\u201eMinden egyes, aki \u00e1tmegy a sz\u00e1ml\u00e1l\u00e1son, adjon f\u00e9l sekelt a szent sekel szerint\u2026\u201d (2M\u00f3z. 9:13)<\/strong><\/p>\n Az izraeli valut\u00e1val \u2013 ami sorrendben a negyedik fizet\u0151eszk\u00f6ze volt m\u00e1r az Orsz\u00e1gnak \u2013 1991. augusztus 22-\u00e9n, alij\u00e1m napj\u00e1n tal\u00e1lkoztam el\u0151sz\u00f6r. Nagy k\u00f6teg bank\u00f3val \u00e9s egy m\u00e9g nagyobb csekkel j\u00f6ttem le a bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium rep\u00fcl\u0151t\u00e9ri kirendelts\u00e9g\u00e9t\u0151l. 7800 sekel volt mind\u00f6sszesen: Izrael \u00c1llam ennyit fizetett akkor egy alij\u00e1z\u00f3 n\u00e9gytag\u00fa csal\u00e1dnak. Ami abban az id\u0151ben mintegy negyedmilli\u00f3 forintot \u00e9rt. \u00c9s ezt a t\u00e1mogat\u00e1st k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g \u00fajabb \u00f6sszegek k\u00f6vett\u00e9k. Pesten akkoriban t\u00edz-h\u00faszezer forintos fizet\u00e9sekkel t\u00f6r\u00fclt\u00e9k ki azoknak a szem\u00e9t, akik kell\u0151k\u00e9pp birk\u00e1k voltak ahhoz, hogy felkeljenek egy ekkora \u00f6sszeg\u00e9rt. Azt hittem, a 7800 sekel h\u00f3napokig el\u00e9g lesz; mindazon\u00e1ltal k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00e9t leforg\u00e1sa alatt siker\u00fclt a fenek\u00e9re vernem. Tengerparti sz\u00e1lloda, strand, taxizgat\u00e1sok, sz\u00e9p sz\u00e1mmal elfogyasztott Szent P\u00e9ter-halak, t\u00f6m\u00e9ntelen s\u00f6r, \u00e9s kellemes vacsor\u00e1k Leila mam\u00e1n\u00e1l. (A v\u00e9g\u00e9n alig maradt annyi p\u00e9nzem, hogy kifizessek 1200 doll\u00e1rt, az els\u0151 lak\u00e1som h\u00e1romhavi lakb\u00e9r\u00e9t. De ez m\u00e1r egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net.)<\/p>\n Mindj\u00e1rt az elej\u00e9n felt\u0171nt, hogy az id\u0151sebbeknek, a legnagyobb r\u00e9sz\u00e9nek nem \u00e1ll r\u00e1 a sz\u00e1ja a sekelre, hanem nagyon sokszor l\u00edr\u00e1t, m\u00e9g gyakrabban pedig fontot emlegetnek. K\u00e9rdez\u0151sk\u00f6dni kezdtem, \u00e9s elmondt\u00e1k, hogy annak idej\u00e9n, m\u00e9g a hatvanas \u00e9vekben is v\u00e9gig, l\u00edra, az el\u0151tt pedig font volt a fizet\u0151eszk\u00f6z, \u00e9s az \u00f6regek ezt \u00e9pp \u00fagy megszokt\u00e1k, amint a hetvenes \u00e9vekben Budapesten sem mondtak November 7. teret, hanem mindig Oktogont. A l\u00edra \u00e9s a font emleget\u00e9s\u00e9nek nem elhanyagoland\u00f3 pszichol\u00f3giai hat\u00e1sa volt. M\u00edg az \u00faj sekel nem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben \u00e9rt\u00e9k\u00e1ll\u00f3 \u2013 cs\u00fasz\u00f3 le\u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek volt kit\u00e9ve \u2013, nem volt konvertibilis sem, k\u00fclf\u00f6ldre vitel\u00e9t \u00e9s onnan val\u00f3 behozatal\u00e1t pedig rigor\u00f3zus jogszab\u00e1lyok nehez\u00edtett\u00e9k (\u00e9ppen \u00fagy, mint a rossz eml\u00e9k\u0171 \u00e9vekben Magyarorsz\u00e1gon a forint eset\u00e9ben t\u00f6rt\u00e9nt), sz\u00e1mos hetven-nyolcvan \u00e9ves b\u00e1csi eset\u00e9ben ez \u201enem j\u00f6tt le\u201d. \u00c9rdekes volt megfigyelni: \u0151k m\u00e9g abban n\u0151ttek fel, hogy a nemzeti valuta stabil, szil\u00e1rd, \u00e9rt\u00e9k\u00e1ll\u00f3, nem \u00e1ldozata holmi manipul\u00e1ci\u00f3knak, cs\u00fasz\u00f3 le\u00e9rt\u00e9kel\u00e9seknek, \u00e9pp oly tuti dolog, mint a napfelkelte vagy a s\u00e1besz. M\u00e1r a sekel bevezet\u00e9se sem \u00e9rintette \u0151ket, nem m\u00e9g az \u00faj sekel\u00e9. \u0150k m\u00e9g a l\u00edr\u00e1t\/fontot szokt\u00e1k meg, abban gondolkodtak, \u00e9s emiatt nagyon meggondolt\u00e1k, mire adj\u00e1k ki a m\u00e1r nem annyira megb\u00edzhat\u00f3 \u00faj p\u00e9nzt. \u00c9n, amikor megl\u00e1ttam az Allenby egyik cip\u0151\u00fczlet\u00e9ben egy szand\u00e1lt sz\u00e1znegyven sekel\u00e9rt, haboz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl megvettem, mert az \u00e9n tudatalattimban m\u00e9g az sz\u00e1znegyven forint dolgozott \u2013 n\u00e9h\u00e1ny buszjegy meg s\u00f6r \u00e1ra, gyakorlatilag gombok \u2013, ha viszont a v\u00e1tik (\u00e9vtizedek \u00f3ta Izraelben \u00e9l\u0151), vagy \u00e9pp ott sz\u00fcletett id\u0151s \u00far vagy h\u00f6lgy tudatalattij\u00e1ban az \u201esz\u00e1znegyven font\u201d k\u00e9p\u00e9ben kelt \u00e9letre, ami pedig iszony\u00fa \u00f6sszegnek sz\u00e1m\u00edtott a maga idej\u00e9ben. Sz\u00e1znegyven font maga volt az \u00e9let \u2013 nem lehetett teh\u00e1t felel\u0151tlen\u00fcl, meggondolatlanul kisz\u00f3rni az ablakon, ebek harmincadj\u00e1ra juttatni, mint \u00e9n csin\u00e1ltam, amikor sz\u00e1znegyven \u00faj sekel\u00e9rt ostoba fejjel olasz szand\u00e1lt vettem (mert m\u00e9g nem j\u00f6ttem r\u00e1, hogy onnan h\u00e1romsz\u00e1z m\u00e9terre, a K\u00e1rmel sukon \u00f6tven sekel\u00e9rt vesztegetik a l\u00e9nyegesen jobb \u00e9s tart\u00f3sabb izraeli szand\u00e1lokat). Amikor mindezt felm\u00e9rtem, be kellett l\u00e1tnom: a stabil \u00e9s nagy v\u00e1s\u00e1rl\u00f3erej\u0171 valuta tart\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z birtokos\u00e1nak, m\u00edg a pap\u00edrrongy degener\u00e1lja azt. Aki nem szokta meg, hogy a p\u00e9nz \u00e9rt\u00e9k, szalad azt kiadni. Mert h\u00e1tha m\u00e1snap m\u00e1r kevesebbet \u00e9r.<\/p>\n Sz\u00e1mos id\u0151s emberrel tal\u00e1lkoztam Izraelben, k\u00f6z\u00fcl\u00fck a leg\u00f6regebb v\u00e1tik 1932-ben \u00e9rkezett az Orsz\u00e1gba, 14 \u00e9ves kor\u00e1ban. \u0150 mes\u00e9lte, hogy a v\u00e1lt\u00f3p\u00e9nz akkoriban nem sz\u00e1zad-, hanem ezredr\u00e9sz volt. Els\u0151 hall\u00e1sra ezt nemigen hittem, besoroltam a v\u00e1tikok \u00fagynevezett \u201es\u00e1toros dum\u00e1i\u201d k\u00f6z\u00e9 (ezzel a terminus technicusszal g\u00fanyoltuk a r\u00e9gen alij\u00e1zottakat, akik nem gy\u0151ztek minket kioktatni, milyen j\u00f3 dolgunk van, mert \u201ebezzeg\u201d amikor \u0151k j\u00f6ttek\u2026 A leggyakoribb duma az volt: \u201e\u00c9n negyven \u00e9ve s\u00e1torban kezdtem itt az \u00e9letem\u201d. Az\u00f3ta boldogult Kardos G. Gy\u00f6rgy \u00c1brah\u00e1m Bogatirj\u00e1b\u00f3l megtudtam, hogy pontosan ugyanezt a s\u00e1toros dum\u00e1t kapt\u00e1k \u2013 negyven \u00e9vvel ezel\u0151tt is az akkori \u00faj ol\u00e9k az akkori v\u00e1tikokt\u00f3l\u2026). Nemigen hittem, mert abban a vil\u00e1gban, ahol \u00e9n \u00e9ltem addig, a nemzeti valuta m\u00e1r h\u00fasz \u00e9ve romlott mindenhez k\u00e9pest, amihez viszony\u00edtani egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9rdemes volt. Ezer fill\u00e9r? Hallatlan.<\/p>\n Azt\u00e1n persze megtudtam, hogy igazat sz\u00f3lt az \u00f6reg.<\/p>\n Az ottom\u00e1n h\u00f3dolts\u00e1g idej\u00e9n a t\u00f6r\u00f6k l\u00edra volt Erec Jiszr\u00e1\u00e9lben a fizet\u0151eszk\u00f6z, amelynek szigor\u00faan meg\u00e1llap\u00edtott fedezete volt: az aranystandard. Egy l\u00edra 6,61 gramm sz\u00ednaranyat \u00e9rt. A t\u00f6r\u00f6k gazdas\u00e1g az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa bek\u00f6sz\u00f6nt\u00e9vel nem viselte a standard terh\u00e9t, az \u00e1tv\u00e1lthat\u00f3s\u00e1g megsz\u0171nt, a valuta pedig a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6zep\u00e9n \u00f6sszeomlott. 1918-ban m\u00e1r hivatalosan sem volt forgalomban, de miut\u00e1n az angol uralom al\u00e1 ker\u00fclt Palesztin\u00e1nak nem volt m\u00e9g saj\u00e1t fizet\u0151eszk\u00f6ze, eg\u00e9szen 1927-ig jobb h\u00edj\u00e1n az egyiptomi fontot haszn\u00e1lt\u00e1k, amiben sz\u00e1z piaszter volt (\u00e9s nem csak a font meg a l\u00edra \u00e9lt sok\u00e1 az eml\u00e9kezetben: \u00e9n m\u00e9g a kilencvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben is hallottam v\u00e1lt\u00f3p\u00e9nz gyan\u00e1nt a piasztert emlegetni Izraelben\u2026) Ez a valuta 7.43 grammnyi sz\u00ednaranyra volt 1914-ig v\u00e1lthat\u00f3; azut\u00e1n az \u00e1rfolyamot az angol fonthoz k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, \u00e9s ez a hagyom\u00e1ny m\u00e9g nagyon sok\u00e1 megmaradt, a nasszeri id\u0151kbe is beleny\u00falt (csak 1961-t\u0151l k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k az egyiptomi fontot a doll\u00e1rhoz).<\/p>\n 1927-ben kapott Erec Jiszr\u00e1\u00e9l f\u00e9lig-meddig saj\u00e1t p\u00e9nzt \u2013 az\u00e9rt csak f\u00e9lig-meddig, mert a palesztin fontnak nevezett valut\u00e1t nem csak Palesztin\u00e1ban haszn\u00e1lt\u00e1k, de forgalomban volt Transzjord\u00e1ni\u00e1ban is (vagyis a mai Jord\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9n, amely technikailag brit ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s alatt \u00e1llt, de 1924 \u00f3ta jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9k\u0171 auton\u00f3mi\u00e1t \u00e9lvez\u0151 emir\u00e1tusk\u00e9nt l\u00e9tezett). A h\u00edres De la Rue nyomda k\u00e9sz\u00edtette, ahol vagy sz\u00e1z\u00f6tven orsz\u00e1g p\u00e9nz\u00e9t \u00e1ll\u00edtott\u00e1k el\u0151 az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban a Fidzsi-szigetekt\u0151l Keny\u00e1ig \u00e9s Sr\u00ed Lank\u00e1t\u00f3l Guatemal\u00e1ig. S a palesztin font csakugyan ezer milre oszlott, ahogyan az \u00f6reg \u00e1ll\u00edtotta. L\u00e9tezett m\u00e9g egy miles is (bronzb\u00f3l), az \u00f6tven- \u00e9s a sz\u00e1zmilest pedig ez\u00fcstb\u0151l vert\u00e9k (kiv\u00e9ve a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas megszor\u00edt\u00e1sok id\u0151szak\u00e1t, amikor itt is \u00e1tt\u00e9rtek a bronzra). Az \u00f6tsz\u00e1z miles, vagyis a f\u00e9lfontos m\u00e1r el\u00e9g komoly \u00f6sszegnek sz\u00e1m\u00edtott ahhoz, hogy pap\u00edrra nyomj\u00e1k (l\u00e1sd jobbra). A legnagyobb c\u00edmlet a sz\u00e1zfontos volt \u2013 \u00e1m Erec Jiszr\u00e1\u00e9l akkori lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge \u00fagy lehetett vele, ahogyan mi vagyunk az ezerdoll\u00e1rossal: aligha l\u00e1tott a saj\u00e1t szem\u00e9vel ilyen bank\u00f3t, legfeljebb hallott arr\u00f3l, hogy l\u00e9tezik. Sz\u00e1z fontot egy j\u00f3l k\u00e9pzett szakmunk\u00e1s negyven h\u00f3nap alatt keresett meg nett\u00f3ban \u2013 vagyis ez a bank\u00f3 k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl olyan volt, mintha ma l\u00e9tezne \u00f6tmilli\u00f3 forintos bankegy.<\/p>\n Az Anglo-Palestine Bank 1952-ben nevet v\u00e1ltoztatott \u2013 ekkor kapta a Bank Leumi, azaz Nemzeti Bank nevet, \u00e9s 1955-ig, a Bank Jiszr\u00e1\u00e9l megalakul\u00e1s\u00e1ig ez a c\u00e9g t\u00f6lt\u00f6tte be a k\u00f6zponti jegybank szerep\u00e9t. A Bank Leumi \u00e1ltal eleinte kiadott v\u00e1lt\u00f3p\u00e9nz \u00fagyszint\u00e9n a mil volt, ezt azonban r\u00f6videsen a bibliai id\u0151k prut\u00e1j\u00e1ra cser\u00e9lt\u00e9k. A valuta angol fonthoz k\u00f6t\u00f6tts\u00e9ge 1954. janu\u00e1r 1-j\u00e9n sz\u0171nt meg, a pruta pedig hat \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb \u2013 ekkort\u00f3l az agora lett a v\u00e1lt\u00f3p\u00e9nz, \u00e9s ebb\u0151l egy egys\u00e9gben m\u00e1r nem ezer volt, hanem csak sz\u00e1z. Az elnevez\u00e9st a H\u00e9ber Nyelv Akad\u00e9mi\u00e1ja javasolta, \u00e9spedig S\u00e1muel els\u0151 k\u00f6nyve (2:36) alapj\u00e1n: \u201e\u00c9s l\u00e9szen, aki megmarad h\u00e1zadban, elj\u00f6n leborulni el\u0151tte egy ez\u00fcst agor\u00e1\u00e9rt \u00e9s egy cip\u00f3 keny\u00e9r\u00e9rt\u2026\u201d Noha alij\u00e1m el\u0151tt n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal bevont\u00e1k, \u00e9n m\u00e9g haszn\u00e1ltam egyagor\u00e1st.<\/p>\n A mil, illetve a pruta le\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s a nemzeti valuta fonthoz k\u00f6t\u00f6tts\u00e9g\u00e9nek felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1val ha v\u00e9get azonnal nem is \u00e9rt, mindenesetre kezdett meginogni az a mai szemmel n\u00e9zve elk\u00e9peszt\u0151 stabilit\u00e1s \u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u00e1ll\u00f3s\u00e1g, amely az Erec Jiszr\u00e1\u00e9l-i fizet\u0151eszk\u00f6zt j\u00f3 h\u00e1rom \u00e9vtizeden \u00e1t jellemezte. Az akkor m\u00e9g \u2013 gazdas\u00e1gilag f\u00f6lt\u00e9tlen\u00fcl \u2013 mindenhat\u00f3 \u00e1llam megkezdte a valut\u00e1val val\u00f3 j\u00e1tszadoz\u00e1st, magyar\u00e1n annak el\u00e9rt\u00e9ktelen\u00edt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n A l\u00edra kitartott, am\u00edg az izraeli baloldal politikai egyeduralma tartott; az 1977-es nagy korm\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s, mint annyi m\u00e1s ter\u00fcleten, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ven bel\u00fcl itt is \u00fajat hozott. Nevezetesen a m\u00e1r a T\u00f3r\u00e1ban is szerepl\u0151 sekelt, amely 1980-ban mutatkozott be els\u0151 \u00edzben. T\u00edz l\u00edra \u00e9rt egy sekelt, egy sekel pedig sz\u00e1z \u00faj agor\u00e1t (a l\u00edra agor\u00e1ja akkorra m\u00e1r r\u00e9g \u00e1ldozat\u00e1ul esett az infl\u00e1ci\u00f3nak). A sekel ideol\u00f3giai mondanival\u00f3t hordozott: a Begin-korm\u00e1ny Zsabotyinszkij elvei alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 gazdas\u00e1gpolitik\u00e1j\u00e1t \u00e9s harcos nacionalizmus\u00e1t volt hivatva hirdetni. Begin\u00e9kkel bek\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt Izraelben is a kapitalizmus, sok esetben a vadkapitalizmus is, \u00e1m a r\u00e9gi p\u00e1rt\u00e1llam, vagy \u00e1llamp\u00e1rt, kinek hogyan tetszik, nem egyk\u00f6nnyen adta meg mag\u00e1t.<\/p>\n <\/p>\n![\"palestin-pound\"](\"http:\/\/magazin.shalom-olim.com\/wp-content\/uploads\/2014\/11\/palestin-pound.jpg\")
<\/a>A palesztin font addig tartott ki Erec Jiszr\u00e1\u00e9lban, m\u00edg az \u00e1llam meg nem alakult. Azaz kicsivel m\u00e9g tov\u00e1bb is. Transzjord\u00e1ni\u00e1ban eg\u00e9szen 1949-ig t\u0171rt\u00e9k meg, az elfoglalt Nyugati Parton pedig m\u00e9g egy \u00e9vig, 1950-ben; akkor lev\u00e1ltott\u00e1k a p\u00e9nzk\u00e9nt az\u00f3ta sem igen funkcion\u00e1l\u00f3 din\u00e1rral. Izraelben az \u00e1llamalap\u00edt\u00e1st n\u00e9gy\u00e9ves \u00e1tmeneti id\u0151szak k\u00f6vette: 1948 \u00e9s 1952 k\u00f6z\u00f6tt a palesztin font leg\u00e1lis fizet\u0151eszk\u00f6z volt, noha 1948 augusztus\u00e1ban \u00faj bankjegyeket adott ki a Szochnut \u00e1ltal birtokolt, londoni k\u00f6zpont\u00fa Anglo-Palestine Bank. Ezt is az angol fonthoz k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k, a neve is v\u00e1ltozatlanul maradt angolul is, arabul is, de h\u00e9ber\u00fcl m\u00e1r lira Erec Jiszr\u00e1\u00e9litnek, azaz Erec Jiszr\u00e1\u00e9l-i l\u00edr\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k. 1952-ben egy az egyben v\u00e1ltotta fel az imm\u00e1r abszol\u00fat izraeli fizet\u0151eszk\u00f6z: a lira Jiszr\u00e1\u00e9lit. Az izraeli l\u00edra beceneve azonban tov\u00e1bbra is megmaradt \u2013 fontnak, \u00e9s a szimb\u00f3lum \u2013 \u0141 \u2013 sem v\u00e1ltozott.<\/p>\n<\/a><\/p>\n