{"id":762,"date":"2013-11-08T14:18:03","date_gmt":"2013-11-08T12:18:03","guid":{"rendered":"http:\/\/www.shalom-olim.com\/?p=762"},"modified":"2017-10-05T16:17:49","modified_gmt":"2017-10-05T13:17:49","slug":"eliezer-ben-jehuda-es-a-heber-nyelv-feltamadasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/?p=762","title":{"rendered":"A h\u00e9ber nyelv felt\u00e1mad\u00e1sa"},"content":{"rendered":"

Szinte mindenkinek, aki hosszabb id\u0151re megj\u00e1rta m\u00e1r Izraelt, van muris t\u00f6rt\u00e9nete, adom\u00e1ja a h\u00e9ber nyelvvel kapcsolatban. M\u00e9g az \u00f6tvenes \u00e9vek elej\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt, t\u00e1rsas\u00e1gban, valahol Ramat Gan v\u00e1ros\u00e1ban: egy finom, szem\u00fcveges \u00far, akit \u00e9pp bemutattak egy nem kev\u00e9sb\u00e9 finom, id\u0151s h\u00f6lgynek, azt k\u00e9rdezte: \u201eNe haragudjon, nem tal\u00e1lkoztunk mi m\u00e1r valahol?\u201d Mire az id\u0151s, h\u00f6lgy \u2013 \u00f6sszekeverve a szem\u00fcveget jelent\u0151 misk\u00e1f\u00e1jim \u00e9s a nadr\u00e1got jelent\u0151 michn\u00e1sz\u00e1jim szavakat \u2013 ekk\u00e9pp sz\u00f3lt: \u201eVegye le a nadr\u00e1gj\u00e1t, \u00e9s megmondom, ki maga.\u201d<\/p>\n

A sztori magyarajk\u00fa k\u00f6r\u00f6kben zajlott \u2013 de nem j\u00e1tsz\u00f3dhatott volna le a h\u00e9ber nyelv 19-20. sz\u00e1zadi felt\u00e1maszt\u00e1sa, \u00e9s jeles\u00fcl Eli\u00e9zer ben Jehuda nyelv\u00faj\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl. De val\u00f3ban holt nyelv volt-e a h\u00e9ber, vagy Cecil Rothnak volt igaza, aki azt mondta: \u201eBen Jehuda el\u0151tt a zsid\u00f3k tudtak h\u00e9ber\u00fcl besz\u00e9lni; ben Jehuda ut\u00e1n m\u00e1r besz\u00e9ltek is\u201d? S val\u00f3ban egy emberhez k\u00f6thet\u0151 a nyelv renesz\u00e1nsza, vagy a t\u00f6bbieket igazs\u00e1gtalanul elhanyagoljuk?<\/p>\n

Ma m\u00e1r milli\u00f3k anyanyelve a h\u00e9ber \u2013 hagyom\u00e1nyunk szerint a nyelv, amelyen Isten is besz\u00e9lt \u00c1d\u00e1mmal \u00e9s \u00c9v\u00e1val a paradicsomban \u2013, \u00e1m ez \u00e9vezredeken kereszt\u00fcl nem \u00edgy volt: konkr\u00e9tan a m\u00e1sodik sz\u00e1zad \u00f3ta. Akkor \u00e9rt v\u00e9get \u2013 a zsid\u00f3 \u00e1llamis\u00e1g legutols\u00f3 maradv\u00e1nyainak felsz\u00e1mol\u00e1sa ut\u00e1n \u2013 a misnai h\u00e9ber besz\u00e9lt nyelvk\u00e9nt val\u00f3 haszn\u00e1lata. (A misnai h\u00e9ber nem m\u00e1s volt, mint a korai rabbinikus h\u00e9ber nyelv, a bibliai h\u00e9ber k\u00f6zvetlen lesz\u00e1rmazottja, amit a zsid\u00f3s\u00e1g a babiloni fogs\u00e1g ut\u00e1n \u0151rz\u00f6tt meg.) A klasszikus h\u00e9bert \u00edr\u00e1sban \u0151rizte meg a Tanach \u00e9s a Misna, a h\u00e9ber nyelv besz\u00e9dben t\u00f6rt\u00e9nt haszn\u00e1lata azonban korl\u00e1tok k\u00f6z\u00e9 szorult: els\u0151sorban liturgikus c\u00e9lokra haszn\u00e1lt\u00e1k, s t\u00e1jegys\u00e9genk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 form\u00e1i alakultak ki. Elszakadt egym\u00e1st\u00f3l kiejt\u00e9sben az asken\u00e1z h\u00e9ber \u00e9s a szef\u00e1rd h\u00e9ber, ami pedig a klasszikus von\u00e1sokb\u00f3l a legt\u00f6bbet meg\u0151rz\u00f6tt jemeni h\u00e9bert illeti, az annyira elszigetel\u0151d\u00f6tt a vil\u00e1g t\u00f6bbi r\u00e9szeit\u0151l, hogy m\u0171vel\u0151i nem is szereztek tudom\u00e1st a h\u00e9ber \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9s\u00e9r\u0151l. \u00c1m az egyes nyelveken bel\u00fcl is voltak k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek, m\u00e1sk\u00e9nt haszn\u00e1lta az asken\u00e1z h\u00e9bert a lengyel \u00e9s m\u00e1sk\u00e9nt a litv\u00e1n zsid\u00f3s\u00e1g. A mindennapokb\u00f3l pedig kiszorult a h\u00e9ber: a szef\u00e1rd zsid\u00f3s\u00e1g a ladino \u00e9s az arab nyelvet haszn\u00e1lta, az asken\u00e1zok pedig a jiddist \u00e9s m\u00e9g annak az orsz\u00e1gnak a nyelv\u00e9t, ahol \u00e9ltek. Egyetlen nyelv l\u00e9tezett, amely zsid\u00f3 lingua francak\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhetett: a h\u00e9ber, amely nem volt holt \u2013 de \u00e9l\u0151 nyelv sem, valahol a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tezett.<\/p>\n

Ezen az \u00e1llapoton v\u00e1ltoztatott a haszkala, a zsid\u00f3 felvil\u00e1gosod\u00e1s korszaka, amelynek tagjai, a m\u00e1szkilim \u2013 abb\u00e9li igyekezet\u00fckben, hogy a rabbinikus j\u00fadaizmust\u00f3l min\u00e9l ink\u00e1bb elt\u00e1volodjanak \u2013 \u00fagy hat\u00e1roztak: a zsid\u00f3s\u00e1gnak sz\u00e9pirodalomra van sz\u00fcks\u00e9ge, \u00e9spedig a bibliai h\u00e9ber nyelven. Sorra fontol\u00f3ra vett\u00e9k a t\u00f6bbi lehet\u0151s\u00e9get, \u00e9s ez t\u0171nt a leg\u00e9letk\u00e9pesebbnek. \u00c1m \u00edgy is sok neh\u00e9zs\u00e9g el\u00e9 n\u00e9ztek, \u00e9s nagy sz\u00fcks\u00e9g volt arra, hogy elj\u00f6jj\u00f6n a modern h\u00e9ber els\u0151 nagy pr\u00f3f\u00e9t\u00e1ja, Mendele Moch\u00e9r Szf\u00e1rim szem\u00e9ly\u00e9ben.<\/p>\n

A hangzatos n\u00e9v persze \u00e1ln\u00e9v; visel\u0151je, J\u00e1kov Abrimovics (1846-1917) \u00f6nmag\u00e1t nevezte el Moch\u00e9r Szf\u00e1rimnak, ami k\u00f6nyv\u00e1rust jelent. A haszkala \u00edr\u00f3jak\u00e9nt h\u00e9ber\u00fcl kezdett \u00edrni, \u00e9spedig mindent a kor h\u00e9ber irodalmi szab\u00e1lyainak megfelel\u0151en, amelyek a bibliai nyelvezethez val\u00f3 szigor\u00fa ragaszkod\u00e1st \u00edrt\u00e1k el\u0151. Volt egy korszak, amikor \u00e1tt\u00e9rt a jiddisre, \u00e9s ezzel val\u00f3s\u00e1gos nyelvi forradalmat okozott, aminek nyom\u00e1n a h\u00e9ber mellett most m\u00e1r a jiddis is irodalmi nyelvv\u00e9 l\u00e9pett el\u0151; \u00e1m Moch\u00e9r Szf\u00e1rim jiddis korszaka 1886-ban lez\u00e1rult, az \u00edr\u00f3 visszat\u00e9rt a h\u00e9berhez \u2013 imm\u00e1r a szab\u00e1lyok figyelmen k\u00edv\u00fcl hagy\u00e1s\u00e1val, s a sz\u00f3kincset a rabbinikus korszak \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkor szavaival duzzasztotta fel. Ezzel kv\u00e1zi szintetikus nyelvet hozott l\u00e9tre; a nyelv\u00e9szek \u00edt\u00e9lete szerint igaz\u00e1ndib\u00f3l a rabbinikus h\u00e9ber nyelvet vitte tov\u00e1bb, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nyelvtanilag.<\/p>\n

Mendele st\u00edlus\u00e1t gyorsan \u00e1tvett\u00e9k a kort\u00e1rs szerz\u0151k, \u00e9s az robban\u00e1sszer\u0171en terjedt tov\u00e1bb, t\u00f6bbek k\u00f6zt a h\u00e9ber irodalom olyan nagy neveinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, mint Ahad Haam \u00e9s Ch\u00e1im Nachman Bialik (r\u00f3luk term\u00e9szetesen k\u00fcl\u00f6n lesz sz\u00f3 az Arck\u00e9pcsarnok sorozatunkban). Eur\u00f3p\u00e1ban minden\u00fctt tucatj\u00e1val jelentek meg a h\u00e9ber lapok, magazinok, f\u0151leg hogy vir\u00e1gba sz\u00f6kkent egy \u00faj zsid\u00f3 sport: az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s. S amikor a h\u00e9ber k\u00f6lt\u0151k \u00e9s \u00edr\u00f3k, akik \u00e1ltal\u00e1ban nem csak a nyelv, de a cionizmus eszm\u00e9je ir\u00e1nt is elk\u00f6telezettek voltak, alij\u00e1ztak, hatalmas befoly\u00e1ssal voltak az Erec Jiszr\u00e1\u00e9lben besz\u00e9lt h\u00e9ber nyelvre is.<\/p>\n

Ha err\u0151l a befoly\u00e1sr\u00f3l esik sz\u00f3, mindenkinek Eli\u00e9zer Ben Jehuda (1858-1922) ugrik be, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert nincs izraeli v\u00e1ros, ahol ne neveztek volna el f\u0151\u00fatvonalat r\u00f3la. An\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmit is le akarn\u00e1nk vonni az \u00e9rdemeib\u0151l, meg kell \u00e1llap\u00edtanunk, hogy legf\u0151bb hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sai ideol\u00f3giaiak \u00e9s szimbolikusak voltak. A h\u00e9ber nyelv meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t nem a Jeruzs\u00e1lemben dolgoz\u00f3 Ben Jehuda v\u00e9gezte el, hanem az els\u0151 \u00e9s a m\u00e1sodik alij\u00e1val \u00e9rkezettek, azok, akik a gyermekeiket az els\u0151 h\u00e9ber iskol\u00e1kba j\u00e1ratt\u00e1k. Nekik k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en lett a h\u00e9ber ism\u00e9t a mindennapok nyelve, v\u00e9g\u00fcl pedig az \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u0151 Orsz\u00e1g\u00e9 \u00e9s a zsid\u00f3 nemzet\u00e9.<\/p>\n

Ben Jehuda a c\u00e1ri Oroszorsz\u00e1gban sz\u00fcletett, a ma Belarusz \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 Luzskijban, 1858. janu\u00e1r 7-\u00e9n \u2013 az id\u00e9n sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9ve, Eli\u00e9zer Jich\u00e1k Perlman n\u00e9ven. Vall\u00e1sos nevel\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt, h\u00e1rom\u00e9ves kor\u00e1t\u00f3l h\u00e9derbe j\u00e1rt, \u00e9s a h\u00e9derek k\u00f6ztudom\u00e1s\u00faan nem arr\u00f3l h\u00edresek, hogy diszlexi\u00e1sokat \u00e9s diszgr\u00e1fi\u00e1sokat ontanak magukb\u00f3l. Egy h\u00e9derbe j\u00e1rt zsid\u00f3 gyerek hat\u00e9ves kor\u00e1ra m\u00e1r biztons\u00e1ggal \u00edr-olvas, m\u00edg a vele egykor\u00fa nem-zsid\u00f3 gyerekek z\u00f6me iskolakezd\u00e9skor m\u00e9g a bet\u0171ket sem ismeri. Ben Jehuda tizenk\u00e9t \u00e9ves kor\u00e1ra m\u00e1r kilenc \u00e9ve h\u00e9berezett, \u00e9s j\u00f3kora passzusokat tudott k\u00edv\u00fclr\u0151l a T\u00f3r\u00e1b\u00f3l, a Misn\u00e1b\u00f3l \u00e9s a Talmudb\u00f3l. Sz\u00fclei rabbit akartak tan\u00edttatni bel\u0151le, \u00e9s jesiv\u00e1ba k\u00fcldt\u00e9k, ahol m\u00e9g ink\u00e1bb elm\u00e9ly\u00fclt a nyelvben, \u00e1m mivel ez volt a haszkala korszaka, vil\u00e1gi irodalmat is olvasott. K\u00e9s\u0151bb franci\u00e1ul \u00e9s n\u00e9met\u00fcl is megtanult \u2013 ehhez j\u00f6tt m\u00e9g term\u00e9szetesen sz\u00fcl\u0151haz\u00e1ja nyelve, az orosz \u2013, \u00e9s a lettorsz\u00e1gi D\u00fcneburgban (ma: Daugavpils) tanult tov\u00e1bb. Itt ker\u00fclt el\u0151sz\u00f6r kapcsolatba a cionizmussal a H\u00e1S\u00e1h\u00e1r c\u00edm\u0171 lap r\u00e9v\u00e9n, \u00e9s itt jutott arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy a h\u00e9ber nyelv meg\u00fajul\u00e1sa lehet az a t\u00e9nyez\u0151, amelynek nyom\u00e1n a vil\u00e1g zsid\u00f3s\u00e1ga, vagy legal\u00e1bbis annak z\u00f6me, Izrael F\u00f6ldj\u00e9re v\u00e1ndorol majd. N\u00e9zetei kialakul\u00e1s\u00e1t a tizenkilencedik sz\u00e1zad harmadik harmad\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sei er\u0151sen befoly\u00e1solt\u00e1k. 1877-ben \u00fczent hadat Oroszorsz\u00e1g az Ottom\u00e1n Birodalomnak a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kt\u0151l f\u00fcggetlened\u0151 szl\u00e1v testv\u00e9rn\u00e9p, a bulg\u00e1rok megseg\u00edt\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Ben Jehud\u00e1t leny\u0171g\u00f6zte a gondolat, hogy helyre\u00e1llnak a bulg\u00e1r nemzet jogai \u2013 \u00e9spedig az \u0151si bulg\u00e1r f\u00f6ld\u00f6n, \u00e9s azon gondolkodott, mi lenne, ha ugyanez a zsid\u00f3s\u00e1ggal is megt\u00f6rt\u00e9nne? Az a sz\u00e1zad am\u00fagy is a nemzet\u00e1llami t\u00f6rekv\u00e9sekt\u0151l visszhangzott \u2013 nem sokkal kor\u00e1bban teljesedett ki az olasz egys\u00e9g is \u2013, s ez minden bizonnyal d\u00f6nt\u0151 hat\u00e1st gyakorolt ben Jehuda cionizmus\u00e1nak sz\u00e1rba sz\u00f6kken\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

A p\u00e1rizsi Sorbonne-on a K\u00f6zel-Kelet t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t \u00e9s politik\u00e1j\u00e1t tanulm\u00e1nyozta. K\u00e9s\u0151bb megj\u00e1rta Alg\u00e9ri\u00e1t, \u00e9s m\u00e9ly benyom\u00e1st tett r\u00e1, hogy az ottani zsid\u00f3kkal csak h\u00e9ber\u00fcl tudott \u00e9rtekezni. Alg\u00edr volt az a v\u00e1ros, ahol a mindennapokban haszn\u00e1lni tudta a h\u00e9bert. Itteni tart\u00f3zkod\u00e1sa sor\u00e1n t\u00f6bb cikkben bizonygatta a h\u00e9ber praktikus mivolt\u00e1t, valamint azt, hogy ha Erec Jiszr\u00e1\u00e9lben felt\u00e1mad ez a nyelv, a zsid\u00f3 fiatals\u00e1g sem hanyagoln\u00e1 el a j\u00fadaizmust. Cikkeinek fogadtat\u00e1sa vegyes volt, \u00e1m ben Jehuda alij\u00e1zott, \u00e9s n\u00e9zeteit a helysz\u00ednen igyekezett \u00e1t\u00fcltetni a gyakorlatba.<\/p>\n

Ben Jehuda akci\u00f3terve h\u00e1rom pill\u00e9ren nyugodott. Az egyik volt a H\u00e9ber odahaza, a m\u00e1sik a H\u00e9ber az iskol\u00e1ban, m\u00edg a harmadik a Szavak, szavak, szavak. Ben Jehuda az els\u0151 koncepci\u00f3 nev\u00e9ben m\u00e1r a g\u00e1lutban is csakis \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag h\u00e9ber\u00fcl volt hajland\u00f3 \u00e9rtekezni b\u00e1rmely zsid\u00f3val, akivel tal\u00e1lkozott. A f\u00e1ma szerint az els\u0151 ilyen k\u00eds\u00e9rletre m\u00e9g P\u00e1rizsban, a Montmartre egyik k\u00e1v\u00e9h\u00e1z\u00e1ban ker\u00fclt sor. Noha a kor egy sor szav\u00e1nak nem l\u00e9tezett akkor m\u00e9g h\u00e9ber megfelel\u0151je, ben Jehuda, miut\u00e1n az 1881. esztend\u0151ben kisz\u00e1llt Jaf\u00f3n a haj\u00f3r\u00f3l, nagy lelkesed\u00e9ssel besz\u00e9lt h\u00e9ber\u00fcl el\u0151bb egy zsid\u00f3 p\u00e9nzv\u00e1lt\u00f3val, majd egy zsid\u00f3 kocsissal, v\u00e9g\u00fcl pedig egy zsid\u00f3 fogad\u00f3ssal. A legels\u0151 alij\u00e1z\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt volt teh\u00e1t, \u00e9s azon nyomban munk\u00e1hoz l\u00e1tott, hogy kifejlesszen egy \u00faj nyelvet, ami kiv\u00e1lthatja a jiddist \u00e9s a t\u00f6bbi helyi dialektust a mindennapokban.
\nEzen ideol\u00f3gia jegy\u00e9ben nevelte fi\u00e1t sz\u00e1zsz\u00e1zal\u00e9kosan h\u00e9ber nyelv\u0171 k\u00f6rnyezetben.<\/p>\n

A m\u00e1r Erecben sz\u00fcletett Ben-Cionnak (1882-1943) gyermekkor\u00e1ban nem is volt szabad hallania m\u00e1s nyelvet; \u00e9desanyja egy alkalommal kapott hideget-meleget, mert az apa azon kapta, hogy orosz altat\u00f3dalt \u00e9nekel a kisfi\u00fanak. Ha olyan l\u00e1togat\u00f3 \u00e9rkezett, aki nem besz\u00e9lt h\u00e9ber\u00fcl, automatikusan szobafogs\u00e1g v\u00e1rt r\u00e1, nehogy egy sz\u00f3t is meghalljon egy idegen nyelvb\u0151l. N\u00e9gy \u00e9ves kor\u00e1ig nem is nagyon sz\u00f3lalt meg. K\u00e9s\u0151bbi visszaeml\u00e9kez\u00e9se szerint az altat\u00f3dallal kapcsolatos botr\u00e1ny, valamint a leteremtett, zokog\u00f3 anya ijeszt\u0151 l\u00e1tv\u00e1nya okozta a sokkot, amelynek hat\u00e1s\u00e1ra v\u00e9gre megsz\u00f3lalt.<\/p>\n

Ben-Cion lett a vil\u00e1gon az els\u0151 ember, aki a modern h\u00e9bert mintegy anyanyelvek\u00e9nt besz\u00e9lte. Nem okozott csal\u00f3d\u00e1st apj\u00e1nak, holott a gyermekkora mindennek volt nevezhet\u0151, csak ide\u00e1lisnak nem. J\u00e1tszott volna a t\u00f6bbiekkel, akik azonban mind m\u00e1s nyelven besz\u00e9ltek; maradt teh\u00e1t a M\u00e1chernek (Gyors) elnevezett kutya, aki a modern h\u00e9berb\u0151l t\u00f6bb tucat sz\u00f3t \u00e9rtett ugyan, de vissza legfeljebb csak ugatni tudott. Bar\u00e1tok n\u00e9lk\u00fcl n\u0151tt fel, r\u00e1ad\u00e1sul \u00fagy, hogy t\u00f6bb testv\u00e9re belehalt a Jeruzs\u00e1lemben \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n akkoriban tombol\u00f3 dift\u00e9riaj\u00e1rv\u00e1nyba. Ehhez j\u00e1rult, hogy \u0151t \u00e9s csal\u00e1dj\u00e1t folyamatosan vegz\u00e1lt\u00e1k a jeruzs\u00e1lemi h\u00e1r\u00e9di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g azon tagjai, akik szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9st l\u00e1ttak a h\u00e9ber mindennapi haszn\u00e1lat\u00e1ban.<\/p>\n

Ben-Cion az \u00e9desanyja hal\u00e1la ut\u00e1n a nagyn\u00e9nje szem\u00e9ly\u00e9ben kapott mostoh\u00e1t: az apja ugyanis az 1891-ben t\u00e9b\u00e9c\u00e9ben elhunyt Dvora hal\u00e1la ut\u00e1n annak n\u0151v\u00e9r\u00e9t, Hemd\u00e1t vette feles\u00e9g\u00fcl. Ben-Cion tizenkilenc \u00e9vesen haj\u00f3zott Eur\u00f3p\u00e1ba, hogy fels\u0151fok\u00fa tanulm\u00e1nyokat v\u00e9gezzen P\u00e1rizsban \u00e9s Berlinben; \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt t\u00e9rt haza, \u00e9s eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben elk\u00f6telezettje maradt a cionizmus \u00fcgy\u00e9nek. Anyja hal\u00e1la ut\u00e1n megv\u00e1ltoztatta a nev\u00e9t Itam\u00e1r Ben-\u00c1vira. Az Itam\u00e1r T.M.R. gy\u00f6ke datoly\u00e1t, datolyap\u00e1lm\u00e1t jelent, ami a cionizmus egyik jelk\u00e9pe; az \u00c1vi pedig azt jelenti, \u00e9desap\u00e1m, de kezd\u0151bet\u0171i \u2013 a h\u00e9berben: alef, b\u00e9t, jud \u2013 megegyeznek Eli\u00e9zer ben Jehuda nev\u00e9nek kezd\u0151bet\u0171ivel. Az \u00e1llam alap\u00edt\u00e1s\u00e1t azonban nem \u00e9rhette meg: \u00f6t \u00e9vvel azel\u0151tt hunyt el.<\/p>\n

Ben Jehuda ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak kettes sz\u00e1m\u00fa alappill\u00e9re, a H\u00e9ber az iskol\u00e1ban volt a legfontosabb, s ennek a nyelv\u00faj\u00edt\u00f3 maga is a tudat\u00e1ban volt. Szorgalmazta, hogy az ereci zsid\u00f3 iskol\u00e1kban kiz\u00e1r\u00f3lag a h\u00e9bert haszn\u00e1lj\u00e1k a rabbik \u00e9s a pedag\u00f3gusok, lett l\u00e9gyen a tanint\u00e9zet vall\u00e1sos vagy vil\u00e1gi. Tiszt\u00e1ban volt vele, hogy amennyiben a fiatal gener\u00e1ci\u00f3kat nem siker\u00fcl a h\u00e9berre r\u00e1kapatni, az eg\u00e9sz kezdem\u00e9nyez\u00e9s csak szalmal\u00e1ng lesz. Amikor Niszim Bech\u00e1r, a jeruzs\u00e1lemi Alliance Israelit\u00e9 Universelle iskola Tor\u00e1 ve\u00c1vod\u00e1 iskol\u00e1j\u00e1nak igazgat\u00f3ja felk\u00e9rte, tan\u00edtson n\u00e1la, kapva kapott az alkalmon. Bech\u00e1r meg\u00e9rtette, milyen fontos, hogy az iskol\u00e1kban a h\u00e9ber legyen a kiz\u00e1r\u00f3lagos tannyelv, hiszen akkoriban el\u0151sz\u00f6r tanultak egy tanteremben a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekb\u0151l \u00e9rkezett nebul\u00f3k. Egy ma alij\u00e1z\u00f3 csal\u00e1d gyereke eset\u00e9ben a vil\u00e1g legterm\u00e9szetesebb dolga, hogy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gbe ker\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n h\u00f3napokkal m\u00e1r foly\u00e9konyan besz\u00e9li a h\u00e9bert \u00e9s nem egyszer \u0151 ford\u00edt, tolm\u00e1csol a nyelvvel csak vesz\u0151d\u0151 sz\u00fcl\u0151knek, akkoriban azonban ez nem volt mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151. Bech\u00e1r elmagyar\u00e1zta a maga tan\u00edt\u00e1si met\u00f3dus\u00e1t is az \u00faj taner\u0151nek. Ez volt a \u201ch\u00e9bert h\u00e9ber\u00fcl\u201d, azaz egy k\u00f6zvetlen rendszer, amin\u00e9l nem haszn\u00e1lnak idegen szavakat. Ma is ez a c\u00e9l a h\u00e9ber tanul\u00e1sakor: lehet\u0151leg csak h\u00e9ber szavakkal kifejezni mindent, az angol vagy m\u00e1s seg\u00e9dnyelv k\u00f6zbeiktat\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl. Bech\u00e1rnak alkalma ny\u00edlt a m\u00f3dszert az Alliance egyik isztambuli iskol\u00e1j\u00e1ban kipr\u00f3b\u00e1lni, ugyanis alij\u00e1ja el\u0151tt ott volt iskolaigazgat\u00f3. Ben Jehuda, aki m\u00e1r t\u00e9b\u00e9c\u00e9sen alij\u00e1zott, roml\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota miatt csak r\u00f6vid ideig tan\u00edthatott, de az a r\u00f6vid id\u0151szak sikeresnek bizonyult. A tan\u00edtv\u00e1nyok, ak\u00e1rcsak ma, h\u00f3napok alatt foly\u00e9konyan csevegtek, \u00edrtak \u00e9s olvastak h\u00e9ber\u00fcl, iskol\u00e1ban \u00e9s otthon egyar\u00e1nt. Joggal \u00edrhatta 1886-ban lapj\u00e1ban, a HaCviben ben Jehuda: \u201cA h\u00e9ber nyelv otthonr\u00f3l a tanh\u00e1zba ker\u00fcl, a tanh\u00e1zb\u00f3l az iskol\u00e1ba, az iskol\u00e1b\u00f3l haza, \u00e9s\u2026 \u00e9l\u0151 nyelvv\u00e9 v\u00e1lik\u201d.<\/p>\n

Ben Jehuda szem\u00e9lyes p\u00e9ld\u00e1ja \u00e9s sikere hatalmas hat\u00e1ssal volt tan\u00e1rkoll\u00e9g\u00e1ira. A h\u00e9beroktat\u00e1ssal akkoriban tenger baj volt: nem volt el\u00e9g k\u00e9pzett tan\u00e1r, nem l\u00e9teztek tank\u00f6nyvek, nem \u00e1lltak rendelkez\u00e9sre dalok, mond\u00f3k\u00e1k, j\u00e1t\u00e9kok, hi\u00e1nyzott a terminol\u00f3gia, \u00e9s m\u00e9g sorolhatn\u00e1nk. D\u00e1vid Judelevics, az els\u0151 ereci h\u00e9bertan\u00e1rok egyike 1928-ban \u00edrta: \u201cAbban a neh\u00e9z l\u00e9gk\u00f6rben, k\u00f6nyvek, kifejez\u00e9sek, szavak, ig\u00e9k \u00e9s sok sz\u00e1z f\u0151n\u00e9v h\u00edj\u00e1n kellett elkezden\u00fcnk\u2026 tan\u00edtani. Lehetetlen le\u00edrni vagy elk\u00e9pzelni, milyen nyom\u00e1s alatt vetett\u00fck el az els\u0151 magvakat\u2026 Korl\u00e1tozottak voltak az elemi iskol\u00e1s h\u00e9ber oktat\u00e1si eszk\u00f6z\u00f6k\u2026 F\u00e9lig n\u00e9m\u00e1k voltunk, dadogtunk, k\u00e9zzel-l\u00e1bbal magyar\u00e1ztunk.\u201d Hasonl\u00f3k\u00e9pp eml\u00e9kezett vissza ezekre az id\u0151kre egy m\u00e1sik prominens pedag\u00f3gus, D\u00e1vid Jelin: \u201cMinden tan\u00e1rnak volt vagy egy francia, vagy egy orosz tan\u00edt\u00e1si seg\u00e9dk\u00f6nyve, \u00e9s az abban le\u00edrtak szerint szervezte meg a h\u00e9bertan\u00edt\u00e1st\u2026 Tan\u00edt\u00e1si terminusok nem l\u00e9teztek. A [H\u00e9ber Nyelvi] Akad\u00e9mia tagja volt minden egyes falusi tan\u00edt\u00f3, aki a saj\u00e1t \u00edzl\u00e9se szerint kre\u00e1lhatott szavakat, \u00e9s persze ezeket a kre\u00e1ci\u00f3kat mindenki haszn\u00e1lta\u201d. A probl\u00e9m\u00e1k azonban, ha lassan \u00e9s nehezen is, de megold\u00f3dtak, \u00e9s a nyelvi renesz\u00e1nsz t\u00f6rt\u00e9nete igazi sikert\u00f6rt\u00e9net lett.<\/p>\n

\"eliezer_ben_yehuda_2_190410_377\"Ben Jehuda a fiatalok mellett a feln\u0151tteket is meg akarta nyerni mag\u00e1nak; miut\u00e1n \u00e9vekig a helyi H\u00e1h\u00e1v\u00e1celet c\u00edm\u0171 lapba \u00edrt, \u00e9pp ezzel a sz\u00e1nd\u00e9kkal gr\u00fcndolta 1884-ben, Jeruzs\u00e1lemben a H\u00e1Cvi (A Szarvas) c\u00edm\u0171 org\u00e1numot. Ez volt az a lap, ahol a fia, Ben-Cion \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t kezdte. Viszonylag \u00faj dolog volt akkor m\u00e9g a h\u00e9ber nyelv\u0171 lap (az els\u0151 ilyen \u00fajs\u00e1g 1855 k\u00f6r\u00fcl jelent meg). Az els\u0151 sz\u00e1m 1884. okt\u00f3ber 24-\u00e9n l\u00e1tott napvil\u00e1got. A kezdetben heti kiadv\u00e1nyb\u00f3l hamarosan napilap lett. A francia bulv\u00e1rsajt\u00f3 \u2013 f\u0151leg a Le Figaro \u2013 akkori layoutja \u00e9s st\u00edlusa \u00e1ltal befoly\u00e1solt Ben-Cion forradalmas\u00edtotta a h\u00e9ber \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1st: a szenz\u00e1ci\u00f3s, nagybet\u0171s c\u00edmek \u00e9s a modern zsurnalizmus t\u00f6bbi technikai kell\u00e9ke gy\u00f6keres szak\u00edt\u00e1st jelentett a kor\u00e1bbi fajs\u00falyos, komoly \u2013 \u00e9s a napi t\u00edz-tizenk\u00e9t \u00f3r\u00e1s k\u0151kem\u00e9ny mez\u0151gazdas\u00e1gi munka ut\u00e1n jobb\u00e1ra olvashatatlan \u2013 „n\u00e9met vonallal”. Hamarosan a H\u00e1Cvi lett az akkori ereci zsid\u00f3 olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g legkedveltebb lapja, nagyj\u00e1b\u00f3l az els\u0151 mez\u0151gazdas\u00e1gi telep\u00fcl\u00e9sek alap\u00edt\u00e1s\u00e1val egyid\u0151ben. Az \u00fajs\u00e1g a kor\u00e1bban kiz\u00e1r\u00f3lag n\u00e9met forr\u00e1sok helyett most m\u00e1r francia irodalmat is k\u00f6z\u00f6lt, \u00e9s teret adott az eredeti h\u00e9ber pr\u00f3z\u00e1nak. Kiad\u00e1sa folyam\u00e1n term\u00e9szetesen egy sor \u00faj h\u00e9ber kifejez\u00e9st (\u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, szerkeszt\u0151, t\u00e1virat, divat stb.) kellett l\u00e9trehozni. A lap 1908-ban nevet v\u00e1ltoztatott: H\u00e1Or (A f\u00e9ny) lett a c\u00edme. Az ottom\u00e1n korm\u00e1nyzat az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kirobban\u00e1sakor az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 zsid\u00f3 \u00e1llam propag\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt betiltotta.<\/p>\n

Ben Jehuda m\u00e1r P\u00e1rizsban nekil\u00e1tott az els\u0151 h\u00e9ber sz\u00f3t\u00e1r \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak, igaz, akkoriban m\u00e9g csak a saj\u00e1t nyelvtud\u00e1sa fejleszt\u00e9s\u00e9re, abban a noteszben, ahov\u00e1 a bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3list\u00e1t is fel\u00edrta. K\u00e9s\u0151bb azonban, mint a sz\u00f3t\u00e1r el\u0151szav\u00e1ban maga is \u00edrta, amikor napi szinten h\u00e9ber\u00fcl besz\u00e9lt, figyelmes lett arra, mennyi sz\u00f3 hi\u00e1nyzik a h\u00e9berb\u0151l, s a lista egyre n\u0151tt, elkezdte a szavakat a lapj\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lni, hogy ezzel is seg\u00edts\u00e9g\u00e9re legyen azoknak, akik a nyelvet tanulj\u00e1k. \u00c1m voltak neh\u00e9zs\u00e9gek. Ha Ben Jehuda a csal\u00e1dtagjaival, bar\u00e1taival besz\u00e9lt, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 a k\u00e9nye-kedve szerint haszn\u00e1lhatta a nyelvet, ha viszont a komplett t\u00e1rsadalmat r\u00e1 akarta kapatni a h\u00e9berre, a szavaknak prec\u00edzeknek, akkur\u00e1tusaknak kellett lenni\u00fck, \u00e9s szigor\u00fa filol\u00f3giai szab\u00e1lyoknak kellett megfelelni\u00fck. Tudom\u00e1nyos alapon szerkesztette teh\u00e1t a sz\u00f3t\u00e1r\u00e1t, n\u00e9ha napi tizennyolc \u00f3r\u00e1t dolgozva, \u00e9s az impoz\u00e1ns, tizenh\u00e9t k\u00f6tetes eredm\u00e9ny Az \u0151si \u00e9s modern h\u00e9ber teljes sz\u00f3t\u00e1ra c\u00edmet kapta. Csak hal\u00e1la ut\u00e1n \u00e1llt \u00f6ssze a sz\u00f3t\u00e1r, Hemd\u00e1nak \u00e9s Ben-Cionnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. A m\u0171 a mai napig egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 teljes\u00edtm\u00e9nyt jelent a h\u00e9bersz\u00f3t\u00e1rak szerkeszt\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\n

Ben Jehuda 1890-ben hozta l\u00e9tre a H\u00e9ber Nyelvi Tan\u00e1csot, r\u00e9szint a sz\u00f3t\u00e1rszerkeszt\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l, r\u00e9szint a nyelvvel kapcsolatos egy\u00e9b probl\u00e9m\u00e1k \u2013 terminol\u00f3gia, kiejt\u00e9s, kipontoz\u00e1s \u2013 megold\u00e1s\u00e1ra. Ebb\u0151l a test\u00fcletb\u0151l n\u0151tt ki a mai H\u00e9ber Nyelvi Akad\u00e9mia, amely az utols\u00f3 sz\u00f3t mondja ki a h\u00e9ber ter\u00e9n.<\/p>\n

Mindebb\u0151l l\u00e1thatjuk: noha ben Jehuda k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a h\u00e9ber nyelvnek szentelte az \u00e9let\u00e9t, nem \u0151 egyed\u00fcl \u00faj\u00edtotta azt meg, mint azt sokszor leegyszer\u0171s\u00edtve hallhatjuk. M\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 igaz, hogy a h\u00e9ber holt nyelv volt, amelyet csod\u00e1s m\u00f3don \u201cfelt\u00e1masztottak\u201d. Mint 1958-ban \u00edrta a filol\u00f3gus Ch\u00e1im Rabin: \u201c\u2026aligha t\u00falz\u00e1s azt \u00e1ll\u00edtani, hogy amikor Ben Jehuda els\u0151 cikke 1879-ben megjelent, a zsid\u00f3 f\u00e9rfiak t\u00f6bb mint fele meg\u00e9rtette a T\u00f3r\u00e1t, a napi im\u00e1ds\u00e1gokat, stb., \u00e9s mintegy \u00f6t\u00f6de el tudott olvasni egy h\u00e9ber k\u00f6nyvet, persze ez az ar\u00e1ny Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban, \u00c9szak-Afrik\u00e1ban \u00e9s Jemenben j\u00f3val nagyobb, m\u00edg a nyugati orsz\u00e1gokban j\u00f3val kisebb volt.\u201d<\/p>\n

Ben Jehuda, a nyelv\u00faj\u00edt\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra elengedhetetlen volt a t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet t\u00e1mogat\u00e1sa, amit maxim\u00e1lisan megkapott. J\u00f3kor volt j\u00f3 helyen: 1881-ben alij\u00e1zott, akkor, amikor sz\u00e9p sz\u00e1mmal tartottak Erec Jiszr\u00e1\u00e9lbe leend\u0151 zsid\u00f3 telepesek. Rendelkez\u00e9sre \u00e1llt a kritikus t\u00f6meg. A legt\u00f6bb alij\u00e1z\u00f3 hasonl\u00edtott ben Jehud\u00e1hoz: fiatal volt, k\u00e9pzett, idealista, kelet-eur\u00f3pai h\u00e1tt\u00e9rrel rendelkez\u0151, \u00e9s az \u00cdg\u00e9ret F\u00f6ldj\u00e9n akart \u00e9lni, \u00e9spedig m\u00e1s \u00e9letet, mint ap\u00e1i. Fogad\u00f3k\u00e9szek voltak az \u00faj\u00edt\u00e1saira, \u00e9s k\u00e9pess\u00e9geiket maguk is a r\u00e9gi-\u00faj nyelv szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott\u00e1k. 1886-ban l\u00e9tes\u00fclt az els\u0151 h\u00e9ber iskola Rison LeCionban. 1909-ben alap\u00edtott\u00e1k az els\u0151 h\u00e9ber v\u00e1rost, Tel-Avivot, ahol m\u00e1r csak h\u00e9ber\u00fcl folyt a diskurzus a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zakban, valamint a hivatalokban is \u2013 \u00edgy az ide \u00f6z\u00f6nl\u0151 ol\u00e9k k\u00e9nytelenek voltak ezt a nyelvet haszn\u00e1lni. Egy tel-avivi \u00edr\u00f3 \u00edrta 1913-ban: \u201cA jiddis sokkal ink\u00e1bb tr\u00e9fli, mint a diszn\u00f3h\u00fas. Nagy b\u00e1tors\u00e1g kell ahhoz, hogy ma valaki jiddis\u00fcl besz\u00e9ljen.\u201d<\/p>\n

Az 1881 \u00e9s 1921 k\u00f6z\u00f6tti bibliai nemzed\u00e9kben, negyven \u00e9vben forrott ki a fiatal h\u00e9ber anyanyelv\u0171ek els\u0151 nemzed\u00e9ke, akik sz\u00e1m\u00e1ra a nyelv egyben a nacionalista t\u00f6rekv\u00e9sek egyik szimb\u00f3luma is lett. Ezt a t\u00e9nyt ismert\u00e9k el a brit mand\u00e1tumi hat\u00f3s\u00e1gok 1922. november 22-\u00e9n: a h\u00e9ber ett\u0151l a napt\u00f3l kezdve Erec Jiszr\u00e1\u00e9l hivatalos nyelve.<\/p>\n

Eli\u00e9zer ben Jehuda \u00e9pp csak meg\u00e9rte ezt. Huszonn\u00e9gy nap m\u00falva \u2013 december 16-\u00e1n \u2013 elvesz\u00edtette a t\u00e9b\u00e9c\u00e9vel P\u00e1rizs \u00f3ta v\u00edvott hossz\u00fa \u00e9s keserves harcot, \u00e9s visszaadta lelk\u00e9t Teremt\u0151j\u00e9nek. Egyszerre volt pr\u00f3f\u00e9ta \u00e9s propagandista, elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati szakember, az \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9s jele \u00e9s szimb\u00f3luma, h\u00edv\u0151 ember \u00e9s cionista.<\/p>\n

Visszaford\u00edthatatlan folyamatot hagyott maga ut\u00e1n. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n \u00e9rkez\u0151k k\u00f6z\u00fcl sokan nem besz\u00e9ltek h\u00e9ber\u00fcl \u2013 de a gyerekeik m\u00e1r csak h\u00e9ber\u00fcl besz\u00e9ltek, \u00e9s a sz\u00fcl\u0151k sokszor t\u0151l\u00fck tanultak. A ben Jehuda \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t sz\u00e9ps\u00e9gesen \u00e1pol\u00f3, Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l elsz\u00e1rmazott izraeli humorista, Efr\u00e1im Kishon (jobbra) szavaival: \u201cA h\u00e9ber lett az az anyanyelv, amit a sz\u00fcl\u0151k tanulnak a gyerekekt\u0151l.\u201d Tel-Avivban l\u00e9trej\u00f6tt a Nyelvv\u00e9delmi L\u00e9gi\u00f3, amely n\u00e9ha att\u00f3l sem riadt vissza, hogy er\u0151szakkal k\u00e9nyszer\u00edtse ki a h\u00e9ber haszn\u00e1lat\u00e1t. Az utc\u00e1n m\u00e1s nyelven besz\u00e9l\u0151kre a l\u00e9gionist\u00e1k nem egyszer d\u00f6rrentek r\u00e1: \u201cZsid\u00f3, besz\u00e9lj h\u00e9ber\u00fcl!\u201d, \u00e9s el\u0151fordult, hogy milit\u00e1nsabb tagjaik sz\u00e9tvert\u00e9k az olyan gy\u0171l\u00e9seket, \u00f6sszej\u00f6veteleket, ahol jiddis\u00fcl folyt a sz\u00f3.<\/p>\n

lejegyezte: NECHEMIA BEN AVRAHAM
\nforr\u00e1s:\u00a0http:\/\/miertcion.blogspot.co.il\/2008\/04\/cionizmus-arckpcsarnoka-vii-elizer-ben.html<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szinte mindenkinek, aki hosszabb id\u0151re megj\u00e1rta m\u00e1r Izraelt, van muris t\u00f6rt\u00e9nete, adom\u00e1ja a h\u00e9ber nyelvvel kapcsolatban. M\u00e9g az \u00f6tvenes \u00e9vek…<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":1129,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"jetpack_post_was_ever_published":false,"_jetpack_newsletter_access":"","_jetpack_newsletter_tier_id":0,"footnotes":"","jetpack_publicize_message":"","jetpack_is_tweetstorm":false,"jetpack_publicize_feature_enabled":true,"jetpack_social_post_already_shared":true,"jetpack_social_options":{"image_generator_settings":{"template":"highway","enabled":false}}},"categories":[2],"tags":[],"jetpack_publicize_connections":[],"jetpack_featured_media_url":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/wp-content\/uploads\/2014\/11\/ivrit.jpg","jetpack_sharing_enabled":true,"jetpack_shortlink":"https:\/\/wp.me\/p7oEn5-ci","_links":{"self":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/762"}],"collection":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=762"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/762\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2145,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/762\/revisions\/2145"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1129"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=762"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=762"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/magazin.salomhaverim.com\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=762"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}