Sikeres alijáról általában akkor beszélünk, ha az új bevándorló rövid idő alatt beilleszkedik az izraeli társadalomba, felveszi a helyi szokásokat és könnyedén a rendszer részévé válik. Az már csak hab a tortán, ha a friss alijázó olyan tudást hoz magával, amivel akár a helyi viszonyokat megváltoztatva teremt értéket. A Nefesh B’Nefesh decemberi rendezvényén alijázott tanárok meséltek arról, hogyan változtatták meg az izraeli oktatási rendszert, belülről.
„Amikor a hibrid szót hallom, azonnal a fiam jut eszembe, aki egy éve a Hartman Intézetben tanul és aki igazán képviseli a két oktatási rendszer, a vallásos és világi közötti sikeres átmenetet – meséli Hannah Schwartz, a ra’ananai Frankel iskola egyik társalapítója. A fia és családja is bemutatkozott a Héber Egyetemen nemrég megrendezett első oktatási fórumon. Az Izrael iránt elkötelezett új bevándorlók című szemináriumon Latin- és Észak-Amerikából alijázott pedagógusok meséltek arról, hogyan sikerült beilleszkedniük az izraeli oktatási rendszerbe, milyen személyes és szakmai problémákkal kellett szembenézniük és mit tettek ezek leküzdéséért.
„Mi ösztönzi az alijázott oktatókat, hogy ne csak integrálódjanak az izraeli oktatási rendszerbe, de szeizmikus pozitív változásokat is generáljanak abban?” Dr. Schwartz Adina, a Nefesh B’Nefesh oktatási és kutatási vezetője ezzel a retorikus kérdéssel nyitott a Keren Kayemeth LeIsrael-Jewish National Fund-dal közösen szervezett eseményt.
Hanna Schwartz számára a kezdő lökést az adta meg, amikor az iskola választás előtt álló lánya számára két alternatíva létezett vagy vallási vagy világi oktatás, s a kettő kizárta egymást.
„Ez nem igazságos, a judaizmus támogatja a sokszínűséget, nem akartam, hogy választani kelljen a két irányzat között” – emlékszik vissza Hanna. A gondolatot egy columbiai olá, Nicole Hod is osztotta, ezért ők és még néhány ra’ananai szülő összefogtak és létrehoztak egy új rendszert, amely remekül működött. A helyi önkormányzat helyet adott nekik egy meglévő iskolában, és csupán öt év alatt elérték, hogy az iskola diákjainak fele az általuk képviselt rendszer alapján tanul.
Hanna Schwartz nem csak arra büszke, hogy az iskola ilyen népszerű, de annak is nagyon örül, hogy az amerikai mentalitást exportálva létrehoztak egy helyet, ami nem csupán tanítja a hozzájuk járó diákokat, de jelentősen össze is kovácsolta a helyi közösséget.
„Amerikaiként hozzá voltunk szokva, hogy az iskola egyben közösségi központ is. Ez a koncepció kezdetben idegen volt az izraeliek számára. Olyan környezetet akartunk létrehozni, amely amellett, hogy kielégíti a gyermekek szükségleteit, támogatást nyújt a közösség számára – nem csak az új oléknak, de a szabre izraelieknek is.” – mondta Hanna Schwartz.
Az est másik előadója, Beverly Gribetz, a Jeruzsálem Evelina de Rothschild-Tehila Vallás Lányiskola főigazgatója volt, aki szintén pluralizmust hozott az ősi város oktatási rendszerébe.
Az Evelina de Rothschild-Tehila Vallás Lányiskola idén kiválósági kitüntetést kapott a jeruzsálemi önkormányzattól. Az iskola egyike azon kevés képzési helyeknek, ahol a diákok 100 százaléka sikeresen leérettségizik. A támogatási programjuknak köszönhetően évente 50 rossz anyagi körülmények között élő diák nem csak szellemi táplálékot kap az oktatási intézménytől.
„Olyan világból érkeztem Izraelbe, ahol a lányok is tanulták a Talmudot, 1977-ben azonban Jeruzsálemben nem volt női Talmud tanár „, mesélt az időszakról, amikor először alijázott. „Örülök, hogy ez megváltozott, és ma már nevetségesnek tűnik, hogy a szülők annak idején felsikoltottak, és nem engedték, hogy gyermekeik velem tanuljanak.”
„Az identitás, amelyet az USA-ból hoztunk, és amelyet különösen Jeruzsálemben fogadtak el nehezen, azt hiszem valójában nagyon is pozitív” – mondta. „A pluralizmus szükséges. Meg kell tanulnunk a hasonlóságokra és nem a különbségekre összpontosítani.”
Hanna Schwartz hozzátette: „Hiszek a gyermekekben, az oktatásban, abban, hogy az emberek együtt erősebbek, ez az az üzenet, amit a nálunk tanuló gyermekek és az oktatók is képviselnek.”