<\/p>\n
Lez\u00e1rult az \u00fcnnep, kialudtak a f\u00e9nyek. Lehet egyenleget vonni az \u00fcnnepi esem\u00e9nyekb\u0151l. Ha rangsorolni kellene az elm\u00falt napok h\u00edreit v\u00e9lhet\u0151en egy \u00e1sat\u00e1sokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 bejelent\u00e9s vinn\u00e9 el a p\u00e1rm\u00e1t. Lehet, hogy sz\u00e1nd\u00e9kos volt az id\u0151z\u00edt\u00e9s, lehet, hogy v\u00e9letlenszer\u0171, De t\u00e9ny a Makkabeusok cselekedeteir\u0151l sz\u00f3l\u00f3 eml\u00e9kezet k\u00f6zepette vil\u00e1gg\u00e1 r\u00f6p\u00edtett a h\u00edr, hogy D\u00e1vid v\u00e1ros\u00e1ban Hasm\u00f3neus-kori romokat t\u00e1rtak fel, m\u00e9g f\u00e9nyesebb\u00e9 tette a F\u00e9nyek \u00dcnnep\u00e9t:<\/p>\n
Hasm\u00f3neus-kori \u00e9p\u00fclet maradv\u00e1nyaira bukkantak az Izraeli R\u00e9g\u00e9szeti Hat\u00f3s\u00e1g szakemberei egy jeruzs\u00e1lemi \u00e1sat\u00e1son.<\/strong><\/p>\n \u00dajabb elem ker\u00fclt a hely\u00e9re az \u0151si Jeruzs\u00e1lem t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, miut\u00e1n izraeli r\u00e9g\u00e9szek Hasm\u00f3neus-kori \u00e9p\u00fcletromokat tal\u00e1ltak a Givati Parking Lot lel\u0151helyen Jeruzs\u00e1lem legr\u00e9gebbi negyed\u00e9ben, D\u00e1vid v\u00e1ros\u00e1ban. A negyed ontja mag\u00e1b\u00f3l a kincseket, az ut\u00f3bbi \u00e9vekben el\u0151ker\u00fclt egy \u00e9p\u00fclet a m\u00e1sodik templom kor\u00e1b\u00f3l (i.e. 516-i.e.70), sz\u00e1mos Biz\u00e1nc-kori \u00e9rme, legut\u00f3bb pedig egy r\u00f3mai kori, 1700 \u00e9ves \u00e1tokt\u00e1bla.<\/p>\n B\u00e1r Jeruzs\u00e1lemben \u00e9vek \u00f3ta szisztematikus felt\u00e1r\u00e1sok folynak, mindezid\u00e1ig nem siker\u00fclt olyan \u00e9p\u00fcletet felt\u00e1rni, amely a Hasm\u00f3neus-dinasztia (i.e. 141 – i.e. 37 ) kor\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazna. A dinasztiaalap\u00edt\u00f3 Simon Makkabeus volt, a makkabeus elnevez\u00e9s pedig Mattati\u00e1s f\u0151pap harmadik fi\u00e1nak, J\u00fad\u00e1snak egy mell\u00e9knev\u00e9b\u0151l ered \u00e9s a kereszt\u00e9ny szerz\u0151kn\u00e9l jelent meg. A dinasztia i.e. 37-ig, Nagy Her\u00f3des hatalomra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9ig uralta J\u00fade\u00e1t.<\/p>\n A t\u00f6rt\u00e9nelmi forr\u00e1sok – \u00edgy Iosephus Flavius – le\u00edr\u00e1saib\u00f3l a kutat\u00f3k el\u0151tt ugyan eddig is ismert volt a Makkabeus-kori v\u00e1ros megl\u00e9te, de r\u00e9g\u00e9szeti bizony\u00edt\u00e9kok – mint p\u00e9ld\u00e1ul a most megtal\u00e1lt er\u0151d\u00edt\u00e9sek, k\u00e9zm\u0171vesterm\u00e9kek – eddig nem t\u00e1masztott\u00e1k al\u00e1 a felt\u00e9telez\u00e9st. Az \u00e9p\u00fclet – amelynek romjait csak az elm\u00falt h\u00f3napokban siker\u00fclt felt\u00e1rni – n\u00e9gy m\u00e9ter magas, 64 n\u00e9gyzetm\u00e9ter ter\u00fclet\u0171, falai 1 m\u00e9ter sz\u00e9lesek. A romok k\u00f6z\u00f6tt cser\u00e9ped\u00e9nyeket \u00e9s \u00e9rm\u00e9ket is tal\u00e1ltak, ut\u00f3bbiak az \u00e9p\u00fclet pontos kor\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ban seg\u00edtheti a szak\u00e9rt\u0151ket, de annyit ma m\u00e1r most tudni, hogy az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s az i.e. 2. sz\u00e1zad elej\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt, s a dinasztia idej\u00e9n is folytat\u00f3dott, amikor a legjelent\u0151sebb v\u00e1ltoztat\u00e1sok mentek v\u00e9gbe rajta.<\/p>\n