f6z\u00f6tt egy m\u00e9ternyi vasutat 2070 l\u00edr\u00e1\u00e9rt lehetett elk\u00e9sz\u00edteni, addig ugyanez Daraa \u00e9s Haifa k\u00f6zt m\u00e1r 3480 l\u00edr\u00e1ba ker\u00fclt.<\/p>\n 1904. janu\u00e1rj\u00e1ban \u00f6t \u00e1llom\u00e1ssal ny\u00edlt meg a vonal Haifa \u00e9s B\u00e9t Se\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt; 1905. okt\u00f3ber 15-\u00e9n pedig megnyitott\u00e1k a teljes Haifa-Daraa szakaszt, nyolc \u00e1llom\u00e1ssal Ottom\u00e1n-Palesztin\u00e1ban. A megnyit\u00f3n leplezt\u00e9k le II. Abdul Hamid szult\u00e1n haifai eml\u00e9km\u0171v\u00e9t, amely ma is ott l\u00e1that\u00f3. Ezzel Bejr\u00fat \u00e9s az oda k\u00f6zleked\u0151 francia DHP-vonatok jelent\u0151s\u00e9ge cs\u00f6kkent, a Jezreel-v\u00f6lgyi vas\u00fat pedig gyorsan n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, olyannyira, hogy sok alkalommal m\u00e9g a Bejr\u00fatba k\u00fcld\u00f6tt \u00e1rut is Haif\u00e1n haj\u00f3zt\u00e1k ki, onnan pedig vonattal k\u00fcldt\u00e9k a Golanon \u00e9s Damaszkuszon \u00e1t a majdani Libanon f\u0151v\u00e1ros\u00e1ba. A vonat r\u00e1ad\u00e1sul bevont az orsz\u00e1g v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be addig elz\u00e1rt telep\u00fcl\u00e9seket is egy olyan id\u0151ben, amikor a k\u00f6zutak \u00e1llapota katasztrof\u00e1lis volt. Lovaskocsin Haif\u00e1r\u00f3l a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n csak N\u00e1z\u00e1retet, Akk\u00f3t \u00e9s Aful\u00e1n \u00e1t Dzsen\u00ednt lehetett el\u00e9rni; most vonattal el\u00e9rhet\u0151 k\u00f6zels\u00e9gbe ker\u00fclt B\u00e9t Se\u00e1n \u00e9s a nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00falt\u00fa, de addig teljesen elszigetelt Tverja is.<\/p>\n Fellend\u00fclt a turizmus. A h\u00edres Cook utaz\u00e1si iroda 1906-ban hirdette meg els\u0151 t\u00e1rsas\u00fatj\u00e1t a Szentf\u00f6ldre, \u00e9s a csomag r\u00e9sze volt egy g\u0151zhaj\u00f3z\u00e1s a Genez\u00e1reti-tavon, valamint a t\u00f3 k\u00f6r\u00fcli kereszt\u00e9ny szent helyek felkeres\u00e9se \u2013 mindezt a v\u00f6lgyi vas\u00fat tette lehet\u0151v\u00e9. Az utaz\u00e1s akkoriban m\u00e9g nagy\u00fari hobbi volt, \u00edgy egyre t\u00f6bb magas m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00fa \u00e9s arisztokrata utas kereste fel Erec Jiszr\u00e1\u00e9lt. 1912-ben m\u00e1r be kellett \u00e1ll\u00edtani els\u0151 oszt\u00e1ly\u00fa kocsikat az \u00fari k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ig\u00e9nyeinek kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re. A nagyobb forgalom ugyanakkor t\u00f6bb balesettel is j\u00e1rt. 1909. j\u00falius hetedik\u00e9n zajlott Erec Jiszr\u00e1\u00e9l els\u0151 vas\u00fati katasztr\u00f3f\u00e1ja: a Haif\u00e1r\u00f3l indul\u00f3 szerelv\u00e9ny \u00fctk\u00f6z\u00f6tt a Damaszkuszb\u00f3l j\u00f6v\u0151 vonattal egy t\u00e1v\u00edr\u00e1sz hib\u00e1ja miatt. A Haifa-Tverja vonat mozdonyvezet\u0151je a helysz\u00ednen \u00e9let\u00e9t vesztette.<\/p>\n A haifai vonal siker\u00e9t l\u00e1tva n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt tizenk\u00e9t \u00e1llom\u00e1st adtak hozz\u00e1 az eredeti nyolchoz, Meissner pedig tervezni kezdte a tov\u00e1bbi sz\u00e1rnyvonalakat. Az els\u0151 1912-re el is k\u00e9sz\u00fclt Sz\u00edri\u00e1ban Daraa \u00e9s Boszra k\u00f6z\u00f6tt, 33 kilom\u00e9teren; m\u00e9g ugyanabban az \u00e9vben m\u00e1r Akk\u00f3 \u00e9s Balad as-Sejch k\u00f6z\u00f6tt is j\u00e1rt vonat. A legfontosabb azonban az Afula-Jeruzs\u00e1lem vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s volt, amib\u0151l az els\u0151, Dzsen\u00ednig tart\u00f3 17 kilom\u00e9teres szakaszt 1913 elej\u00e9re fel is \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Ekkor azonban a francia korm\u00e1ny hatalmas nyom\u00e1st gyakorolt az Ottom\u00e1n Birodalomra annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy a vas\u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s ne folytat\u00f3dj\u00e9k, \u00e9s a francia k\u00e9zen l\u00e9v\u0151 Jaf\u00f3-Jeruzs\u00e1lem vonalnak \u2013 amelynek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t az el\u0151z\u0151 r\u00e9szben ismertett\u00fck \u2013 ne legyen versenyt\u00e1rsa. \u00cdgy azt\u00e1n Aful\u00e1t\u00f3l csak negyven kilom\u00e9ternyi vasp\u00e1lya \u00e9p\u00fclt ki, amely a jelent\u00e9ktelen Szil\u00e1t ad-Dhahrn\u00e1l \u00e9rt v\u00e9get. A falucska a vas\u00fatnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en sokat fejl\u0151d\u00f6tt, ma m\u00e1r hatezres lakos\u00fa palesztin kisv\u00e1ros. A vonalat Meissner k\u00e9s\u0151bb, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n Tulk\u00e1rem fel\u00e9 \u00e9p\u00edtette tov\u00e1bb, onnan pedig a Lod \u00e9s Hadera k\u00f6zti Keleti Vonallal lehetett tov\u00e1bbz\u00f6tyk\u00f6l\u0151dni, amely becsatlakozott a Jaf\u00f3-Jeruzs\u00e1lem vonalba, illetve a Szin\u00e1j-f\u00e9lszigeten \u00e1t Egyiptomba vezet\u0151 s\u00ednekbe. Ezen k\u00edv\u00fcl sz\u00e1mos kurta sz\u00e1rnyvonal \u00e9p\u00fclt \u00fagy az ottom\u00e1n, mint az azt v\u00e1lt\u00f3 brit uralom idej\u00e9n, f\u0151k\u00e9nt iparv\u00e1g\u00e1nyok, de katonai c\u00e9l\u00faak is.<\/p>\n Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa<\/strong><\/p>\n A K\u00f6zel-Kelet java nem rendelkezett modern infrastrukt\u00far\u00e1val az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kirobban\u00e1sakor, \u00edgy a megl\u00e9v\u0151 n\u00e9h\u00e1ny vas\u00fatvonal k\u00fcl\u00f6nleges strat\u00e9giai fontoss\u00e1ggal b\u00edrt a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k szem\u00e9ben. Az emeki vonalat \u00e9s a komplett hidzs\u00e1zi vasutat pillanatok alatt \u00e1tvette a hadsereg; civilek akkor haszn\u00e1lhatt\u00e1k, ha \u00e9pp \u00fagy j\u00f6tt ki a l\u00e9p\u00e9s, a katonas\u00e1g abszol\u00fat els\u0151s\u00e9get \u00e9lvezett. A hidzs\u00e1zi vas\u00fat parancsnoks\u00e1g\u00e1t Haif\u00e1ra telep\u00edtett\u00e9k, k\u00f6zelebb a fronthoz, \u00e9s hadm\u00e9rn\u00f6k\u00f6ket tettek meg a h\u00e1rom f\u0151 hidzs\u00e1zi szakasz parancsnok\u00e1v\u00e1. Daraa \u00e9s Medina k\u00f6z\u00f6tt egy n\u00e9met hadm\u00e9rn\u00f6k parancsolt, a m\u00e1sik kett\u0151n azonban zsid\u00f3k: Haifa \u00e9s Szamakh k\u00f6z\u00f6tt egy B\u00e1ruch Katinka nevezet\u0171, akir\u0151l magyaros hangz\u00e1s\u00fa neve ellen\u00e9re sem tal\u00e1lunk tov\u00e1bbi adatokat.<\/p>\n A britek hamarosan ostromz\u00e1r al\u00e1 vett\u00e9k a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k valamennyi f\u00f6ldk\u00f6zi-tengeri kik\u00f6t\u0151j\u00e9t, akadozni kezdett az ell\u00e1t\u00e1s, \u00e9s egyre nehezebb\u00e9 v\u00e1lt a vas\u00fati k\u00f6zleked\u00e9s fenntart\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, hogy a szenet import\u00e1lni kellett. Legk\u00f6zelebb Libanonban volt sz\u00e9nb\u00e1nya, \u00e1m az ott felsz\u00ednre hozott sz\u00e9n annyira katasztrof\u00e1lis min\u0151s\u00e9g\u0171nek bizonyult, hogy a huzamosabb haszn\u00e1lat t\u00f6nkretette volna a mozdonyokat, \u00edgy azt\u00e1n a fasz\u00e9nhez folyamodtak, \u00e9s az Ottom\u00e1n Birodalomban szerte fontos foglalkoz\u00e1s lett a sz\u00e9n\u00e9get\u0151k\u00e9, Erecben pedig sz\u00e1rnyvonalak \u00e9p\u00fcltek az erd\u0151sebb r\u00e9szekhez \u2013 az egyik Tulk\u00e1rem \u00e9s a haderai erd\u0151 k\u00f6z\u00f6tt, a m\u00e1sik a Men\u00e1se-s\u00edks\u00e1gon a K\u00e1rmel lejt\u0151iig, nem messze Umm el-F\u00e1chem v\u00e1ros\u00e1t\u00f3l. Az am\u00fagy sem t\u00fal z\u00f6ld vid\u00e9k a fakitermel\u00e9s miatt m\u00e9g kop\u00e1rabb\u00e1 v\u00e1ltozott, s mikor be\u00e1llt a fa\u00edns\u00e9g, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elrendelt\u00e9k a gy\u00fcm\u00f6lcsf\u00e1k sz\u00f3 szerinti megtizedel\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n A britek 1918 tavasz\u00e1n ker\u00edtett\u00e9k k\u00e9zre a vas\u00fat n\u00e9h\u00e1ny fontos pontj\u00e1t a J\u00e1rm\u00fak foly\u00f3 ment\u00e9n, \u00e9s sikeresen elv\u00e1gt\u00e1k az \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st a haifai \u00e9s a hidzs\u00e1zi vonal k\u00f6z\u00f6tt; 1918 szeptember\u00e9ben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elpuszt\u00edtottak minden l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyt \u00e9s g\u00f6rd\u00fcl\u0151\u00e1llom\u00e1nyt, hogy az ne a gy\u0151ztes ellens\u00e9get gyarap\u00edtsa. A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9re teljes m\u00e9rt\u00e9kben brit ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 ker\u00fclt a Jezreel v\u00f6lgyi vas\u00fat.<\/p>\n A mand\u00e1tumi id\u0151k<\/strong><\/p>\n A britek 1920. okt\u00f3ber elsej\u00e9n hozt\u00e1k l\u00e9tre Palestine Railways (P. R.) n\u00e9ven saj\u00e1t v\u00e1llalkoz\u00e1sukat, amely a mand\u00e1tumi Palesztina valamennyi vas\u00fatj\u00e1t fel\u00fcgyelte. V\u00e1llalkoz\u00e1si form\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, de a palesztinai brit f\u0151biztos \u00e9gisze alatt. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a hidzs\u00e1zi vas\u00fat tulajdonjog\u00e1t r\u00e1b\u00edzt\u00e1k az iszl\u00e1m hitbizom\u00e1nyra, a Wakfra, \u00edgy akad\u00e1lyozva meg, hogy a t\u00f6r\u00f6k birodalom romjainak egy r\u00e9sz\u00e9n ugyancsak n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi mand\u00e1tumot \u00e9lvez\u0151 franci\u00e1k r\u00e1tegy\u00e9k a kez\u00fcket; P\u00e1rizs k\u00e9nytelen volt az \u00fcgyet nemzetk\u00f6zi b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9 vinni, amely v\u00e9g\u00fcl a vonal egy r\u00e9sz\u00e9t nekik, m\u00e1sik r\u00e9sz\u00e9t a briteknek \u00edt\u00e9lte, s \u00fagy rendelkezett, hogy a k\u00e9t vonal k\u00f6zti hat\u00e1r a sz\u00e1m\u00e1chi (Cem\u00e1ch) \u00e1llom\u00e1s legyen. Szint\u00e9n a k\u00e9t nagyhatalom k\u00f6zt osztotta sz\u00e9t a verdikt mindazt a g\u00f6rd\u00fcl\u0151\u00e1llom\u00e1nyt, amit a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k nem semmis\u00edtettek meg.<\/p>\n A j\u00e1rats\u0171r\u0171s\u00e9g a brit uralom alatt valamelyest megn\u00f6vekedett, Haif\u00e1r\u00f3l naponta ment vonat Szamachba, Damaszkuszba; Akk\u00f3ba h\u00e1romszor, s Aful\u00e1n \u00e1t Schembe (Nablusz) hetente indult szerelv\u00e9ny. A j\u00e1rats\u0171r\u0171s\u00e9g a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n tet\u0151z\u00f6tt, amikor napi hat j\u00e1rat indult Haif\u00e1t\u00f3l Szamachba \u00e9s t\u00e9rt oda vissza. A turist\u00e1knak sz\u00f3l\u00f3 csomagok egyre t\u00f6bb extr\u00e1t kaptak, \u00edgy a legp\u00e9nzesebbek ak\u00e1r l\u00e9gi csatlakoz\u00e1st is rendelhettek a BOAC el\u0151dje, az Imperial Airways rep\u00fcl\u0151g\u00e9pen, amely a Kineret (Genez\u00e1ret-t\u00f3) felsz\u00edn\u00e9t haszn\u00e1lt\u00e1k kifut\u00f3 gyan\u00e1nt.<\/p>\n Azt k\u00f6vet\u0151en, hogy a britek kor\u00e1bbi \u00edg\u00e9reteiket megszegve cs\u00faful semmibe vett\u00e9k a zsid\u00f3 \u00e9rdekeket, a mand\u00e1tumi Palesztina ter\u00fclet\u00e9n l\u00e9trej\u00f6tt az ellen\u00e1ll\u00e1si mozgalom, amelynek tagjait ma sz\u00e1mos forr\u00e1s terrorist\u00e1knak nevezi. Kor\u00e1bbi, Avraham \u201eJ\u00e1ir\u201d Sternr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 sorozatunkban m\u00e1r megpr\u00f3b\u00e1ltunk, \u00e9s most ism\u00e9t megpr\u00f3b\u00e1lunk r\u00e1mutatni arra, hogy ezek a \u201eterrorist\u00e1k\u201d soha nem polg\u00e1ri c\u00e9lpontokat t\u00e1madtak. A vas\u00fat mint kiemelt katonai objektum azonban a zsid\u00f3 gerilla-hadvisel\u00e9s els\u0151 sz\u00e1m\u00fa c\u00e9lpontj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Az ellen\u00e1ll\u00e1s egyik els\u0151 komoly m\u0171velete volt a Vonatok \u00c9jszak\u00e1ja 1945. november elsej\u00e9n, amikor sz\u00e1z\u00f6tvenh\u00e1rom ponton int\u00e9ztek egyszerre t\u00e1mad\u00e1st a vas\u00fatvonalak ellen. A legnagyobb k\u00e1rt az afulai \u00e1llom\u00e1son tett\u00e9k, a hindu \u0151r\u00f6k orra el\u0151tt. Ebben az akci\u00f3ban r\u00e9szt vett az izraeli hadsereg k\u00e9s\u0151bbi legend\u00e1s t\u00e1bornoka, Rech\u00e1v\u00e1m Ze\u00e9vi, akit Gandhik\u00e9nt is ismertek, mert egy \u00edzben kopaszra borotv\u00e1lva jelent meg katon\u00e1i k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s ebben az \u00e1llapot\u00e1ban eml\u00e9keztetett az indiai f\u00fcggetlens\u00e9g atyj\u00e1ra. Ze\u00e9vit 2001. okt\u00f3ber 17-\u00e9n, idegenforgalmi miniszterk\u00e9nt gyilkolta meg a N\u00e9pi Front Palesztina Felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1ra terrorszervezet embere.<\/p>\n A vas\u00fat elleni akci\u00f3t a zsid\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1s a nagy sikerre tekintettel t\u00f6bb alkalommal megism\u00e9telte, \u00edgy 1946-ban megtartott\u00e1k a Hidak \u00c9jszak\u00e1j\u00e1t; a P\u00e1lm\u00e1ch egy sz\u00e1zharminc m\u00e9teres v\u00f6lgyhidat robbantott fel Sz\u00e1m\u00e1ch \u00e9s al-Hamma (ma: Ramat Gader) k\u00f6z\u00f6tt, teljesen elv\u00e1gva a Jezreel v\u00f6lgyi vasutat a Hidzs\u00e1z vonalt\u00f3l.<\/p>\n![\"Kantara_-_Tel_Aviv_Palestine_Railways_Ticket\"](\"http:\/\/www.shalom-olim.com\/wp-content\/uploads\/Kantara_-_Tel_Aviv_Palestine_Railways_Ticket.jpeg\")
<\/a>A parti vas\u00fatvonal ekkor m\u00e1r a Szuezi-csatorna keleti oldal\u00e1n fekv\u0151 El Kantar\u00e1t\u00f3l Haif\u00e1ig tartott; 1921-re pedig luxusk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt el lehetett utazni El Kantar\u00e1b\u00f3l Jeruzs\u00e1lemig, de a szolg\u00e1ltat\u00e1s nem volt valami n\u00e9pszer\u0171; ann\u00e1l t\u00f6bben utaztak Haifa \u00e9s Egyiptom k\u00f6z\u00f6tt. 1923. \u00e1prilis elsej\u00e9n jelent\u0151sen cs\u00f6kkentett\u00e9k a viteld\u00edjakat, \u00e9s a napi forgalom v\u00e9gre a t\u00edzezres tartom\u00e1nyba emelkedett. A h\u00faszas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re azonban a vonal \u00fajra hanyatl\u00e1snak indult: a k\u00f6zelben \u00e9p\u00fclt \u00faton ekkoriban busszal, s\u0151t, automobillal is fel lehetett jutni a Szent V\u00e1rosba.<\/p>\nII. A Jezreel v\u00f6lgyi vas\u00fat<\/h2>\n
<\/a><\/p>\n